http://www.mediafire.com/folder/0blq72q9utq4j/Gripen-lizing
Na szóval a fenti linken 97-2003 és xlsx formátumban is Rudi táblázata, kicsit csinosítva és átalakítva. Értelmezése a következő feltételekkel:
- 2003-as forinttal számol, inflációs hatás nélkül.
- A fizetések svéd koronában vannak kezdetektől, de mivel forint tőkét adtak meg és az ebből számolt svéd korona érték közelíti a 8 mrd svéd koronát, ezért ezt pontosnak fogadtuk el.
- A svéd korona-HUF árfolyam keményen változott, ezért a HUF törlesztő is nőtt. A HUF-ból lett számolva az USD, nem a SEK-USD átváltással, hiszen vizsgálat lényege az, hogy mit lenne, ha USA-nak fizetünk mondjuk F-16-osért vagy Hornetért.
- Maradványérték 0%-nak lett véve a mellékelt doksi miatt, amit itt is linkeltem. Jelen adatok szerint úgy tudjuk, hogy zárt végű lízing, a gépek itt maradnak 2026 után.
- 2019 után a mai HUN-SVK árfolyammal extrapolál a modell.
- A 2%-os kamatozású hitel.
A táblázatban három fő eset van.
- Első szerződés, az A/B-kre, ez a "mi lett volna ha" kategória, mert ezt 2003-ban megváltoztatták.
- A második szerződés 10 évre szólt.
- A harmadik szerződés 2012-től szól, ezért felette levő sorok a 2011-es évig tartalmaznak átemelt sorokat és utána módosul a kifizetés.
Tehát az eddigi eltelt időszak és a 2026-os további üzemig a teljes kifizetés AE36 cellában levő 2,11mrd USD.
A történet dióhéjben amit látunk (szerintem).
- A második szerződésmódosítás után mivel a lízing ideje elnyúlik így lehetséges, hogy gépek maradványértéke 0, mert a C/D kvázi nem kell a svédnek, hiszen 2026-ban úgyis eladhatatlan. Akkor maradjon itt. Ingyért. Addig a svédek a pénzért kvázi minden szolgáltatást állnak, kivéve a "csík melletti" üzemet. Tehát, ha csak 2006-16 lett volna az időszak, akkor a maradványérték több, ami a tőketörlesztés kamattal való játszadozást korlátozza.
- A bibi az volt, hogy a HUF/SVK árfolyam 2008 után elszállt. Emiatt is lett újratárgyalva a történet. Azt látni, hogy a szerződés elnyújtásával a töketörlesztés csökkent, de a kamatfizetés nőtt. Valószínűleg így érte meg a svédnek, hogy a hosszabb időre szóló szolgáltatásokat nyújtsa az egyre kisebb értéket képviselő gépeknél.
- A svédeknek érdeke az, hogy minél tovább legyen a Gripen Mo-n, mert ezzel a saját infrastrukturális költségeit csökkenti. Akkor is kell 800 órás D-chek ipari háttere, ha a magyar és más eladott gépeket nem viszik, ergo inkább érdemes nekik a szolgáltatás részét megnyomni, mint az, hogy visszatérjen hozzá a gép vagy rásózza a megrendelőre maradványértéken elengedve a kezét.
Mi az anyagi vonzat?
- A gépek üzemeltetési költségét megállapítani így lehetetlen a gépek vételára nélkül, pont ezt rejti el a tőketörlesztés és a kamat változó összege.
- A 14 gép teljes pótalkatrész, 800 órás check, egyéb tanácsadás/szakértés, hadrendbe állítás és két komolyabb szoftver upgradeje, a svédeknél képzés és szimulátoros idő és éleslövészet. Ez lesz kb. 2,11 mrd US (490 mrd HUF).
Ez 1 db gépet nézve (kivonva az elveszett gép pótlását, azt a modell nem tartalmazza) az 2110M USD/14 = 150M USD/gép. De ebben kvázi a gépek vételára is benne van csak elnyújtva. Erre jön még rá erős becsléssel az, hogy magyar katona üzemelteti, magyar a pilóta, kell bele olaj, keró, stb. ez erős hasalással 5k USD/óra.
A repült óraszám értelmezése zavaros, mert valaki szerint 2x16800 óra, de valaki szerint 2017 után már 20000 óra tája van visszaarányosítva. Legyen mondjuk 20 év alatt 38000 óra. Ez még 190M USD, ez gépenként kb. 13,5 USD. Tehát 20 évre 163,5 USD. Az átlag Gripen ezalatt repül 2700 órát.
Az USAF F-16C gépek kb. 21000 USD/óra áron repültek 2008-12 között, de ebben a gépek ára nincs benne, csak az upgrade, szolgáltatások és a közvetlen üzem, + D-check és ilyen kiadások, de "minden bele" alapon. Így számolva azok 2700 órás költsége az 56M USD, de ha hozzá vennénk azok eredeti cirka 40-50M USAF vételárát úgy, hogy kezdeti költségei erős túlzással nincsenek az USAF-nak, hiszen F-16 kontinuitás van, akkor azért látszik az, hogy annyira nem rossz bolt a Gripen. Kicsit többet tud egyes téren, kicsit kevesebbet, de ez nem feltétlen maga a vas hibája.
(Azt persze hozzá tenném, hogy az USAF jóval korosabb gépeket üzemeltet és messze, de messze nagyobb terheléssel. Élettartam során egy F-16C bőven 200 óra felett repül átlagban. Így lehetséges, hogy alig 30 éves gépekbe is pakoltak már 9000 óra feletti óraszámot is.)
Mivel a lízingnek van kamata ezért annak pénzügyi költsége az, ami 20 év alatt azért számottevő még 2% kamattal is.
A Gripen FAQ ezen része tehát pontatlan, de úgy, hogy félre értelmezés történt. Abban ez szerepelt.
Magyarország 2003-ban 10 éves bérleti szerződést írt alá 16 800 bérelt repült órával, amit 2012-ben
10 évvel és megint csak 16 800 órával meghosszabbított. Az első tíz év lízing költsége kb. 240 milliárd Ft, a második 10 évé 490 milliárd Ft.
Tehát a 490 mrd az 10+10 év és tulajdonba kerül a Gripen, illetve a második 10 év az 2000 óra, de az lehet hogy azért annyi, mert az első 10 évben nem repültük ki és azokat pakolták át. (Egyesek szerint.)
A fenti két mondat is kiegészíthető lenne pontosítással, de a Gripen FAQ új változata tartalmazni fogja a fentieket még bővebben kifejtve.
Szóval eddigi nézeteimet revidiálva és hamut szórva a fejemre, a Gripen C/D nem annyira drága, mint gondoltam aboszlút számokban. Picit drága lenne sanszosan a gép, saját tulajdonban, normálisan üzemeltetve, de a lízing az, ami kb. legalább 30%-kal dobja meg erős hasalással azt, hogy milyen konstrukcióban üzemeltettük sé fogjuk még. Valamit valamiért...
Azért tűnt drágának, mert eddig úgy tudtam, hogy gépekért a végén fizetni kell. De ne kell. Ez brutálisan nagy faktor.
Az sem a Gripen hibája, hogy a benne levő potenciált mi nem használjuk ki.