A hidegháborús korszak - átmeneti - lezárultával gyakorlatilag Európa átesett a ló másik oldalára:
A Gonosz elpusztult, macskafogó által kezelt édibédi cicák lettek a militáns gondolkodásúak. Hurrá!
A farkasok eztán békésen élnek a bárányokkal.
A történelem véget ért, örök béke!
A sorkatonaság immár nem illik bele az européer gondolkodásmódba, nem lesz itt semmi látnivaló.
A balkáni háború is csak pillanatnyi zavar volt az erőben, különben is; egy nyugati harci gép felér száz exszovjet vadásszal.
Vagy nem...
Mert csak pár dolgot felejtették el a nagy eufóriában:
-Oké, hogy béke van, nem kell akkora haderő, de azért nem hülyeség az, ha van kit mozgósítani.
-A kohóból, meg Irakból már nem lehet visszavarázsolni a "teknikát".
S még lehetne sorolni.
Drága jó, általunk újra és újra megválasztott politikusaink szeme felcsillant:
Már erre sem kell költeni!
Az átkos cucilizmus 40 év után dőlt be adóssággal, de legalább felhalmozott ezt azt:
Többek között ipari üzemeket, infrastruktúrát, kapacitásokat, igaz sok hülyeséget is /pártszékházak stb./ - na meg fegyvereket is.
De ma legalább jobban állunk!
Huszonvalahány év után már csak a mozdíthatatlan vasúti hidak nem lettek szabad prédává, de legalább ugyanúgy el vagyunk adósodva.
Persze, nem kell - s nem is lehet, hogy egyszerre majd' száz körüli szuperszonikus harci gép legyen rendszerben, de...
de...
...most komolyan...
Tanult...állítólag értelmes...döntési joggal felruházott emberek gyakorlatilag tömege komolyan gondolta, gondolja azt parlamenti ciklusok óta, hogy tizenvalahány repülőgépet elég rendszerben tartani!?
Ma egy gép legyártása nem annyiból áll, hogy elég hozzá egy asztalos üzem, meg egy motorgyár. Könyörgöm nem a Lagg-3 korában élünk!