"Megosztott a magyar társadalom abban a kérdésben, hogy vajon szükség lenne-e arra, hogy nagyobb legyen a jelenleginél a magyar honvédség létszáma – 43 százalék válaszolt igennel, 42 százalék nemmel erre a kérdésre (16 százalék nem felelt)."
Nálunk tuti nem lesz sorozás: az igennel válaszolók száma is egyből felére/harmadára ugrana ha a válaszolónak, vagy gyerekének, unokájának kellene bevonulni...
Még a kormánypártiak körében is kevesebben lettek akik így gondolkoznak: 66-ról 57 százalékra csökkent a nagyobb hadsereget kívánók aránya. Összességében azt is kevesebben gondolják egy évvel ezelőtthöz képest, hogy szükséges lenne növelni a honvédség tartalékos állományát, 46-ról 39 százalékra csökkent az ezt vallók száma.
„gondolkozott-e már azon, hogy elmegy profi katonának, vagy önkéntes tartalékosnak a magyar hadseregbe”, csupán 1 százalék felelte, hogy érdekli a lehetőség, további 3 százalék pedig elképzelhetőnek tartja, de komolyan még nem gondolkozott rajta. (1 százalék pedig jelenleg is katona vagy tartalékos.)
Lakosság 1%-a az kb. 97 ezer ember, ebből 18-40 év között ebből kb. 38 ezer fő (nők és férfiak vegyesen).
60% alkalmassági lemorzsolódás mellett: 15 ezer fő - kb. ennyi amit optimális toborzás mellett önkéntes alapon katonává lehet tenni. (szvsz)
A rendszerben lévőkkel együtt legfeljebb mintegy 40 ezer fő a plafon amit a MH elérhet toborzással - optimális esetben!
A jelenlegi kondíciók és toborzás nem optimális, szóval sosem lesz meg a jog szabályi keret sem - legfeljebb trükközéssel...
A magyarok harci kedve sem nőtt, 63 százalék mondta, hogy nem, vagy inkább nem harcolna, ha lenne egy háború, amiben Magyarország is érintett. Ez az arány lényegében nem változott: tavaly összesen 64 százalék gondolkodott így. Most összesen 26 százalék mondana igent, vagy inkább igent, ha harcba hívnák, egy évvel ezelőtt ez még 33 százalék volt.
ha Magyarország támadna meg egy országot, ebben az esetben az emberek csupán 8 százaléka csatlakozna a sereghez. Amennyiben hazánkat támadnák meg, ez az arány 26 százalék.