2.
Mekkora a társadalmi elfogadottsága ennek a módszernek? Jelenthet korlátot az alkalmazásánál, hogy mennyire nyitottak az emberek erre a technológiára?
Ha a választás a halál vagy az élet, akkor elég pragmatikus az emberi közösség. Míg a táplálkozás terén nagyon sok országban vannak ellenérzések a genetikailag módosított élelmiszerekkel szemben, az orvoslásban más a hozzáállás. Másrészt viszont tudjuk, hogy vannak, akik még a vakcinákat is elutasítják, nemhogy egy sertésszívet.
Fontos kérdés, hogy a társadalomnak tudnia kell ezekről a fejlesztésekről, és idejekorán el kell kezdeni a diskurzust arról, mi elfogadható és mi nem. Ilyen szempontból is nagyon hasznos a CEU Határtalan Tudás bioetikai beszélgetése.
Úgy tűnik, nem csupán a társadalom, hanem a szabályozó hatóságok sem mindig tudnak mit kezdeni az új biotechnológiai fejlesztésekkel.
Igen, csak egy példa erre a Geron Corporation nevű amerikai cég, akik humán embrionális őssejteket használva az első emberi gerincvelő-regeneráción dolgoztak, és éveken át szenvedtek azzal, hogy az amerikai hatóság, az FDA engedje a kísérleteket továbblépni. Mióta elérték az áttörést 2009-ben, a hatóságok számos további kutatásra, illetve klinikai kipróbálásra adtak engedélyt, viszont ez a cég hamarosan ezután forráshiány miatt beszüntette ilyen irányú vizsgálatait.
A szabályozó hatóságoknak egy paradigmaváltás esetén komoly dilemmát jelent, hogy mi az a biztonság, amit nekik garantálniuk kell, illetve hogyan változtassák meg a feltételrendszert úgy, hogy az tényleg teljesíthető legyen, hogyan térjenek át az abszolút biztonságról például a kockázatmenedzsmentre. Ez nem könnyű kérdés, de számomra úgy tűnik, tanulják és abszolút tanulni is akarják a hatóságok a megfelelő eljárás rendet.
Emellett pedig ott vannak a biohekkerek. Néhány évvel ezelőtt adtak hírt arról, hogy különféle összekapcsolt eszközökkel cukorbetegek úgynevezett mesterséges hasnyálmirigyet építettek az inzulinszint kezelésére, ez pedig sokaknak megkönnyítette a betegség kezelését, még azelőtt, hogy a szabályozó hatóságok engedélyt adtak volna rá. Mit tehetnek a szabályozók a 21. században, amikor az emberek az új egészségügyi technológiákhoz már a szabályozók pecsétje előtt is hozzájuthatnak?
Hát igen, de ez esetben viszonylag egyszerű volt egy bioszenzort meg egy mechanikus pumpát összekapcsolni és digitálisan optimalizálni az inzulinadagolást. De amikor már a genetikai rendszerek hekkeléséről van szó, a génműködés összetettsége miatt a biohekkerek párszor nagyon csúnyán melléfogtak. Az az igazság, hogy a részleges tudás, az orvosi félműveltség ilyenkor életveszélyes lehet. Nem is szólva arról, hogy egy legitim, normál kutatóhelynek szigorúan ellenőrzött engedélyekkel ellátott laboratóriumban kell dolgoznia, részletes biztonsági eljárások szerint.
Ehhez képest egy olyan biohekker, aki nem nagyon ért ehhez, és a garázsában nem is tartja be az előírásokat, értelemszerűen időzített bomba. Láthatjuk, mennyi konspirációs teória jött össze arról, hogy talán a vuhani víruslaborból szabadult ki a koronavírus-járvány, noha azok a specializált laborok megfelelő szakemberekkel, megfelelő biztonsági szinteken szoktak dolgozni. Ehhez képest egy biohekker a biztonsági körülményekre fittyet hányva használ génbeviteli eljárásokat. Eldönthetjük, Robin Hoodoknak tekintjük-e őket, vagy hozzá nem értőknek, akik olyan dolgokkal játszadoznak, amelyekkel nem kéne. A biológiai kísérletek szabályozása egyáltalán nem a „Nagy Testvér megfigyel” kategóriájába tartozik, ezek az egész társadalom biztonságát tartják szem előtt, a biohekkerek ezeket a játékszabályokat rúgják fel.
A csalókról pedig még nem is beszéltünk. Jó néhány olyan klinika van a világon, amelyek sarlatánként, óriási összegekért őssejtterápiákat hirdet. Zsírból, vérből, csontvelőből kinyert sejtekkel gyakran engedély nélkül tesznek úgy, mintha gyógyítanának, de semmilyen módon nem is próbálják követni a betegek javulását és az esetleges mellékhatásokat a kezelés után. Magyarországon is volt ilyen eset, jogerős ítéletek is születtek, de ezeknek elég kevés az elrettentő erejük. Rengeteg szükséglet és pénz is van a piacon, amit sajnos ki lehet használni.
A legitim megoldásoknak utána lehet olvasni, látni lehet, hogy hiteles szakmai háttérrel bírnak, megfelelő engedélyekkel rendelkeznek, és ha a kezelés még kísérleti fázisban van, akkor ráadásul ingyen kínálják a betegeknek. Így lehet egyébként lerántani a leplet a csalókról: ha azt mondják, hogy a terápia még kísérleti fázisban van, de fantasztikus megoldás és kérnek érte pár millió forintot, akkor valószínűleg nem valódi kísérletről, hanem üzleti vállalkozásról van szó
www.worldometers.info
A wiki cikkben nincs ilyen adat.
