Zempléni Kinga munkajogász fűzött kommentárt ahhoz a kormányrendelethez, amely alapján hétfőtől gyakorlatilag bezárnak az iskolák. Ebből az állásfoglalásból kiderül, hogy milyen feltételek mentén kérvényezheti egy dolgozó szülő azt, hogy ne kelljen munkába mennie. Arra is felhívja a szakértő a figyelmet, hogy aki azért nem dolgozik, mert nem tudja megoldani a gyermeke felügyeletét, annak nem jár fizetés.
Kirúghatják azt a szülőt, aki hétfőn az iskolabezárás miatt nem megy be dolgozni
Szombaton kiadott egy közleményt Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a folyamatosan frissülő, koronavírussal kapcsolatos
tájékoztatási oldalán, amelyben azt írják, március 15, vasárnap reggel 8 órától meg kell kezdeni a teljes körű kiköltözést az egyetem kollégiumaiból, a kulcsokat, belépőkártyákat pedig a portán le kell adni.
Péntekig el kellett hagyniuk a kollégiumot, de vasárnapig visszamehetnek kiköltözni a BME kollégistái
Kína, úgy tűnik, túl van a nehezén. Dél-Korea megfogta a járványt, és nagyon alacsonyan, egy százalék alatt tudta tartani a halálozási arányt. A nyolcmilliós Hongkongban, a hatmilliós Szingapúrban, a 24 millió lakosú Tajvanon és a 126 milliós Japánban sem tudott kialakulni komoly járvány. Hongkongban mindössze négy halálos áldozatot és 138 fertőzést, Tajvanon egyetlen egy (!) halálos áldozatot és 53 megbetegedést, Szingapúrban pedig 212 pozitív teszt mellett egyetlen áldozatot sem regisztráltak. (Ezek mind a világ legnagyobb népsűrűségű területei közé tartoznak, és nagyon élénkek a kapcsolataik Kínával, sőt, a három országban/államban a lakosság nagyon nagy többsége kínai.) Az európai adatok – elsősorban Olaszországban és újabban a spanyoloknál – sokkal aggasztóbb trendet mutatnak: bár az olasz görbe mintha egészen picit szelidülni látszana, a halálos áldozatok száma négy nap alatt majdnem megtriplázódott, és most Spanyolországban (ahol szintén nagyon elöregedett a lakosság, kifejezetten magas a 75 éven felüliek aránya) ugrott meg az áldozatok száma. Vajon mit tudnak ezek a kelet-ázsiai országok/városállamok, amivel hatékonyan védték magukat az új koronavírustól?
A fejlett kelet-ázsiai országok megfogták a járványt, Európa egyelőre nem tudja
„A globalizációnak - bár egyre jobban látszottak már az ellentmondásai, a vele járó problémák - de összességében inkább pozitív hatásai voltak, viszont könnyen lehet, hogy ez a mostani válság lesz az utolsó csepp, és érdemben át fog alakulni a rendszer” – erről Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke beszélt a 444-nek, amikor a koronavírus lehetséges gazdasági hatásairól kérdeztük. Szerinte a világban elterjedt hosszú beszállítói pályák (amikor Kínában gyártott alkatrészekből például Magyarországon szerelnek össze a Nyugati piacokra szánt termékeket) most megtörhetnek, és ez tartós változásokhoz is vezethet. „A termelés, a technikai haladás is lelassulhat ebben a helyzetben” – mondta Surányi, aki arra is emlékeztetett, hogy az uniós országok közül a magyar gazdaság a leginkább kitett a kínai beszállítóknak, így minket ez a hatás még súlyosabban érint.
Lehet, hogy ez a válság lesz az, ami átalakítja a globális gazdasági rendszert
