Óriási mennyiségű tudományos publikáció készült az új koronavírusról
National Geographic Magyarország
Több mint 87 ezer tudományos kutatást tettek közzé világszerte tudósok az új koronavírusról a járvány kezdete és 2020 októbere között egy amerikai-kínai elemzés szerint.
Forrás: Getty Images
A járvány fontossága ellenére még az elemzést készítő kutatókat is meglepte a tudományos kutatások és más közlemények hatalmas száma ilyen rövid idő alatt.
„Elképesztő a publikációk száma, a tudomány történelmében valószínűleg példa nélküli. A világ szinte valamennyi tudományos közössége ennek a kérdésnek szentelte figyelmét” – idézte Caroline Wagnert, az elemzés egyik vezetőjét az Ohiói Állami Egyetem közleménye.
Wagner a kínai Csöcsiangi Egyetem és a Hawaii Egyetem kutatóival készítette az elemzést, amely a Scientometrics című tudományos folyóiratban jelent meg.
Számos tudományos adatbázist tekintettek át a koronavírussal kapcsolatos közlemények, cikkek után kutatva és kimutatták, hogy 4875 cikket tettek közzé a kérdésről 2020 január és április közepe között. Ez a szám 44 013-ra növekedett július közepére, október elejére pedig 87 515-re nőtt.
Wagner összehasonlította a koronavírusról szóló kutatásokat a nanotudományoknak szentelt figyelemmel, amely az egyik leginkább kutatott területté vált az 1990-es években. Utóbbi terén 19 év telt el, amíg négyezerről 90 ezerre nőtt a tudományos cikkek száma. „A koronavírus-kutatás ezt a szintet mintegy öt hónap alatt érte el” – hívta fel a figyelmet a kutató.
A járvány kezdetén Kínában született a legtöbb publikáció, az összes koronavírusról szóló tudományos kutatás 47 százaléka a január 1. és április 8. között kínai volt, ez azonban visszaesett 16 százalékra július 13. és október 5. között.
Az amerikai tudósok a koronavírus-kutatások 23 százalékában vettek részt a járvány kezdetén, és a július-októberi időszakban ez az arány 33 százalékra nőtt.
Bár új együttműködések születettek a világ tudósai között a járvány kezdetén, ezek aránya később csökkent, részben gyakorlati okból: az utazási tilalmak meghiúsították, hogy a kutatók személyesen találkozzanak. Wagner úgy vélte, hogy politikai okok is állhatnak ugyanakkor mögötte, különösen az amerikai-kínai együttműködést illetően.