-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Na látom sikerült megint nagyot alkotnod.Ebből a két hulladékból minek vásárol a kormány?
A Külügyminisztérium szerint heteken belül több millió kínai CanSino és indiai CoviShield vakcina jöhet
Bár még nem kötötték meg a szerződést.444.hu
CanSino az esetek harmadában teljesen hatástalan, nem alakít ki védelmet:
A cigóvakcinának még a gondolata is durva, de azért utánanéztem és ugyanez a helyzet:
Explained: Why has the interval between Covishield vaccine doses been raised to 8 weeks?
Covishield is Serum Institute of India’s version of AZD1222, the vaccine developed by AstraZeneca in collaboration with the University of Oxford.indianexpress.com
Ennek a két szemétnek a behozatalával miért akarják Gyurcsányt igazolni, hogy csakanyugatit? A CanSino-val szemben valószínűleg az orvosok egy jó része, míg az indussal szemben meg a lakosság többsége fog tiltakozni.
A Covishield egy az egyben AstraZeneca, csak a gyártója nem az AZ, hanem az indiai Serum Intézet, ami amúgy a világ egyik legnagyobb kapacitású vakcinagyártó vállalata.
Hiába van Indiával problémád, elárulom, hogy az Európában kapható gyógyszerek egy jelentős részénél a hatóanyagot Indiában és Kínában állítják elő, itt pedig csak a tablettázás történik.
A kínai pedig kb. semmivel sem rosszabb, mint a Janssen egydózisú vakcinája, amiből amúgy hamarosan 4.300.000 adag fog érkezni.
W
Wilson
Guest
Covid–19: szakértők szerint állandósulhat az esetszám
Index
Minden világjárvány fertőzés, de nem minden fertőzés világjárvány. És ha egy vírus már nem okoz globális járványt, de mégsem tűnik el teljesen: endémia lesz belőle.
Talán a világ első számú szaktekintélye – az immár a hetedik amerikai elnök egészségügyi főtanácsadójaként szolgáló – Anthony Fauci mondta ki először még tavaly áprilisban, hogy akárhogyan is próbálkozunk, a Covid–19 fenyegetése talán soha nem fog teljesen eltűnni, ezért középtávon is meg kell tanulnunk együtt élni vele. A professzor szerint arra kell berendezkednünk tehát, hogy folyamatosan kontroll alatt tartsuk.
A vélemények egy irányba mutatnak
Mike Ryan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti igazgatója 2020 májusában szintén úgy fogalmazott, hogy az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a koronavírus a nemi betegségekhez hasonló fertőző betegséggé „szelídül”, tehát területenként eltérő mértékben ugyan, de folyamatosan velünk marad, itt-ott újra és újra felbukkan majd, csak éppen az egészségügy idővel megtanulja kezelni.
Rusvai Miklós víruskutató tavaly júniusban ugyanígy látta, szerinte
hozzá kell szokni, hogy a koronavírus-járvány nem tűnik el teljesen, szórványos esetek nagy valószínűséggel továbbra is lesznek.
Szlávik János infektológus 2020 decemberében szintén nem zárta ki, hogy a vírus akár a következő évtizedekben is velünk marad, viszont szerinte már nem fog az ideihez hasonló súlyos eseteket és halálozásokat okozni.
Idén januárban amerikai kutatók modellezték a járvány lehetséges végjátékát, és arra jutottak, hogy a Covid–19 idővel közönséges náthává fog válni. A mostaninál sokkal enyhébb lefolyás és a mind több embernél kialakuló védettség azonban még korántsem jelenti azt, hogy maga a vírus is végleg eltűnne. Csak a tünetei lesznek kevésbé súlyosak.
A vakcinagyártók is egyetértenek ezzel: Stephane Bancel, a Moderna vezére szerint is örökre velünk marad a vírus, és a BioNTech alapítói szerint sem fog eltűnni a koronavírus teljesen, sőt, rendszeres oltásokra lehet szükség az újabb mutációk ellen.
De miért van ez?
Hans Heesterbeek holland tudós magyarázata szerint elsősorban azért, mert hiába a tömeges átfertőződés utáni felépülés, illetve az oltakozás, az emberiség immunizálódása egészen biztosan nem fog egyenlő területi eloszlásban megtörténni.
A járványok terjedését leíró matematikai modellek szakértője úgy látja, hogy még a nyájimmunitás elérése után is maradnak majd olyan területi zárványok a világban, ahol a vírus szabadon terjedhet emberről emberre – ami bőven elég is a fennmaradásához. Tehát a személyközi viszonyok totális felszámolása nélkül (ami nyilvánvaló képtelenség) mindig lesz elég ember ahhoz, hogy a Covid–19 ne tűnjön el teljesen a bolygóról.
Viszont ekkor már elveszíti világjárvány jellegét: a pandémiából endémia lesz.
Az endémia gyakorlatilag a már ismert és jól kordában tartható fertőzéses betegségek szokásos előfordulását jelenti, amelyekkel már megtanultunk együtt élni – ilyen például a fentebb már említett szezonális nátha, vagy akár a herpesz.
Az endémiás szakaszban
■ a fertőzöttek száma (a tömeges immunizációnak köszönhetően) kezelhető mértékűre csökken, és egy relatíve alacsony szinten állandósul, különösebb fellobbanások nélkül, ahol az extrém lefolyású betegségek kivételesnek számítanak már;
■ vagy csupán a világ területileg jól körülhatárolható szegletein lesznek néha kiugróbb adatok (erre utalt Heesterbeek is, amikor a védettség egyenlőtlen területi eloszlásáról beszélt). A malária ellen is létezik védőoltás, ám ettől még időről időre felüti a fejét a világ különböző pontjain – ilyesmire kell gondolni itt.
Emlékszünk még a járvány első napjaira? Amikor az egész világ azért drukkolt, hogy ki ne szabaduljon Vuhan városából a vírus? Nos, az például egy endémiás terület volt akkor még csupán.
Végképp eltörölni?
A tekintélyes Nature magazin pár napja öt érvet is hozott arra, hogy miért nem radírozható le a Covid–19 végleg a föld színéről.
1. A védőoltások ugyan megóvnak a súlyos megbetegedéstől és a haláltól, ám egyáltalán nem biztos, hogy a beoltottak mindeközben nem fertőznek tovább másokat.
2. Az egész világot biztosan nem lehet átoltani, tehát mindig lesznek olyanok, akik nem védettek.
3. A vírus folyamatosan mutálódik, és ma még nem világos, hogy akik ma védettek, azok minden jövőbeli variánst is le tudnak-e majd küzdeni.
4. Az sem tudható ma még, hogy a gyógyulás vagy oltakozás utáni védettség meddig tart egyáltalán.
5. Hamis biztonságérzet alakulhat ki azoknál, akik átvészelték a fertőzést vagy megkapták a vakcinájukat, így tiszta erővel keresni fogják az emberi kapcsolatokat, ami megint csak a vírus terjedését segíti.
És hogy mikor lesz a világjárványból legalább endémia? A pandémiás szakasz végét, amiként a kezdetét is
az Egészségügyi Világszervezet jelenti be.
Index
Minden világjárvány fertőzés, de nem minden fertőzés világjárvány. És ha egy vírus már nem okoz globális járványt, de mégsem tűnik el teljesen: endémia lesz belőle.
Talán a világ első számú szaktekintélye – az immár a hetedik amerikai elnök egészségügyi főtanácsadójaként szolgáló – Anthony Fauci mondta ki először még tavaly áprilisban, hogy akárhogyan is próbálkozunk, a Covid–19 fenyegetése talán soha nem fog teljesen eltűnni, ezért középtávon is meg kell tanulnunk együtt élni vele. A professzor szerint arra kell berendezkednünk tehát, hogy folyamatosan kontroll alatt tartsuk.
A vélemények egy irányba mutatnak
Mike Ryan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti igazgatója 2020 májusában szintén úgy fogalmazott, hogy az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a koronavírus a nemi betegségekhez hasonló fertőző betegséggé „szelídül”, tehát területenként eltérő mértékben ugyan, de folyamatosan velünk marad, itt-ott újra és újra felbukkan majd, csak éppen az egészségügy idővel megtanulja kezelni.
Rusvai Miklós víruskutató tavaly júniusban ugyanígy látta, szerinte
hozzá kell szokni, hogy a koronavírus-járvány nem tűnik el teljesen, szórványos esetek nagy valószínűséggel továbbra is lesznek.
Szlávik János infektológus 2020 decemberében szintén nem zárta ki, hogy a vírus akár a következő évtizedekben is velünk marad, viszont szerinte már nem fog az ideihez hasonló súlyos eseteket és halálozásokat okozni.
Idén januárban amerikai kutatók modellezték a járvány lehetséges végjátékát, és arra jutottak, hogy a Covid–19 idővel közönséges náthává fog válni. A mostaninál sokkal enyhébb lefolyás és a mind több embernél kialakuló védettség azonban még korántsem jelenti azt, hogy maga a vírus is végleg eltűnne. Csak a tünetei lesznek kevésbé súlyosak.
A vakcinagyártók is egyetértenek ezzel: Stephane Bancel, a Moderna vezére szerint is örökre velünk marad a vírus, és a BioNTech alapítói szerint sem fog eltűnni a koronavírus teljesen, sőt, rendszeres oltásokra lehet szükség az újabb mutációk ellen.
De miért van ez?
Hans Heesterbeek holland tudós magyarázata szerint elsősorban azért, mert hiába a tömeges átfertőződés utáni felépülés, illetve az oltakozás, az emberiség immunizálódása egészen biztosan nem fog egyenlő területi eloszlásban megtörténni.
A járványok terjedését leíró matematikai modellek szakértője úgy látja, hogy még a nyájimmunitás elérése után is maradnak majd olyan területi zárványok a világban, ahol a vírus szabadon terjedhet emberről emberre – ami bőven elég is a fennmaradásához. Tehát a személyközi viszonyok totális felszámolása nélkül (ami nyilvánvaló képtelenség) mindig lesz elég ember ahhoz, hogy a Covid–19 ne tűnjön el teljesen a bolygóról.
Viszont ekkor már elveszíti világjárvány jellegét: a pandémiából endémia lesz.
Az endémia gyakorlatilag a már ismert és jól kordában tartható fertőzéses betegségek szokásos előfordulását jelenti, amelyekkel már megtanultunk együtt élni – ilyen például a fentebb már említett szezonális nátha, vagy akár a herpesz.
Az endémiás szakaszban
■ a fertőzöttek száma (a tömeges immunizációnak köszönhetően) kezelhető mértékűre csökken, és egy relatíve alacsony szinten állandósul, különösebb fellobbanások nélkül, ahol az extrém lefolyású betegségek kivételesnek számítanak már;
■ vagy csupán a világ területileg jól körülhatárolható szegletein lesznek néha kiugróbb adatok (erre utalt Heesterbeek is, amikor a védettség egyenlőtlen területi eloszlásáról beszélt). A malária ellen is létezik védőoltás, ám ettől még időről időre felüti a fejét a világ különböző pontjain – ilyesmire kell gondolni itt.
Emlékszünk még a járvány első napjaira? Amikor az egész világ azért drukkolt, hogy ki ne szabaduljon Vuhan városából a vírus? Nos, az például egy endémiás terület volt akkor még csupán.
Végképp eltörölni?
A tekintélyes Nature magazin pár napja öt érvet is hozott arra, hogy miért nem radírozható le a Covid–19 végleg a föld színéről.
1. A védőoltások ugyan megóvnak a súlyos megbetegedéstől és a haláltól, ám egyáltalán nem biztos, hogy a beoltottak mindeközben nem fertőznek tovább másokat.
2. Az egész világot biztosan nem lehet átoltani, tehát mindig lesznek olyanok, akik nem védettek.
3. A vírus folyamatosan mutálódik, és ma még nem világos, hogy akik ma védettek, azok minden jövőbeli variánst is le tudnak-e majd küzdeni.
4. Az sem tudható ma még, hogy a gyógyulás vagy oltakozás utáni védettség meddig tart egyáltalán.
5. Hamis biztonságérzet alakulhat ki azoknál, akik átvészelték a fertőzést vagy megkapták a vakcinájukat, így tiszta erővel keresni fogják az emberi kapcsolatokat, ami megint csak a vírus terjedését segíti.
És hogy mikor lesz a világjárványból legalább endémia? A pandémiás szakasz végét, amiként a kezdetét is
az Egészségügyi Világszervezet jelenti be.
W
Wilson
Guest
Na remélem itt valaki meg lesz baszva, érdemei szerint.
29 millió AstraZeneca oltást talált az EU egy olasz raktárban
A cég állítja, hogy a készleteket nem az EU-n kívülre akarták exportálni. Pontosabban egy részét igen, de egy olyan program részeként, amit az unió is támogat.
Szeretnénk tisztázni néhány pontatlan állítást az Anagni gyártóhelyen raktározott vakcinákkal kapcsolatban. Jelenleg nem tervezünk exportot, csak a COVAX együttműködés részeként az alacsony és közepes jövedelmű országokba. 13 millió adag vakcina vár arra, hogy a minőségellenőrzést követően kiszállításra kerüljön a COVAX-hoz, annak érdekében, hogy az alacsony jövedelmű országok számára is elérhető legyen többmillió adag vakcina
– írja az AstraZeneca szerdai közleményében, miután az EU ellenőrei 29 millió adag AstraZeneca vakcinát találtak Róma mellett, egy gyógyszergyártó csomagolóüzemében. A ZDF szerint az AstraZeneca eltitkolta a hatalmas készletet, amelyet valószínűleg Nagy-Britanniába szállítottak volna.
A cég közlése szerint az oltóanyagot az EU-n kívül gyártották, az anagni üzemben pedig injekciós üvegekbe töltötték.
Szintén ebben az üzemben vár további 16 millió adag vakcina minőség-ellenőrzésre, majd azt követően Európába történő kiszállításra. Közel 10 millió adagot juttatunk el az EU országaiba március utolsó hetében, a további mennyiséget pedig áprilisban, amint a minőségellenőrzést követően engedélyezésre kerül a kiszállítás
– fogalmazott az AstraZeneca, egyúttal jeleztve, hogy helytelen ezt készletezésnek tekinteni.
Hír24
T
Törölt tag 1711
Guest
Nvm.
Munkatársak nem minősülnek kontaktnak, csak közeli családtagok, mivel akkor leállna a vasút.
Még akkor sem ha több időt töltöttem ebben a hónapban vele, mint az asszonnyal.
Ebből a két hulladékból minek vásárol a kormány?
A Külügyminisztérium szerint heteken belül több millió kínai CanSino és indiai CoviShield vakcina jöhet
Bár még nem kötötték meg a szerződést.
CanSino az esetek harmadában teljesen hatástalan, nem alakít ki védelmet:
A cigóvakcinának még a gondolata is durva, de azért utánanéztem és ugyanez a helyzet:
Explained: Why has the interval between Covishield vaccine doses been raised to 8 weeks?
Covishield is Serum Institute of India’s version of AZD1222, the vaccine developed by AstraZeneca in collaboration with the University of Oxford.
Ennek a két szemétnek a behozatalával miért akarják Gyurcsányt igazolni, hogy csakanyugatit? A CanSino-val szemben valószínűleg az orvosok egy jó része, míg az indussal szemben meg a lakosság többsége fog tiltakozni.
Ha egy kicsit kinéznél a zsigeri előítélet, a túlfejlett kritikai érzék és minden intézkedéssel szembeni izzó ellenérzéseid ködéből és informálódnál, akkor a következőkre jöhetnél rá:
- A CanSino egyadagos Ad5 vektor oltóanyag. Ugyanolyan, mint a Szputnyik második adagja és hasonló a többi vektor típusú oltóanyaghoz. Amúgy ez a leghosszabb ideje élesben alkalmazott vakcina, mivel június óta oltják vele a kínai katonákat. Lévén, hogy egyadagos a 66-68%-os hatékonyságát a másik egyadagos oltóanyagéval, a szintén vektor típusú, de Ad26 vektort használó Janssen (Johnson & Johnson) oltás 66%-os mért hatékonyságával, vagy pedig a kétadagos oltások első adagjának 40-60%-os hatékonyságával kell összevetni. Azonnal látható, hogy egyáltalán nem rosszabb a hatékonysága, mint a többi oltás egy adagja. Ha növelni szeretné valaki a hatékonyságot, akkor a Janssen Ad26-os vektort és a Cansino Ad5-ös vektort két adagként kombinálva, pont ugyanazt kapja, mint a Szptnyik első Ad26 és második Ad5 adagja. Így mindjárt lenne a mesterséges Szputnyik (Janssen + CanSino) hatékonysága 90% körüli 1-(1-0,68)x(1-0,66)=0,89 + azok az esetek, amikor a két adag egyenként önmagában ugyan nem lenne hatékony, kombinálva már kielégítő védelmet nyújtanak. Csak megjegyzem, hogy a Szputnyik gyártásánál a szűkebb keresztmetszet pont a 2. adag. Ha azt esetleg helyettesíteni kell valamivel, akkor a CanSino oltóanyaga erre a legkézenfekvőbb.
- Az általad "cigóvakcinának" nevezett Covishield az AstraZeneca licenc gyártott változata. Teljesen megegyezik az AstraZenecaval. Ha utána néznél, akkor azt is tudhatnád, hogy az a "cigó" India a generikus gyógyszerek legnagyobb gyártója a világon. Ezen belül az oltóanyagok tekintetében: "The Indian pharmaceutical-sector industry supplies over 50 per cent of global demand for various vaccines, 40 per cent of generic demand in the US and 25 per cent of all medicine in the UK. India is the largest contributor in UNESC with over 50-60% share" Szóval azok a "cigók" tapasztaltabb oltóanyag gyártók, mint a nyugati világ országainak messze túlnyomó többsége.
Ezek a - hatalmas szaktudásod birtokában - általad szemétnek minősített oltások teszteltek, kipróbáltak, működnek és ami nagyon fontos, hogy elérhetők. Rövid határidővel rendelhetők. Ugyanez a már korábban engedélyezett oltóanyagokra nem mondható el. Azokból további tételeket már csak év végi, vagy jövő évi szállítással lehetne lekötni.
Te hisztizted tele a topikot azzal, hogy Izrael így, meg úgy és hol van már az oltásod. Mert neked túl lassú a miniállamokat leszámítva az EU 2., a földrész 4. és a világ 8. leggyorsabb oltási programja, a magyar. De a gyorsítás egyetlen elérhető eszközét gondolkodás nélkül hulladéknak, szemétnek, cigónak minősíted.
Az EU által lekötött oltónyagok kizárólag EU-s elosztáson keresztül szerezhetők be. Azt pedig ugyebár látjuk, hogy milyen eredményre vezetett idáig. Ha minden más neked szemét, hulladék, cigó, akkor mitől várod a megváltást?
Hát, India pont tegnap ideiglenesen felfuggesztette a vakcinák exportját, amíg a saját populációja nem lesz beoltva, szoval Mo-ra amúgy se jon belole semmi egyhama (mivel tudjuk hányan vannak): https://telex.hu/koronavirus/2021/03/24/india-serum-intezet-astrazeneca-vakcina-export-felfuggesztes
W
Wilson
Guest
Nem kell vérhígítót szedni az AstraZeneca oltása után, ez csak „városi legenda” − mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a Kossuth Rádió délelőtti műsorában. Hozzátette: nem bizonyították, hogy bármilyen összefüggés lenne az oltóanyag és a vérrögképződés között.
Hallgatói kérdésekre válaszolva elmondta: a lokálisan alkalmazott kezelések és a műtétek nem számítanak akadálynak, így az érintettek is nyugodtan felvehetik az oltást. A szakorvos több esetben is hangsúlyozta, hogy a kínai oltóanyag nem tartalmaz élő vírust, így krónikus betegek esetében is alkalmazható.
Vannak olyan vakcinák, a Szputnyik V és a Sinovac, amelyek nem adhatók be daganatos betegeknek.
Ezt az oltóanyagok leírásában is hangsúlyozzák, ezeken kívül mindegyik alkalmazható a daganatos betegek körében is − emelte ki.
A sclerosis multiplexes betegek esetében egy nemrég megjelent ajánlás segít eligazodni abban, hogy melyek a használható oltások. Ezek között a Pfizer és a Moderna vakcinája biztosan szerepel − hangsúlyozta a szakember, aki elmondta azt is, hogy egyes híresztelésekkel szemben a fagyasztott élelmiszereken keresztül szinte lehetetlen megfertőződni.
Azt is elmondta, hogy akik már megkapták a vakcinát, nyugodtan tartózkodhatnak maszk nélkül is zárt térben. Mint mondta, a maszkra jelenleg azért van szükség a beoltottaknak is, mert kismértékben ugyan, de elkaphatják vagy hordozhatják a vírust.
Index
Hallgatói kérdésekre válaszolva elmondta: a lokálisan alkalmazott kezelések és a műtétek nem számítanak akadálynak, így az érintettek is nyugodtan felvehetik az oltást. A szakorvos több esetben is hangsúlyozta, hogy a kínai oltóanyag nem tartalmaz élő vírust, így krónikus betegek esetében is alkalmazható.
Vannak olyan vakcinák, a Szputnyik V és a Sinovac, amelyek nem adhatók be daganatos betegeknek.
Ezt az oltóanyagok leírásában is hangsúlyozzák, ezeken kívül mindegyik alkalmazható a daganatos betegek körében is − emelte ki.
A sclerosis multiplexes betegek esetében egy nemrég megjelent ajánlás segít eligazodni abban, hogy melyek a használható oltások. Ezek között a Pfizer és a Moderna vakcinája biztosan szerepel − hangsúlyozta a szakember, aki elmondta azt is, hogy egyes híresztelésekkel szemben a fagyasztott élelmiszereken keresztül szinte lehetetlen megfertőződni.
Azt is elmondta, hogy akik már megkapták a vakcinát, nyugodtan tartózkodhatnak maszk nélkül is zárt térben. Mint mondta, a maszkra jelenleg azért van szükség a beoltottaknak is, mert kismértékben ugyan, de elkaphatják vagy hordozhatják a vírust.
Index
Igen, Indiában gyártott AstraZeneca. Nem mondtál semmi újdonságot.Na látom sikerült megint nagyot alkotnod.
A Covishield egy az egyben AstraZeneca, csak a gyártója nem az AZ, hanem az indiai Serum Intézet, ami amúgy a világ egyik legnagyobb kapacitású vakcinagyártó vállalata.
Hiába van Indiával problémád, elárulom, hogy az Európában kapható gyógyszerek egy jelentős részénél a hatóanyagot Indiában és Kínában állítják elő, itt pedig csak a tablettázás történik.
A kínai pedig kb. semmivel sem rosszabb, mint a Janssen egydózisú vakcinája, amiből amúgy hamarosan 4.300.000 adag fog érkezni.
603347 fertőzött (+9637)593710 fertőzött (+7587)
11805 kórházban (-68)
1423 lélegeztetőgépen (+34)
192951 aktív eset (+3707)
381807 gyógyult (+3631)
18952 elhunyt (+249)
1696110 (494520) kapott oltást (+59674, +12700)
4367900 mintavétel (+33316)
51230 hatósági házi karanténban (+1134)
11760 kórházban (-45)
1467 lélegeztetőgépen (+44)
196553 aktív eset (+3602)
387570 gyógyult (+5763)
19224 elhunyt (+272)
1747519 (524604) kapott oltást (+51409, +30084)
4403317 mintavétel (+35417)
54422 hatósági házi karanténban (+3192)
Ez a kinézés megtörtént és egy hatvan százalékos védettség nekünk itt semmit nem állít meg, különösen, hogy a lakosság kétharmada-háromnegyede nem akar oltakozni. A kétkomponensű oltások kilencven százalék fölötti védettsége az, amire szüksége van az oltottaknak ahhoz, hogy legalább ők biztonságban legyenek! Elsősorban az oltatlanoktól.
Ezzel az Egyesült Államokban nem értenek egyet:
ClinicalTrials.gov
clinicaltrials.gov
"The AstraZeneca US Phase III trial of AZD1222 demonstrated statistically significant vaccine efficacy of 79% at preventing symptomatic COVID-19 and 100% efficacy at preventing severe disease and hospitalisation.
This interim safety and efficacy analysis was based on 32,449 participants accruing 141 symptomatic cases of COVID-19. The trial had a 2:1 randomisation of vaccine to placebo.
Vaccine efficacy was consistent across ethnicity and age. Notably, in participants aged 65 years and over, vaccine efficacy was 80%."
W
Wilson
Guest
Emberkísérlet: kollégánk az első vakcinahalmozó
Íme, az első Johnson-vakcinával beoltott magyar tapasztalatai.
index.hu
603347 fertőzött (+9637)
11760 kórházban (-45)
1467 lélegeztetőgépen (+44)
196553 aktív eset (+3602)
387570 gyógyult (+5763)
19224 elhunyt (+272)
1747519 (524604) kapott oltást (+51409, +30084)
4403317 mintavétel (+35417)
54422 hatósági házi karanténban (+3192)
Meglesz a héten a 300?
Tudatosan vállalja fel Orbán az áldozatokat a vírus elleni háborúban, vagy tudattalanul sodor halálba tízezreket?
Ha az Orbán-kormány tovább folytatja az elmúlt félév gyakorlatát, és a járvány spontán terjedésével engedi immunizálódni a magyar polgárok milliót, annak 30 000-40 000 áldozata lesz. Ez egy nemzeti konzultáció nélkül folyó társadalmi méretű emberkísérlet. Lantos Gabriella írása.
444.hu
Amiben a kormánynak igaza lett: jobb, ha a járványügyi szakemberekre hallgatunk
Nem pedig a kormánypárti propagandát terjesztő, összevissza beszélő politikusokban bízunk.
444.hu
A lakosságban hamis képzetet kelt a kormányzat, hogy a vakcina megvéd és maszk nélkül visszakapják az életüket. Nos az oltások csak egy újabb héj az egyéni és kollektív védelmen. Nagyon fontos, talán a legfontosabb a maszk és higiénés előírások mellett. Izraeli kutatások során is bemutatták, hogy az Biontech-Pfzier (ami a Modernával a legjobb hatásofokú) is csak 95%-ban véd, tehát 4% megbetegedett és korházi ellátást kívánt, és azokból haltak meg második oltás után is (még a oltási utáni védelmi képesség megszerzési idején túl is) emberek mintegy 5%. Tehát ahol még kisebb a hatékonyság még nagyobb az oltás utáni betegedés, és halálozási arány. Azonban még mindig sokkal nagyobb az esély, ha oltakozunk. Másik, hogy ha nyájimmunitás történik, akkor ezek az arányok nagyon nem lesznek érdekesek, mert alig lesz fertőzött, aki átadna vírust. Akkor a kivülről jövő fertőzés miatt lesznek lokális gócok, mert globalizáció van. A legnagyobb védettség a bolygó szinte teljes oltottsága után lesz. (lásd pld. fekete himlő elleni hadjárata volt az emberiségnek.)
Már bocs, de följebb pont írtam, a hatékonyságokat, szóval semmi újdonságot nem mondtál. Lapozz vissza egy oldalt és ott lesz melyik a hatvanvalahány százalékos (ennyit tudnak az egykomponensűek, a J&J is)!Ezzel az Egyesült Államokban nem értenek egyet:
ClinicalTrials.gov
"The AstraZeneca US Phase III trial of AZD1222 demonstrated statistically significant vaccine efficacy of 79% at preventing symptomatic COVID-19 and 100% efficacy at preventing severe disease and hospitalisation.
This interim safety and efficacy analysis was based on 32,449 participants accruing 141 symptomatic cases of COVID-19. The trial had a 2:1 randomisation of vaccine to placebo.
Vaccine efficacy was consistent across ethnicity and age. Notably, in participants aged 65 years and over, vaccine efficacy was 80%
Mégegyszer: a magyar populáció kétharmada oltatlan marad a jelen állás szerint, mert nem kéri az oltást. Az oltottak csak akkor lesznek biztonságban tőlük, ha a vakcina kilencven százalék feletti védettséget ad eleve a fertőzéstől. A járvány terjedését ugyanis nálunk semmi nem fogja megállítani, legföljebb az, ha az oltatlanok hatalmas véráldozat árán átesnek a betegségen az elkövetkező években. Csakhogy ez ilyen alacsony terjedési sebességgel nem fog megtörténni és tegnap arról is tettem be statisztikát, hogy a fertőzés adta védettség milyen rövid idejű. Fél évvel utána már csak az egykori fertőzöttek kétharmadának van védettsége és annak is gyorsan csökken! Itt lesz tizedik és huszadik hullám is! Tehát hiába fertőződik meg az oltatlan, max az aktuálisan következő hullámból kimarad, de az utána jövőben megint van esélye elkapni és terjeszteni!
Az az idióta, aki olyannal oltatja be magát, ami nem védi őt a fertőzéstől kellőképpen, az meg is érdemli! Ha a rendszer arra törekedne, hogy vége legyen a járványnak, akkor kötelezővé tenné az oltást. Nem törekszik erre. Ha arra törekedne, hogy legalább az oltakozni hajlandók biztonságban legyenek, akkor csak olyan kétkomponensű vakcinát alkalmazna, ami legalább kilencven százalék fölötti védettséget ad a fertőzéstől is! Nem törekszik erre, már az oltási rend felborítása is ezt mutatta -bár ezt még lehet szükségre fogni- most pedig a gyatra védettséget adó egykomponensű, vagy kétes eredetű (indiai) vakcinák beszerzése mutatja, hogy nem is érdekli. A járványügyi védekezésünk egy teljesen céltalan bohóctréfává kezd vállni. Kizárólag az állampolgár józan eszén múlik, hogy az megfelelő megelőzéssel (maszkviselés-fertőtlenítés) kibekkelje addig, amíg minőségi vakcinához (jelen esetben Pfizer, Moderna, Szputnyik, Sinopharm) nem jut.
Hajlok rá, hogy igazat adjak nagyobb részt a 444 cikkének ezzel kapcsolatban, látva ezt az értelmetlen káoszt és céltalan kapkodást, ami zajlik:
Tudatosan vállalja fel Orbán az áldozatokat a vírus elleni háborúban, vagy tudattalanul sodor halálba tízezreket?
Ha az Orbán-kormány tovább folytatja az elmúlt félév gyakorlatát, és a járvány spontán terjedésével engedi immunizálódni a magyar polgárok milliót, annak 30 000-40 000 áldozata lesz. Ez egy nemzeti konzultáció nélkül folyó társadalmi méretű emberkísérlet. Lantos Gabriella írása.
444.hu