Biztosan jobban értesz hozzá, de valamiért egy csúcstechnológia bevezetése és megfelelő üzemeltetése főleg eleinte nekem drágábbnak tűnik. A megtermékenyített tojás influenza esetén nem tűnik drágának, de lehet, tévedek és a tisztítás drága.
Egy olyan üzemben, ahol mRNS-alapú oltást csinálnak, nincs szükség sejtszaporításra, ezért az ehhez szükséges üzemegységet sem kell felépíteni. Nincs szükség inaktiválásra, amivel szintén spórolsz. Egy inaktivált vakcina előállításánál a legköltségesebb és legidőigényesebb rész a szaporítás és az inaktiválás. Ezután még vannak tisztítási lépések, utána pedig mehet az ampullázás. A vírusszaporítás bonyolult, sok paraméteres folyamat, amin félre lehet menni.Maga a bevezetés természetesen drágább.
Ma is megvan a képességünk arra, hogy ezt megcsináljuk, nyilván innentől ugye nagyon sok mindenre nem kell költeni.
Viszont hosszú távon technológiai ugrás, és pont azzal, hogy rengeteg tenyésztést megspórolsz olcsóbb, rugalmasabb,
Már csak azért is, mert elvileg pl.: egy vektorvakcinánál, vagy egy lipidburoknál elég csak az örökítőanyagot cserélni.
Az mRNS vakcinák esetén sokkal egyszerűbb a helyzet: maga a sejtmentes in vitro transzkripció néhány (2-3) óra alatt megtörténik. Utána történik egy tisztítási lépés, majd a lipidburokba csomagolás, ami viszont már egy néhány napig tartó és bonyolult folyamat. Itt a csomagolás az, ami egy költségesebb részfolyamat, azonban a két technológiát összehasonlítva én úgy gondolom, hogy az mRNS-alapú esetén lehet sorozatgyártás során az olcsóbb végterméket előállítani.
A fentiektől eltekintve mindkét vakcinatípusnak nagyon is megvan a helye az oltási rendben, a hangsúly inkább azon van szerintem, hogy mindkettőt tudjuk a helyén kezelni az előnyeikkel és a hátrányaikkal együtt.
Amúgy gyártanak még valamiféle vakcinát Magyarosrszágon? Már a volt Omninvest influenzán kívül? Mert már a tetanusz is külföldi évek óta.
Itthon a nagy múlt ellenére ma már kevés üzem foglalkozik vakcinagyártással.Nem tudom mi maradt meg, vagy, hogy van-e itt konkrét gyártás. De tenyésztés, törzsfenntartások meg vannak, és ugye itt a Ceva Phylaxia is. De bevallom őszintén nem foglalkoztam sokat ezzel.
Azt azért tudni kell, hogy a vakcina gyártás nem egy hű de nagy üzlet, nem is nagyon éri meg, nem is nagyon hozza vissza a fejlesztés árát, így nem szokták túlzásba vinni az ezzel való foglalkozást.
Humán területen van egyrészt a Fluart Zrt. Pilisborosjenőn, ahol tudtommal csak influenza ellen (3Fluart/Fluval P) gyártanak oltóanyagot.
Másrészt pedig van a GSK Gödöllői üzeme, ami a globális ellátási lánc része. Ott tetanusz és diftéria ellen állítják elő a toxoid (inaktivált toxin) hatóanyagot. Itt a toxin termelést követően formaldehiddel elegyítik a tiszta toxint tartalmazó oldatot, majd 6 hónapig pihentetik, ezalatt zajlik az inaktiválás. Innen repülővel Szingapúrba szállítják az alapanyagot, ahol további másfél évig dolgoznak rajta, hogy kész vakcina legyen belőle. (Láthatjátok, hogy 2 év kell ezen oltóanyagok legyártásához.) Az ő termékük a Tetanol Pur nevő oltóanyag, amit itthon is széleskörben alkalmaznak. Néhány éve volt szerencsém megtekinteni a teljes vakcinagyártó egységüket, hát mit mondjak, tényleg világszintű munkát végeznek!
Állatgyógyászati szempontból fontos a @Redgreg által említett Ceva Phylaxia Zrt., ami itthon főleg baromfik számára fejleszt oltóanyagot.
Gyártanak infulenza vakcinát a NATO részére a Pilisben.
Például azért kellene ebbe fektetni a pénzt, hogy az ország az önellátás útjára léphessen. Mert akkor talán nem kellene azt nézegetni az OGYÉI weboldalán, hogy most éppen melyik védőoltás van fent a tartós hiánycikkek listáján...Pontosan es megis "miert nem ugrunk bele az uj genes mrns be es fejlesztunk mindenre uj vakcinat...." jo dragan a mar meglevo bevalt technologia helyett.... Ami meg hozza is ferheto...