A vegyes oltási sorok esetében fokozottabban jelentkeznek a szervezet egészét érintő mellékhatások: kezdeti reaktogenitási adatok Angliából
A Lancet című szaklap május 12-i számában megjelentek az Angliában jelenleg is zajló Com-COV multicentrikus, a résztvevők számára vak elrendezésű, randomizált vizsgálat kezdeti mellékhatás/biztonságossági adatai.
A vizsgálati terv szerint az alábbi kombinációkat értékelik:
• 2 adag AstraZeneca vakcina 28 nap időkülönbséggel
• 2 adag AstraZeneca vakcina 12 hetes időkülönbséggel - mint kontroll csoport
• 2 adag Pfizer/BioNTech vakcina 28 nap időkülönbséggel
• 2 adag Pfizer/BioNTech vakcina 12 hetes időkülönbséggel - mint kontroll csoport
• az AstraZeneca vakcina első oltásként, amit a Pfizer/BioNTech vakcina követ másodikként 28 nap múlva
• az AstraZeneca vakcina első oltásként, amit a Pfizer/BioNTech vakcina követ másodikként 12 hét múlva múlva
• a Pfizer/BioNTech vakcina első oltásként, amit az AstraZeneca vakcina követ másodikként 28 nap múlva
• a Pfizer/BioNTech vakcina vakcina első oltásként, amit az AstraZeneca vakcina követ másodikként 12 hét múlva
A 13 hónapos vizsgálatban 830 személy vesz részt (50 év felettiek, vagy alapbeetgségek nélkül, vagy enyhe, jól kontrollált alapbetegségben szenvedők). Az elsődleges immunológiai kimeneteleket 2021 júniusában közlik.
A Lancet cikkbenmost csak a 28 napos időközzel beadott vakcinák mellékhatás adatait adták közre. Ezek szerint mindkét vegyes oltási sor (AstraZeneca vakcina először, majd Pfizer/BioNTech és fordítva) esetében gyakoribbak voltak a szisztémás mellékhatások, mint az azonos oltásokkal végzett oltási sorok esetén.
Így, amikor az AstraZeneca volt az első, a Pfizer/BioNTech pedig a második oltás, 110 oltott között 37 (34%) jelentett lázat, szemben a két AstraZeneca oltás esetén megfigyelt 11 fővel 112 oltottból (10%).
Amikor a Pfizer/BioNTech volt az első és az AstraZeneca a második, a lázas oltottak aránya 41% volt (47 fő a 114-ből), szemben a csak Pfizer/BioNTech oltást kapottak között megfigyelt 21%-kal (24 fő a 112-ből).
Hasonló eredményeket figyeltek meg a hidegrázás, a fáradtságérzet, a fejfájás, az ízületi fájdalom, a rossz közérzet és az izomfájdalom esetében. Kórházba vinni senkit sem kellett és ezek a tünetek többnyire az oltás utáni első 48 órán belül jelentkeztek.
Lázcsillaptó perecetamolt a csak AstraZeneca-val oltottak 36%-a (40 fő a 112-ből), az először AstraZeneca-val, majd Pfizer/BioNTech-el oltottak 57%-a (63 fő a 110-ből), a csak Pfizer/BioNTech-el oltottak 41%-a (48 fő a 117-ből), míg az először Pfizer/BioNTec-el, majd AstraZeneca-val oltottak 60%-a (68 fő a 114-ből) szedett.
A hematológiai és biokémiai jellemzőkben nem volt jelentős eltérés, és trombocitopéniát (a vérlemezkeszám csökkenését) sem figyeltek meg a második oltás utáni 7-ik napon.
Elképzelhető, hogy a vizsgálatban résztvevőknél fiatalabbak esetében a valós életben még nagyobb lehet a reaktogenitás aránya a vegyes oltási sorok esetében.
Hivatkozás: Shaw RH.; Stuart A.; Greenland M. et al.: Heterologous prime-boost COVID-19 vaccination: initial reactogenicity data. Published Online May 12, 2021
https://doi.org/10.1016/ S0140-6736(21)01115-6.
https://www.thelancet.com/action/showPdf...