https://www.portfolio.hu/gazdasag/20211127/koronavirus-magyarorszag-egyre-kozelebb-lehet-a-jarvany-tetozesehez-fajdalmas-idoszak-var-rank-513108
"Az elmúlt héten nem következett be a 4. hullám tetőzése, de most már nem lehetünk nagyon messze tőle - írja a Portfolio-nak küldött elemzésében Vattay Gábor, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetője.
A 4. hullám közepéhez közeledve mérleget vonhatunk az elmúlt hónapok járványdinamikájának alakulásából. A következő ábrán a tegnapi naptól (november 26.) visszamenőleg másfél hónapra ábrázoltuk a heti és az előző heti igazolt koronavírus esetek arányát. Ha a ráta 1-nél magasabb, akkor az azt jelenti, hogy abban a hétben több eset volt, mint az előző héten. A rátának tartósan 1 alatt kell maradnia, hogy a járvány visszahúzódjon.
1. ábra. A heti és az előző heti igazolt koronavírus esetek aránya (X tengely = október 12. - november 26., Y tengely = terjedési ráta)
Az ábra október 12-én indul, amikor a ráta gyors növekedésnek indult és a kék nyíllal jelzett október 26-án érte el maximumát, amikor is az azt megelőző hétben kétszer annyi eset volt, mint az azt megelőzőben, vagyis 100% emelkedés egy hét alatt. Feltehetően ennek oka az volt, hogy a májusban beadott második oltások a lakosság nagy részét ekkortól kezdve már nem védték a terjedéstől, és napról napra nőtt a megfertőzhetőek aránya, írja Vattay Gábor. Október 26-tól a ráta zuhanásba kezd. Kiemelte:
Ennek oka, hogy október 23-án megkezdődött az őszi szünet, ami kikapcsolta a társadalom egyik legnagyobb vírusmegosztóját, az iskolát.
Az esetek csökkenése 3 nappal később már jelentkezett a statisztikában. A november 1-ig tartó szünet hatására a piros nyíllal jelzett november 4-ig csökkent a ráta, majd november 6-ig stagnált. A szaggatott türkiz vonalon jól látszik, hogy az iskola hatása Magyarországon olyan erős, hogyha még egy hétig (november 7.) meghosszabbították volna az iskolaszünetet, az rögtön tetőzésbe vitte volna már ekkor a járványt.
Vattay szerint ha a koronavírus szezonális marad, és minden évben felüti a fejét ősszel - amire most igen nagy esélyt ad a kutató -, akkor
talán érdemes volna elgondolkozni ezen, és négy oktatási nap átrendezésével egyszerűen és viszonylag olcsón jelentősen mérsékelhetnénk minden évben az őszi koronavírus járványokat!
A szünet után az iskolák nagy részében és a tömegközlekedésben is kötelezővé tették a maszk használatát. Időközben a lakosság egy jelentős része is megfertőződött. Egyes nem reprezentatív
felmérésekből tudjuk, hogy feltehetőleg kb. 4-szer annyian fertőződnek meg naponta, mint amennyi a főleg diagnosztikai célokat szolgáló hivatalos tesztekben megjelenik. Ez két héttel ezelőtt már kb. 500 ezer embert érinthetett.
Mindezek hatására november elején először a visszaáramló iskolások milliós tömege ismét az egekbe emelte a rátát, ami az ilyenkor megszokott módon túl is lőtt az egyensúlyi értékén, és november 10-re túlszárnyalta a heti 80%-os növekedést. Onnan kezdve pedig a narancssárga nyíllal jelzett november 18-ra beállt a maszkhasználat és a lezajlott esetek által már redukált heti 20%-os növekedések tartományába. A november 10. és 18. közötti ráta zuhanás azonban még nem a tetőzéshez vezető út volt, csupán a november 6-án beállt heti 40%-os rátából vezetett át a heti 20%-os rátába, és ott egy hétre stabilizálódott is - mutatott rá Vattay Gábor.
Mi vár ránk ezután?
A jövő hétre maradt a kérdés, hogy a 20%-on fennakadt ráta hogyan fog csökkenni, és elvezetni a tetőzéshez. A tisztánlátást nagyban zavarta az iskola ki- majd bekapcsolásából eredő rátahullámzások, de most, három hét távlatában ez a hatás lecsengett, és a fundamentumok határozzák meg a továbbiakat. A fundamentum pedig a még megfertőzhető alanyok fogyásával kapcsolatos:
A 4. hullám kezdete óta 260 000 igazolt esetet regisztráltak, a valódi esetszám pedig 1 100 000 körül lehet.
A napi esetszámokat (heti mozgóátlagot véve) az összesetszám függvényében ábrázolva a telítődés egy közel parabola alakú görbe mentén következik be a járványterjedés matematikai modelljeiben, amit a következő ábrán mutatunk.
2. ábra. A napi esetszámok (heti mozgóátlag) az összesetszám függvényében
Az ábrából leolvasható, hogy
a tetőzés közelítőleg 1 170 000 összes esetnél fog bekövetkezni, amikor napi átlagban 11 000 eset fog bekövetkezni. Ez még 100 000 esetet jelent, ami megközelítőleg 9 nap múlva, december 5-én következik be. Amennyiben a 4. hullám végigfut, és nem jön közbe valamilyen új, kedvezőtlen fejlemény, az igazolt esetszám 700 000 körül, a valódi pedig 2 800 000 körül lesz.
Érdekes módon ugyanerre jutunk, ha a napi átlagban kórházba kerülők számát folytatjuk az elmúlt napok tendenciájának megfelelően. Az alábbi ábrán heti átlagban mutatjuk a naponta kórházba kerülők számát, aminek tendenciáját egy zöld egyenessel meghosszabítottuk.
3. ábra. A napi átlagban kórházba kerülők száma. (X Tengely = 0. a mai nap., Y tengely = napi korházba kerülők száma)
A zöld vonal alatti terület adja meg, hogy még mennyivel növekszik a kórházakban ápoltak száma, ami így 450 főre becsülhető. A kórházi telítettség maximuma azonban csúszni szokott az esetszám maximumhoz képest, ezért az sem kizárható, hogy ez csak 15 nap múlva következik be, ami 750-es növekedést jelentene. A kórházi csúcs így 7363-7636 közé várható.
Sajnos, ez a 9 napos "kis csúszás" a várt tetőzésben a folyamatok exponenciális jellege miatt jelentősen meghosszabítja a járvány levonulását, jelentősen növeli az esetszámokat és a halálozást. Az eltolódás nélkül 40 nap múlva január 5-én volna ismét 1000 körül a napi esetszám. Most ez 18 nappal meghosszabbodik, és ez csak január 23. köré fog esni.
A halálozások számát pedig egy eheti tetőzés mellett 6 000-re vártuk, ez most legalább 9 500-ra tolódik, de még a jövő heti adatok fényében tovább romolhat.
4. ábra. A napi új koronavírusos elhunytak alakulása (X tengely = az összes koronavírusban elhunyt száma Magyarországon, Y tengely = a napi koronavírusban elhunytak száma Magyarországon)"