W
Wilson
Guest
Januári cikk ki milyen mértékben szállt be a covid vakcina fejlesztésbe....
Az amerikaiak állják a világ vakcinafejlesztésének a javát
2021. január 22.
A legnagyobb gyártók eddig több mint 18,5 milliárd fontot költhettek a koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésére. Részletesen megnéztük, kik, mire és mennyit adtak, illetve az egyes gyártók mennyiért kínálják saját vakcinájukat.
A héten eldőlt, hogy Magyarországon már négy különböző vakcinával is olthatnak majd a koronavírus ellen. Az Index számolt be róla először, hogy az OGYÉI lezárta a koronavírus elleni orosz Szputnyik vakcina több ezer oldalas törzskönyvi dokumentációjának ellenőrzését, és jóváhagyta a vakcina engedélyezését; ezzel egy időben pedig szintén megkapta az engedélyt az AstraZeneca vakcinája is. Korábban már az Európai Unió hatóságai engedélyezték a Pfizer/BioNTech, valamint a Moderna oltóanyagait is, így hazánkban a következő hónapokban már négy különböző vakcinát is használhatnak majd az oltóközpontokban.
Kik fizették ezeket a fejlesztéseket?
A Covid ellen, pontosabban a SARS-CoV-2 koronavírus okozta járvány ellen tavaly ilyenkor még messze nem volt védőoltás, de már az első nagyobb, tavaly tavaszi első hullám idején lehetett látni, hogy a koronavírus-járvány okozta válság egészen addig velünk marad, amíg nem lesz nagy tömegekben hozzáférhető védőoltás.Laikusan azt gondolhatnánk, hogy a kormányok összefogtak, és óriási összegeket fektettek a különböző kutatásokba, fejlesztésekbe. Nos,
A NYILVÁNOSAN HOZZÁFÉRHETŐ ADATOK ALAPJÁN KIJELENTHETŐ, HOGY A VILÁG NEM MOZGATOTT MEG MINDEN PÉNZT
annak érdekében, hogy a tudósok kifejlesszék a vakcinát.
A BBC december közepén a tudományos adatokkal foglalkozó elemzőcég, az Airfinity adataira hivatkozva azt írta, hogy az államok, kormányok összesen mintegy 6,5 milliárd fonttal (közel 2600 milliárd forint) támogatták a vakcinafejlesztéseket. Az Index is megkereste a londoni székhelyű céget, hogy január közepére miként alakultak ezek a támogatási összegek.
Az Airfinity csak nyilvánosan megjelent adatokkal dolgozik – így például egy titkosított szerződés számai nem szerepelnek az adatbázisaikban, valamint azok a támogatások sem, amelyeket valamilyen oknál fogva nem hoztak nyilvánosságra –, továbbá jelezték azt is, hogy a decemberi BBC-cikk óta módosítottak a metodikán: már csak azok az összegek szerepelnek az adatbázisaikban, amelyeket csak és kizárólag a vakcinák fejlesztésére szántak, nem kértek értük cserébe például egy adag vakcinaszállítmányt. (Ugyanis a korábbi adataikban még szerepeltek azok az összegek is, ahol egy adott állam például úgy adott támogatást a fejlesztőcégnek, hogy az cserébe kért bizonyos mennyiségű vakcinát.)
Az Európai Bizottság december végéig az AstraZeneca (400 millió adag), a Sanofi-GSK (300 millió adag), a Johnson & Johnson (400 millió adag), a BioNTech-Pfizer (300 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Moderna (160 millió adag) vállalattal írt alá vakcinabeszerzésről szóló szerződéseket. Azóta az EU a Valneva vállalattal is tárgyalt új oltóanyag beszerzése érdekében: az uniós országok együttesen 30 millió adag vakcinát vásárolnának, további akár 30 millió dózis beszerzésének lehetőségével. Ugyanakkor szerződés még nincs.
18,5 milliárdos kalap
Az Airfinity által küldött adatok alapján megnéztük, hogy a fenti vakcinák fejlesztésére mekkora összegeket fordítottak. A fentieken túl szintén szerepel az infografikánkon a Sinovac, valamint a Sanofi és a Translate Bio közös vakcinája is, melyek fejlesztését szintén jelentősebb összegekkel támogatták.
Forrás: Airfinity / Index
Azok közül a vakcinák közül, melyekre már szerződést kötött az EU,
AZ ASTRAZENECA VAKCINÁJA KAPTA ÖSSZESSÉGÉBEN A LEGNAGYOBB TÁMOGATÁST,
összesen több mint 6 milliárd fontot – igaz, ebből 4,5 milliárdot maga a gyártó cég finanszírozott. A legnagyobb állami támogatást a Moderna vakcinájának fejlesztésére dobták össze, nem kevesebb mint 3 milliárd fontot.
Odatette magát az USA
Az Airfinity adatai szerint egyébként nagyon úgy fest, hogy leginkább az amerikaiak vették ki részüket a vakcinafejlesztésekből: csak a bioorvosi kutatásokkal foglalkozó amerikai hatóság, a BARDA több mint 9,6 milliárd angol fontot (közel 4000 milliárd forintot) fektetett be különböző vakcinákba. Legnagyobb mértékben a Moderna (3 milliárd font), a Sanofi/GSK (1,5 milliárd) és a Pfizer/BioNTech (1,44 milliárd) vakcinájának fejlesztését támogatták – közülük a Moderna és a Pfizer/BioNTech oltásai már megkapták a szükséges engedélyeket, viszont a Sanofi/GSK vakcinája egyelőre még nagyon messze van ettől (jelenleg még csak a fázis-II-es kutatási szakaszban tartanak).
A Moderna amerikai biotechnológiai vállalat logója a cég egyik épületének bejáratánál a Massachusetts állambeli Norwoodban
Fotó: C. J. Gunther / MTI / EPA
A BARDA a 2020-as pénzügyi évre jóváhagyott büdzséje egyébként 1,6 milliárd dollár (1,17 milliárd font) volt, azaz a tavalyi évre tervezett költségvetésük több mint nyolcszorosát költötték el koronavírus elleni vakcinafejlesztések támogatására.
A TELJES LISTÁT ÖSSZESÍTVE A CÉGEK A JANUÁR 14-I ADATKÖZLÉSIG (EKKOR KAPTUK MEG A LEGFRISSEBB SZÁMOKAT AZ AIRFINITY-TŐL) 18,5 MILLIÁRD FONTNÁL IS TÖBBET KÖLTHETTEK A KORONAVÍRUS ELLENI VAKCINA FEJLESZTÉSÉRE. EZ MAI ÁRFOLYAMON SZÁMOLVA MEGHALADJA A 7400 MILLIÁRD FORINTOT.
Az állami és a non-profit támogatások mellett magánadományokból is komoly mennyiséget gyűjtöttek. A gyógyszeripartól távol tevékenykedő cégek is beszálltak, ilyen volt például a Tito's handmade nevű vodkagyártó, mely 739 ezer fontot szánt vakcinafejlesztésre.
Fontos lett volna, hogy a Szputnyik fejlesztőjének, a Gamaleja Intézetnek és a Sinopharmnak a kutatási költségeit is feltüntessük , de a legnagyobb valószínűség szerint ők nem adtak elegendő adatot a Airfinity kutatásához. Előbbi biztosan szállít nekünk 1 millió vakcinát, utóbbi szinte biztosan fog, már csak a magyar engedély hiányzik ehhez.
. Nem egyszerű a WHO dolga.....
