Aki úgy kb képben van megoszthatná velem, hogy mi a különbség a mostani járvány és mondjuk tizenx éve történt H1N1 között? Emlékeim szerint az sem volt veszélytelen de hasonló dolgokra, mint ami most van nem emlékszem.
1. A koronavírus (CIVID-19, vagy 2019-nCoV, vagy SARS-CoV-2) gyorsabban, agresszívebben terjed:
Egy szezonális influenza a járványküszöböt jelentő heti 15000 influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulón belül 20-30% pozitivitási aránytól a járvány csúcsát jelentő heti 40 - 100 ezer influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulón belül 50-70% pozitivitási arányig jellemzően 4-5 hét alatt jut el. Ez azt jelenti, hogy a napi terjedési ütem 6 és 12 % közti. Ezzel szemben a koronavírus azonos körülmények közt, karantén nélkül 40 - 60 %-os terjedési ütemeket is produkál, és egyéni karanténozással, valamint mérsékelten szigorú közösségi karanténozással is csak 20% körülire csökkenthető a napi terjedési ütem. A tartósan 10% alá vitelhez már komolyabb intézkedések szükségesek. A megfogásához pedig olyanok, mint Kínában.
Másként mérve, az influenza R0 értéke (egy fertőzött hány másik embert fertőz meg) karantén nélkül 1,3 - 1,6. A koronavírusé 2,0 - 2,5.
2. Sokkal több a súlyos eset:
Egy szezonális influenza járvány esetén jellemzően a fertőzöttek 1 - 2%-a szorul kórházi ellátásra. A koronavírus esetén ugyanez az érték idáig átlagosan 20% körüli volt. Ebből következik hogyha "csak ugyanannyi embert fertőzne meg időegység alatt, akkor is minimum 10-szeres terhelést róna a fekvőbeteg ellátót rendszerre. De mivel gyorsabban is terjed, így a járvány időben összetorlódik és a valós terhelés több tízszeres. Ráadásul intézkedések nélkül az átfertőződési arány is magasabb lehet a nagyobb R0 és hozzávetőleg ugyanolyan terjedési csatorna (cseppfertőzés és fertőzött felületek), valamint hasonló, vagy még jobb életképessége, gazdatesten kívüli fertőzőképes időtartama miatt. E 3 hatás együttese miatt az egészségügyi rendszert igen nagy eséllyel túlterheli a vírus, szigorú terjedés lassító intézkedések nélkül.
3. Sokkal nagyobb a halálozási ráta:
A szezonális influenza esetében a világ szintű halálozási ráta 0,1% alatti. Ezen belül a gyengébben, gyengébb egészségi állapotban lévő és egészségügyi rendszerű területeken magasabb, míg Európában, vagy Magyarországon alacsonyabb (jellemzően 0,05% körüli). Ezzel szemben a koronavírus halálozási rátája valószínűleg 4 - 5% között áll majd meg.
4. Az influenza ellen van szezonális védőoltás. A koronavírus ellen egyelőre nincs.
5. Az influenza is gyorsan változik, ezért kell minden szezonban új oltás és ezért nem immunis, aki egy szezonnal korábban is átesett a betegségen. Viszont az influenza esetében a mutációk egy-egy szezonban 500 millió - 1 milliárd ember átfertőződése során alakulnak ki. Ezzel szemben a koronavírus már néhány 10 ezer ismert eset után mutálódott egy gyorsabban terjedő, agresszívebben fertőző változattá.
6. Az influenzát már megszokta az emberiség. Némileg alkalmazkodott hozzá. Megszelídült a vírus. Legalábbis a jelenleg keringő változatai. Amikor még nem alkalmazkodtunk, akkor a H1N1 (nem a 2009-es H1N1, hanem a 1918-as H1N1) átfertőzte a világ lakosságának 1/3-át és bőven több embert ölt meg, mint az I. Világháború. Hasonló volt a helyzet azokkal a vírusokkal, amiket az európai gyarmatosítók hurcoltak be Észak-Amerikába. Az európaiak körében kevésbé voltak halálosak, de az indiánokat nagy arányban megölték. Sajnos a koronavírushoz még nem vagyunk biológiailag hozzászokva.
7. Az influenzához más tekintetben is hozzá vagyunk szokva. Komoly társadalmi és gazdasági határok nélkül vonulnak le a szezonális járványok. A koronavírus úgy tűnik, hogy sokkal nagyobb társadalmi és gazdasági hatással fog járni. Könnyen lehet, hogy az amúgy is régóta esedékes gazdasági válság, a régóta fújt és hatalmasra nőtt eszközár lufik leeresztésének katalizátorává válik. Teljesen mindegy hogy erőteljes karanténok miatt, vagy az elég szigorú karanténok hiányában, a gyors és nagyarányú betegség terjedés miatt, de rövidesen komoly mértékben esik ki a munkaerő és csökken a termelés. A folyamatos szállításra, alapanyag, alkatrész, részegység, vagy a kereskedelem esetében áru ellátásra végletekig kihelyezett, minimális készlettel dolgozó, széttelepített, egy-egy cégben csak egy-két munkafázisra specializált termelési láncok megszakadnak és az egész termelési struktúra teljesítménye nagymértékben csökken.
Könnyen kiszámolható, hogy ha egy beteg legalább bő 2 hetes betegség + 14 nap tünetmentes állapot idejére, azaz 30 napra esik ki a termelésből, de vele együtt 7-8 ember karanténba is kerül. Akikből kb. 32-nál átlag 5 nap lappangási idő után jelentkezik a betegség, míg másik 5-néla14 napos karantént kel végig várni, akkor egy beteg 1 x 30 3 x 5 + 5 x 14 = 115 napnyi munkaerő kiesést generál. Ha a munkavállalók csak 20 %-a fertőződik át akkor is 115 x 0,2 / 365 = 6,3% gazdasági teljesítmény visszaesés várható abban az évben. Ez egy erőteljesen személyi karanténozott esetre vonatkozik, de csak a személyi karantén hatásával számolva. A közösségi karanténnal nem. Karantén nélkül az átfertőződési arány meghaladhatja a spanyolnátha 33%-os világátlagát, mivel a koronavírus legalább annyira agresszívan terjed, ha nem agresszívabban, viszont ma sokkal jobbak a terjedés feltételei, mint 1918-ban. 50% átfertőződéssel, de személyi karanténozás nélkül 30 x 0,5 / 365 = 4,1% a gazdasági teljesítmény csökkenés, de ennek az ára sokkal több emberélet. A szezonális influenzánál sokkal agresszívabban terjedő koronavírus szezonális influenzára jellemző szintű átfertőződésen belül tartáshoz pedig drákói intézkedések lennének szükségesek. Ez teljes városok, régiók hónapokra történő szinte teljes gazdasági leállítását, tömegközlekdés felfüggesztést, kijárás korlátozását jelentené. Kínai recept szerint. Szintén elég komoly gazdasági hatással.
Akármelyik receptet is választja egy ország, ahol a GDP növekedési üteme a kieső gazdasági teljesítmény valószínűsíthető mértékénél nem gyorsabb, ott recessziót okozhat már önmagában a járvány közvetlen hatása is. A közvetett hatások és a beinduló negatív spirál pedig nehezen becsülhetők, de akár még komolyabbak is lehetnek, mint a közvetlen hatás.
Mindez hangsúlyozottan nem rémhírkeltés, hanem sima matek, statisztika és közgazdaságtan.
Ez az, amivel a fejlett világ politikusainak jelentős része nem hajlandó szembe nézni, mert népszerűtlen intézkedéseket eredményez. Csak akkor lépnek, ha már rákényszerülnek és nem akkor, amikor még hatásosabb lenne az adott intézkedés.
A határok nélküli Európában pedig még rosszabb a helyzet. Hiába kezelné mondjuk Magyarország megfelelően a helyzetet, ha a többi ország vezetése felelőtlen. Ilyen helyzetben csak teljes (EU-n belüli kapcsolatokat is érintő) elszigetelődéssel lehetne célt érni, ami egy ilyen kicsi, nyitott, külkapcsolatokra ráutalt gazdaság esetében, mint a miénk, gazdasági öngyilkossággal érne fel. A kínai recept Kínában azért működik (egyelőre), mert Kínába nem kívülről vitték be a járványt. Csak a belső terjedést kellett megfogni. És egy 1,4 mililárdos ország erőforrásait tudták koncentrálni kb. 70 millió ember különböző mértékű elszigetelésére, otthon tartására, ellátására, kezelésére. Ugyanezt mi itt az EU-ban csak egységes és nagyon szigorú fellépéssel tudnánk megcsinálni, amire esély sincs.
