A kórházi ágyak felszabadítása egy hadgyakorlat volt, amit ésszerűen kell végrehajtani – mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a PS-nek (interjú)
"Most egy katonás rendszerben dolgozunk, kórházparancsnok támogatása mellett, ezért is élnék katonás hasonlattal: az elmúlt napokban hadgyakorlatot tartottunk, amelynek az volt a célja, hogy bebizonyítsuk: tömeges fertőzés esetén fel tudunk szabadítani kellő számú intenzív ágyat, lélegeztetőgépet és más szükséges eszközt is. Azt kell mondanom, hogy ez a hadgyakorlat alapvetően sikeres volt, hiszen az egészségügy bebizonyította, hogy képes akár plusz harmincezer ágyat is biztosítani.
Tudjuk, hogy a hadgyakorlatoknak olykor áldozatai vannak. Lehet azt mondani, hogy a két, mulasztásokkal vádolt és elbocsátott főigazgató ilyen áldozat?
A vészhelyzetre való felkészülésnek és a mindennapi betegellátás kihívásainak egyszerre kell megfelelnünk, egyikben sem engedhetünk meg vállalhatatlan kompromisszumot.
Ön a héten a Semmelweis Egyetem komplex rehabilitációs fejlesztésével bízta meg Cserháti Pétert, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) menesztett főigazgatóját. Üzenni akart evvel?
Cserháti Pétert nagyon kiváló szakembernek tartom és rövid megbeszélésünk során arra a meggyőződésre jutottam, hogy ő valójában teljesítette a rábízott feladatokat. Arra az európai szintű tudásra, amit ő az OORI élén megszerzett és gyakorolt, szüksége van a Semmelweis Egyetemnek. Cserháti Péter eddig is címzetes docensünk és rektori biztosunk volt, nyilván mostantól több ideje lesz, hogy oktasson és például tanácsokat adjon a rehabilitációknál, amelyekre a járvány miatt nagy szükség lesz. A felkérés emberi gesztus volt részemről, de abban is biztos vagyok, hogy az egyetem csak nyer egy ilyen jó szakemberrel.
Nagyon sokan aggódnak és háborognak, akiknek a szeretteit most hirtelen hazaküldték a kórházakból a vészhelyzet miatt. Nekik mit üzenne, hogyan emésszék meg a történteket?
Az a legfontosabb kérdés, hogy a hazabocsátásnak van-e állapot-rosszabbodással járó kockázata? Innen, a Városmajori Szívklinikáról
csak azt küldtük haza, akinél nincs ilyen, mégis fel tudtuk szabadítani az előírt ötven százaléknyi ágyat.
Fontos tudni, hogy a felszabadított ágyakat ténylegesen csak a járvány eszkalációja során kell majd biztosítanunk. Tehát
semmiképpen sem úgy kell értelmezni a rendelkezést, hogy ezeknek az ágyaknak mostantól üresen kell állniuk. Szükség esetén azonban bármikor COVID-fertőzött betegeket kell tudnunk ápolni rajtuk.
Mindig volt egy határ, ameddig betegeket tudtunk felvenni, mégis mindig megoldottuk azt, hogy el tudjuk látni azokat a betegeket, akik a segítségünkre szorultak.. Ugyanakkor alighanem eddig is én voltam az otthoni gyógyulási folyamatok egyik legnagyobb hazai híve.
Statisztikák igazolják, hogy az emberek a szeretteik körében, az otthonukban sokkal gyorsabban és jobban gyógyulnak.
Különösen az idős betegekre jellemző az úgynevezett kórházi szindróma kialakulása, amikor a bent fekvés miatt stagnál vagy rosszabbodik állapotuk. Egy friss stroke-ost persze nem lehet hazaküldeni, mert folyamatos gyógyításra és kórházi eszközökre van szüksége, de mindig van egy pont, amikor már mérlegelhető, hogy inkább az otthoni környezet a javasolt. Minden ellátónak fel kell mérnie, hogy egy műtét, vagy vizsgálat elmaradása mennyire rontja a beteg kilátásait. Sok idős beteget műtök személyesen, akik nagyon közel kerülnek hozzám. Sokszor vetik fel ők maguk, vagy a rokonaik, hogy még egy kicsivel több rehabilitációt szeretnének ilyenkor ki kell mondanom, hogy nem tanácsolok több bent fekvést.
Nehezen változik a régi, magyar szemlélet, mely szerint „aki beteg, legyen kórházban”. Ez butaság, bizonyítható, hogy otthon nagyobb a késztetés a gyógyulásra."
(...)
"Ha jól értem, a honfitársaink többsége professzori dicséretet érdemel?
Nagyon is, a magyar lakosság jó része jóval fegyelmezettebb, mint Dél-Nyugat Európa."
https://pestisracok.hu/a-korhazi-ag...-semmelweis-egyetem-rektora-a-ps-nek-interju/