Olyan, mint egy háborúban: választanunk kell, hogy kit gyógyítsunk meg – mondta el nyíltan a Corriere által megszólaltatott lombardiai orvos, aki a legfontosabb óvintézkedésként azt javasolja, hogy mindenki maradjon otthon.
Hazugság, hogy nem a vírustól halnak meg a betegek, a halálukat a vírus okozza, nem más, mert az "intersticiális tüdőgyulladás" olyan légzési problémákat okoz, amellyel a beteg már nem tud megbirkózni – mondta a Corriere.it-nek Christian Salaroli bergamói aneszteziológus, amikor arról kérdezték, hogy a koronavírusos elhunytak a vírustól halnak-e meg, vagy a már meglévő krónikus betegségeiktől. A XXIII. János pápáról elnevezett kórház orvosa szerint az a vélekedés, hogy nem a vírus a halálok, elkeseríti őt, és még az áldozatokkal szemben is tiszteletlenség.
Az interjúban azért is tarthatták fontosnak rákérdezni erre, mert a koronavírus-járványban elhunyt áldozatok legnagyobb része idős ember, akik más krónikus betegségben is szenvednek, és Olaszországban is elterjedtek olyan szakmai álláspontok, hogy az áldozatok nem kifejezetten a vírusfertőzésbe halnak bele, a vírus csak rontja az állapotukat.
A bergamói kórházban életkor és egészségi állapot alapján döntik el, kit kezelnek – mondja az aneszteziológus, gyorsan tisztázva, hogy nem az ő szava dönt, hanem a szakkönyvek, amelyekből tanultak. Alapvetően csak azokat kezdik el kezelni, akik a Covid-19-tüdőgyulladásban és légzési elégtelenségben szenvednek, a többieket hazaküldik. A betegeken először egy noninvazív ventillációnak nevezett (intubáció nélküli) lélegeztetést alkalmaznak. A reggeli nagyviziten viszont életekről döntenek az orvosok, nemcsak a beteg életkora és általános állapota alapján határoznak a további kezelésről, hanem az is számít, hogy mekkora esélye van a betegnek felépülni egy intenzív kezelésből. Hogy világos legyen a dolog, az orvos elmondja: a koronavírus olyan agresszív tüdőgyulladást okoz, amely a vér oxigénellátására van hatással. A legrosszabb állapotban lévő betegek szervezete kóros oxigénhiányos állapotba kerül. Ezután az orvosoknak dönteniük kell a betegek sorsáról, legfeljebb pár napon belül – mondja Christian Salaroli. A noninvazív lélegeztetés csak egy átmenet, és mivel sajnos a kórházi erőforrások és az intenzíves ágyak száma véges, nem minden kritikus állapotban lévő beteget tudnak intubálással lélegeztetni, utóbbit azoknál alkalmazzák, akik esetében úgy döntenek, hogy folytatják a kezelést. Másokról azonban lényegében lemondanak. Erre írásos szabály nincs, de az általános szabály – még ha kétségtelenül csúnya kifejezés is ez, mondja az orvos –, hogy a súlyos kardio-respirációs és koszorúér-betegséggel küzdő betegek szervezete nagyon rosszul tolerálja az akut oxigénhiányos állapotot, és kevés esélyük van arra, hogy a betegségük kritikus szakaszát túléljék. Konkrétabban: ha egy 80-95 év közötti betegnek súlyos légzési elégtelensége van, valószínűsíthető, hogy nem éli túl. Ha pedig legalább három létfontosságú szerve elégtelenül működik, akkor náluk a halálozási arány száz százalék. Az ilyen beteg tulajdonképpen már el is távozott, nem vagyunk olyan helyzetben, hogy csodát várjanak tőlünk, ez a realitás – fogalmaz az orvos, hozzátéve, természetesen “békeidőben” is ez a menetrend, de most szélesebb körben alkalmazzák ezt a mérlegelést.
Bergamói orvos: “Fogalmatok nincs, mi megy idebent. Maradjatok otthon!”
Hazugság, hogy nem a vírustól halnak meg a betegek, a halálukat a vírus okozza, nem más, mert az "intersticiális tüdőgyulladás" olyan légzési problémákat okoz, amellyel a beteg már nem tud megbirkózni – mondta a Corriere.it-nek Christian Salaroli bergamói aneszteziológus, amikor arról kérdezték, hogy a koronavírusos elhunytak a vírustól halnak-e meg, vagy a már meglévő krónikus betegségeiktől. A XXIII. János pápáról elnevezett kórház orvosa szerint az a vélekedés, hogy nem a vírus a halálok, elkeseríti őt, és még az áldozatokkal szemben is tiszteletlenség.
Az interjúban azért is tarthatták fontosnak rákérdezni erre, mert a koronavírus-járványban elhunyt áldozatok legnagyobb része idős ember, akik más krónikus betegségben is szenvednek, és Olaszországban is elterjedtek olyan szakmai álláspontok, hogy az áldozatok nem kifejezetten a vírusfertőzésbe halnak bele, a vírus csak rontja az állapotukat.
A bergamói kórházban életkor és egészségi állapot alapján döntik el, kit kezelnek – mondja az aneszteziológus, gyorsan tisztázva, hogy nem az ő szava dönt, hanem a szakkönyvek, amelyekből tanultak. Alapvetően csak azokat kezdik el kezelni, akik a Covid-19-tüdőgyulladásban és légzési elégtelenségben szenvednek, a többieket hazaküldik. A betegeken először egy noninvazív ventillációnak nevezett (intubáció nélküli) lélegeztetést alkalmaznak. A reggeli nagyviziten viszont életekről döntenek az orvosok, nemcsak a beteg életkora és általános állapota alapján határoznak a további kezelésről, hanem az is számít, hogy mekkora esélye van a betegnek felépülni egy intenzív kezelésből. Hogy világos legyen a dolog, az orvos elmondja: a koronavírus olyan agresszív tüdőgyulladást okoz, amely a vér oxigénellátására van hatással. A legrosszabb állapotban lévő betegek szervezete kóros oxigénhiányos állapotba kerül. Ezután az orvosoknak dönteniük kell a betegek sorsáról, legfeljebb pár napon belül – mondja Christian Salaroli. A noninvazív lélegeztetés csak egy átmenet, és mivel sajnos a kórházi erőforrások és az intenzíves ágyak száma véges, nem minden kritikus állapotban lévő beteget tudnak intubálással lélegeztetni, utóbbit azoknál alkalmazzák, akik esetében úgy döntenek, hogy folytatják a kezelést. Másokról azonban lényegében lemondanak. Erre írásos szabály nincs, de az általános szabály – még ha kétségtelenül csúnya kifejezés is ez, mondja az orvos –, hogy a súlyos kardio-respirációs és koszorúér-betegséggel küzdő betegek szervezete nagyon rosszul tolerálja az akut oxigénhiányos állapotot, és kevés esélyük van arra, hogy a betegségük kritikus szakaszát túléljék. Konkrétabban: ha egy 80-95 év közötti betegnek súlyos légzési elégtelensége van, valószínűsíthető, hogy nem éli túl. Ha pedig legalább három létfontosságú szerve elégtelenül működik, akkor náluk a halálozási arány száz százalék. Az ilyen beteg tulajdonképpen már el is távozott, nem vagyunk olyan helyzetben, hogy csodát várjanak tőlünk, ez a realitás – fogalmaz az orvos, hozzátéve, természetesen “békeidőben” is ez a menetrend, de most szélesebb körben alkalmazzák ezt a mérlegelést.
Bergamói orvos: “Fogalmatok nincs, mi megy idebent. Maradjatok otthon!”