30575 fertőzött (+858)
685 kórházban (-19)
42 lélegeztetőgépen (-1)
21879(?) aktív eset (-202)
7470 gyógyult (+646)
822 elhunyt (+10)
759174 mintavétel (+7957)
19923 hatósági házi karanténban (-2826)
Pontosítás:
22283 aktív eset (+202)
Jól látszik, hogy kb. 4 héttel ezelőtt elértük a teszkapacitás maximumát. Szeptember 7-én volt 11424 új teszt. Azóta 5722 és 13461 között hullámzik, 27 nap átlagában 10300, az elmúlt 7 napban átlag 9824 tesztet végeztek. Az alacsony értékek vasárnap és hétfő, kedd reggel kerülnek közzétételre, azaz attól függően, hogy még mindig a tegnapi adatokat látjuk-e, vagy a tegnapelőttieket, vasárnap-hétfő, illetve szombat-vasárnap a kevés tesztes napok. Az alacsony értékek nélkül az elmúlt 4 hét átlaga napi 11400-11600 teszt lenne és ez mind a négy elmúlt hétre igaz.
Ezzel párhuzamosan kezdett visszaesni a hivatalosan kimutatott új esetek heti növekedési üteme. Előtte a heti növekedési ütem (az augusztus 20-i 4 napos hétvége után) +1620, +1496, +1759. Majd ahogy a tesztkapacitás maximumának elérése beépült a 7 napos összesítésbe +343 és + 537 lett a heti új esetszám növekedés. Viszont ezzel párhuzamosan az elmúlt 5 héten a heti átlagos teszt pozitivitási arány 5,4%, 5,7%, 7,3%, 8,3%, 9,8%. Látható, hogy ahogy csökkent a heti pozitív estszám növekedése, úgy ugrott meg a teszt pozitivitás növekedése. Ez pedig azt jelenti, hogy a napi új esetszámok növekedésének lassulása nem a járvány terjedési ütemének lassulását mutatja, hanem csak a tesztkapacitás maximumának elérését.
Ugyanezt támasztja alá, hogy 4 héttel ezelőttig a területi eloszlási adatok logikusak voltak. A lakosságra vetített fajlagos napi új esetszám Budapesten nőt a legintenzívebben. 3 héten át az országos átlag 247%-át, 245%-át, 236%-át hozta Budapest. Mivel először Budapesten érte el a teszkapacitás a maximumot, elsőnek Budapest növekedési üteme esett vissza az országos átlag 210%-ára, 156%-ára, és 158%-ára. Ez a jelenség nélkülözi a logikát, hiszen nem a legsűrűbben lakott, legmagasabb fajlagos kontaktszámmal érintett, legtöbbet tömegközlekedő, az üzletekben is a legnagyobb forgalommal és tömeggel érintett, az iskolákban a legnagyobb osztálylétszámokkal jellemezhető, a munkahelyeken is a legnagyobb arányban zárt irodákba zsúfolt Fővárosban kellene először visszaesnie a terjedési ütemnek. Ráadásul nem röviddel az iskolakezdés után, nyaralásból visszatérés után, tömegközlekedésen, munkahelyeken megnövekedett zsúfoltsággal érintet időszakban, úgy, hogy igazán hatékony többlet intézkedés szeptember közepén, második felében nem került bevezetésre. Csak egy kicsit szigorítottak a maszkviselésen és 23 óra után korlátozták a vendéglátóhelyek nyitva tartását, de ez elég gyenge még az európai országok átlag szigorúságához képest is.
Szintén ezt támasztja alá, hogy a szennyvíz mintákban a vírus koncentráció növekedése országosan sem állt meg, vagy lassult le érdemben és Budapesten szintén növekedést mutat, miközben papíron a napi új esetszámok Budapesten szeptember 12-ig növekedtek intenzíven, azóta a növekedés megállt, sőt papíron némi visszaesés következett be.
Eközben vidéken a hivatalos adatok tovább viselkedtek logikusan, a népsűrűségnek, szennyvíz mintáknak és a tipikus járványterjedési görbéknek megfelelően és maradt meg az emelkedési ütem. Sőt van pár olyan megye, ahol most is ez a helyzet. (Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas) Látható, hogy Észak-Dunántúl és Észak-Kelet-Magyarország az, ahol még bírják kapacitással a laborok. Előbbi terület valószínűleg fejlettsége, jobb anyagi helyzete, mégis Budapesttel össze sem mérhető népsűrűsége okán, az utóbbi terület pedig azért, mert Észak-Kelet-Magyarországon volt 4 héttel ezelőtt a legalacsonyabb a terjedési ütem, ezért ott lehettet a legnagyobb a tartalék a laborkapacitásban.
Ha ezen megyék adatiból indulunk ki, akkor ma országosan 60-100%-kal több napi új esetet mutatnának ki, amennyiben nem érte volna el a tesztkapacitás a maximumot. Az országos teszt pozitivitási arány növekedése is ezt a sávot támasztja alá.
Persze abban semmi meglepő nincs, hogy egy elengedett, agresszív járványnál a teszkapacitás egy határon túl nem tudja biztosítani minden tünetes időbeni tesztelését. Ezért kellett volna 3-4 héttel ezelőtt áttérni az influenza járványoknál alkalmazott módszere. Azaz az orvoshoz fordulók számát figyelni és hozzávetőleg reprezentatív mintázásukkal az ő teszt pozitivitásai arányukat mérni járványkövetési célból. Ezzel a járvány követés sokkal kevesebb teszttel is megoldható. A felszabaduló tesztkapacitást pedig az egészségügyi dolgozóknak, kiemelten sok emberrel foglalkozóknak, veszélyeztetett intézményeknek és a kórházba kerülőknek fenntartani.
Egyébként sem használják már egy ideje a teszteket járványfékezésre. Nincs kapacitás a kontaktkövetésre ilyen esetszám mellett. Ráadásul az egyre később kiérő tesztelés is értelmetlenné teszi, hiszen mire megvan a teszteredmény, addigra a hordozó már túl van a fertőzőképes időszakának nagy részén. Előbb lehet tünetek alapján otthon maradásra kérni és kivonni a fertőzési láncból, mint teszteredmény alapján. A teszteken és kontaktkutatáson alapuló járványfékezést már augusztus végén feladták, amikor tömegessé vált a terjedés. Ezt támasztja alá, hogy mára már 0,89-re esett az egy aktív esetre jutó karanténban lévők száma.
Elképzelhető, hogy nem nyilvánosan van ilyen, orvoshoz fordulók számán alapuló típusú járvány követés is. Ha van, akkor ennek adatait valószínűleg ismerik a virológus, infektológus, járványügyi szakemberek és a járványt követő, modellező matematikusok. Nem véletlenül mondják többen, hogy nincs jelentős lassulás (valamekkora persze van, különben még jobban megugrott volna a teszt pozitivitás), plató, egyensúlyi állapot. A valós napi új esetszám ütemesen emelkedik és ez hatékony intézkedések nélkül nem is fog megváltozni.
Kíváncsian várom, hogy jövő héten közzéteszik-e az influenza figyelő szolgálat első jelentését a 40. hétről (hagyományosan ekkor indul a figyelés) és abban lesz-e koronavírus pozitivitási adat.