Némi pontosítás:
A kínai oltások közül a 3 legelőrébb tartó tartalmaz elölt (inaktivált) koronavírust és nem az orosz. Az viszont igaz, hogy a legyengített, vagy inkativált vírussal való oltás bár a legrégebbi, hagyományos technológia (ezért is kicsi a kockázata, főleg ha nem legyengített az a vírus, hanem tényleg elvesztette a fertőzőképességét), de egyáltalán nem rossz, és nem elavult. Sőt ezzel jön létre a legszélesebb spektrumú immunitás, mert a szervezet a teljes vírussal találkozik, nem csak annak kis részével. Ilyen inaktivált vírust tartalmaz az influenza oltás is. Semmi bonyolult nincs benne. Tojásban szaporítják az adott évi vad influenza vírus változatokat. Majd a löttyöt tisztítják, koncentrálják, a vírusokat elölik, tartósítják az oltóanyagot és már lehet is oltani.
A legerősebb immunitást persze vélhetően az váltaná ki, ha csak legyengítenék a vírust, mert azzal valóban meg is kell küzdenie a szervezetnek, de ez esetben fennál annak a nagyon kis kockázata, hogy egy nagyon gyenge immunrendszerű ember még a gyengített vírust sem tudja leküzdeni és az oltás betegíti meg.
Az orosz oltás (mármint a legelőrébb tartó Szputnyik-V, amivel Moszkvában megkezdték a tömeges oltást) egy vektor vakcina, ugyanúgy, ahogy például az angol, vagy Janssen (Johnson&Johnson) féle, vagy az egyik kínai, ami még tesztelés alatt van. A vektor vakcinák úgy működnek, hogy vesznek egy vektor vírust. Kibelezik (kitakarítják belőle az örökítőanyag tetemes részét). Megtartanak minden enzimet, fehérjét, lipid burkot, örökítőanyag szakaszt, stb... ami a sejtbe való bejutáshoz, az örökítőanyag beépüléshez és másoláshoz szükséges. A lemásolandó génszakaszt viszont kicserélik és az nem az eredeti vektor vírust, vagy a koronavírus egészét kódolja, hanem csak a koronavírus tüskefehérjéjét. Ez a vektor vírus az oltás után bejut az emberi sejtekbe. Ott a sejtet ráveszi, hogy saját építő anyagaiból koronavírus tüskefehérjéket gyártson. Ezzel persze a sejt elpusztul, de mivel új fertőzőképes vírus nem jön létre (sem a vektor vírus, sem a koronavírus), a folyamat itt leáll. Valaki kérdezte, hogy hogyan állítják le a sejtekkel való tüskefehérje termeltetést. Úgy, hogy a bejuttatott vektor vírusok csak egyszer használatosak. Ahogy elfogynak, a folyamat leáll. A korlátozott mennyiségű vektor vírus bejuttatása miatt, csak annyi testi sejt pusztul el, amennyit szinte meg sem érez a szervezet, mert természetes úton is elpusztul naponta ennél több sejtünk is. Ennek a módszernek az az előnye, hogy sokkal több tüskefehérjét termelnek a feláldozott testi sejtek, mint amennyi egy adag oltással bejuttatható inaktívált koronavíruson lenne. Tehát bár az immunválasz kevésbé széles spektrumú, de a tüskefehérje elleni ellenanyag termelés erőteljesebb. Az egyik hátránya, hogy feláldozunk néhány testi sejtet. A másik hátránya, hogy ha valaki immunis a vektor vírusra, akkor az nem tudja elvégezni a dolgát és az oltás hatástalan lesz. Ezért jó, hogy az orosz oltás két adagjában két eltérő vektor vírus van, amelyekre egyenként is a társadalom viszonylag kis hányada immunis. Annak esélye pedig még kisebb, hogy valaki egyszerre mindkettőre immunis legyen. Ezt az immunitási problémát próbálták megoldani az angolok is azzal, hogy nem emberi, hanem csimpánz vírust használtak vektornak, de úgy néz ki, hogy az orosz módszer hatékonyabb. Azonban fontos megérteni, hogy a vektor vakcina nem betegít meg sem a vektor vírussal, sem a koronavírussal, mert egyikből sem jönnek létre fertőzőképes másolatok.
Bár ilyen technológiájú oltás még nincs széles körű használatban, de egyéb alkalmazásokban már évtizedek óta használnak vírusvektorokat, azaz a technológia nem újdonság.
Az amerikai mRNS oltások egy teljesen új technológia. A lényege hasonlít a vektor vakcinákra. Itt is az a cél, hogy a testi sejtek maguk gyártsák le a tüskefehérjéket. De ahhoz, hogy erre rávegyék a sejteket, nem egy vektor vírus meglévő fertőzési mechanizmusát használják. Az emberi sejtekben normál esetben a DNS egy átíró enzim segítségével hírvivő RNS-re (mRNS) íródik át. A (fehérje) gyártási folyamatot a riboszómákban az mRNS vezérli, további lépéseken keresztül. A vírusok a sejt örökítő anyagába épülnek be és enzim segítségével ráveszik, hogy kezdje el a másolást, majd a sejt normál folyamatainak megfelelően átíródnak mRNS-re, ami vezérli a vírusmásolatok gyártását. Az mRNS oltás kihagyja a folyamat kezdeti lépéseit és kapásból az mRNS-t viszi be a sejtbe. Ezután pont ugyanaz történik, mint a vektor vakcináknál. A sejt elkezd tüskefehérjéket gyártani a saját építőelemeiből, az oltással bevitt mRNS utasításának megfelelően. Itt sem jön létre fertőzőképes koronavírus, tehát ez is egy egyszeri folyamat, ami leáll azután, hogy az mRNS elfogy részben a sejtek pusztulásával, részben pedig az mRNS lebomlása útján. Azt, hogy mennyi sejtet áldoznak fel a normál szöveti működésből kivonva és ebből mennyi tüske fehérje termelődik az oltással bevitt mRNS mennyiségével szabályozzák. Az mRNS oltás előnye, hogy nem merül fel problémaként a vektor vírus elleni immunitás, ezért hatékony. A másik előnye, hogy könnyen, nagy tömegben gyártható. Hátránya viszont, hogy az mRNS könnyen bomlik, ezért kell annyira hűteni. A bomlékonyságából is következik, hogy nehezebb belőni az optimális adagot, de ezt úgy tűnik, hogy megoldották.