-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Nem tudom, hogy volt-e már ez ide betéve, de számomra nagyon érdekes olvasmány volt:
Történetek a kórságokról, a biológiai fegyverekről, a gonosz vírusokról és a még gonoszabb oltásokról
kuruc.info
kuruc.info
kuruc.info
kuruc.info
Történetek a kórságokról, a biológiai fegyverekről, a gonosz vírusokról és a még gonoszabb oltásokról
Kuruc.info - Történetek a kórságokról, a biológiai fegyverekről, a gonosz vírusokról és a még gonoszabb oltásokról
Szakmai, biokémiai, molekuláris biológiai szemmel a témáról.
Kuruc.info - Történetek a kórságokról, a biológiai fegyverekről, a gonosz vírusokról és a még gonoszabb oltásokról (I./2.)
Fel kell készülnünk további új, sokkal súlyosabb járványokra?
Kuruc.info - Történetek a kórságokról, a biológiai fegyverekről, a gonosz vírusokról és a még gonoszabb oltásokról (II./1.)
A biológiai fegyverekkel folytatjuk.
Kuruc.info - Történetek a kórságokról, a biológiai fegyverekről, a gonosz vírusokról és a még gonoszabb oltásokról (II./2.)
Demokraták és békekomcsik.
Egyszerű hogy mi a probléma az emberekkel. "A szép új világban" jó-dolgukban a legtöbben megzakkantak, és csak a a full kényelmet hajlandók elfogadni amihez hozzászoktak. A jelenség ismert 1-2-3-4 -ezer évvel ezelőttről is. De ha vígjátékban szeretné valaki látni, akkor "Erik a viking" és hasonló szatirikus filmekben megtalálja ennek a viselkedésnek a kritikáját. Mindig is ilyen volt az emberiség, és alapvetően ebben szinte nulla a fejlődés több ezer év alatt is. A kutatások szerint az ősközösségek is sokkal jobban összetartottak, mint a mai "fejlett társadalmak". A fejlődést ezekben erős visszafejlődés követi az elmúlt cirka 30 évben.
Amúgy a társadalmi szabálykövetés és nagy összetartás a nagyon nehéz életkörülmények között élő népeknél figyelhető meg, mint a magas hegyek közt élők, az eszkimók, sivatagok kősivatagok népei. Ezeknél egy kis széthúzás is komoly emberáldozattal járhat, sok esetben pedig a közösségből az egyén kizárása a teljes ellehetetlenüléséhez és akár halálához is vezet. A nagy népsűrűségű nagy létszámú városokban viszont a közösségi szociális összetartás nagy számú emberből veszik ki. De ez simán megfigyelhető a vidéki kis-létszámú közösségek / és a városok között is. Ezeket a kérdéseket viszont nem lehet kezelni egy ilyen járvány esetén, mert nem elég súlyos a probléma, hogy kényszerítő erővel bírjon az egyénekre. Ha egy erős háborús helyzet lenne vagy nagyon súlyos természeti katasztrófa, akkor már megváltozna a helyzet, de ez a mostani nem elég súlyos hozzá hogy kiváltsa a nagyobb összetartást. Nemrég néztem a nagy magyarországi havazásokról készült filmeket (youtube), azok pld. kiváltották az összetartás jelenségét. Sokan nem érzékelik a veszélyt a mostani járványnál, azért megy a lázongás. Ez a járvány olyan nekik mint a szénmonoxid, érzékelhetetlen a veszély a számukra, ezért semmibe veszik és megkérdőjelezik. Számos ismert embernél is bekövetkezett ez, pld. az edda tagjainál. Miután szembekerültek a valós lebetegedéssel és esetleg a tartós egészségkárosodás vagy halál lehetőségével visszavonták a korábbi felelőtlen hozzáállásukat. Mert szembe jött az érzékelhető valós életveszély, ami már világosan mutatta hogy ez nem játék. Ez a felületesen elemzett pszichológiai háttere a lázongásnak az én álláspontom szerint. A demokratikus jogok elfajzása teljesen kezelhetetlenné tette a mostani járványhelyzetet. A nagyobb központi hatalommal rendelkező országok túlnyomó többsége ezért sokkal jobban tudta kezelni a járvány visszaszorítását és féken tartását, a túltolt demokráciákat pedig szó szerint ellepte a vírus. Az után-szabályzás azonban itt is beindult, egyre erősebben kezdik érvényesíteni a társadalom védelmét az egyén jogaival szemben. És minél több a halott, minél leterheltebb az EÜ-jük, úgy nőnek ki az egyre durvább hivatalos intézkedések, hogy kezelni tudják a helyzet. Pld. Németország, de már Dánia, Hollandia, Svédország, Franciaország, a Britek, sorra léptek egyre keményebbeket és durvábbakat, mert nincs más út ami segíthetett volna.
Teljesen igazad van abban, hogy elkényelmesedett és követelőző lett nagyon sok ember. Egyébként ez jól látható az elhízottak számának durva növekedésében is az utóbbi 50-60 évben. Az olyan erre mint egy mérőműszer, hogy milyen állapotban van a társadalom. Nem mutatja nagy pontossággal, de átlagban viszont jól követi a változást, megbízható mutató.
368710 fertőzött (+1124)367586 fertőzött (+1307)
3562 kórházban (-20)
268 lélegeztetőgépen (+4)
92094 aktív eset (-2167)
262968 gyógyult (+3413)
12524 elhunyt (+61)
222005 (56825) kapott oltást (+23722 az első, +6219 pedig a második oltását is megkapta)
3158288 mintavétel (+20142)
19075 hatósági házi karanténban (-1072)
3682 kórházban (+120)
273 lélegeztetőgépen (+5)
91872 aktív eset (-222)
264260 gyógyult (+1292)
12578 elhunyt (+54)
237872 (61266) kapott oltást (+15867 az első, +4441 a második oltás)
3169150 mintavétel (+10862)
13810 hatósági házi karanténban (-5265)
W
Wilson
Guest
Egy év a koronavírussal: mire jutottunk, és hogyan tovább?
Közel egy éve, 2020. január 28-án jelent meg a Qubit első részletes koronavírus-cikke, amelyben a kínai Vuhanban felbukkant kórokozó legfontosabb jellemzőit és az akkori járványhelyzetet foglaltuk össze. Mit tudtunk akkor, mit tudunk ma, és mit hoz a jövő? Aki válaszol: Müller Viktor egyetemi docens, az ELTE TTK oktatási dékánhelyettese, vírusos fertőzésekkel, járványok modellezésével, az immunrendszer és a kórokozók evolúciójával foglalkozó biológus.
Tavaly január végén a koronavírusról kirajzolódó kép sok szempontból a 2002-2003 közötti SARS- járvány kórokozójáéra, a SARS-CoV-éra hasonlított. Ekkor a korai kínai adatok alapján úgy tűnt, hogy a fertőzöttek többségénél súlyos tüdőgyulladás alakul ki, és a megbetegedés 4-14 százalékuknál halálos kimenetelű lehet. A hibahatár lefedte a SARS közel 9-10 százalékos halálozási rátáját. Február elején az Imperial College London modellező csoportja Neil Ferguson epidemiológus vezetésével 1 százalék körülre becsülte a halálozást a fertőzöttek körében. Március 20-án a Lancetben közzétett tanulmányukban megállapították, hogy Kínában a fertőzöttek körében hozzávetőleg 0,66 százalék lehetett az életkorra átlagolt halálozási ráta, és feltártál a ma már közismert jelentős életkori eltérését is.
Kínai és nemzetközi szakemberek 2020 januárjában rengeteg fontos információt derítettek ki az akkor még 2019-nCoV-ként ismert SARS-CoV-2 vírusról. Ezek közül kétségtelenül a legfontosabb a vírus RNS genomjának feltárása volt, ami lehetővé tette a kórokozó működésének megértését, rokonsági kapcsolatainak feltárását és a lenyűgöző hatásosságú mRNS-oltások és más vakcinák kifejlesztését.
Februárban már látszott, hogy a járvány nem fog megállni
2020. január 28-án 4500 felderített fertőzésről tudtunk, amiknek túlnyomó többségét Vuhanból és a kínai Hupej tartományból jelentették. Visszatekintve fontos figyelmeztető jelnek tűnik a pont aznap közölt hír, miszerint Németországban és Japánban is dokumentálták a vírus nem közeli hozzátartozók közötti átadását.
„Arra emlékszem, hogy február közepén egy összejövetelen már azt mondtam, hogy most már nem ússzuk meg a világjárványt – eleveníti fel Müller Viktor az egy évvel ezelőtti helyzetet. – Visszatekintve, erre valószínűleg nem volt sok esély egy ennyire hatékonyan terjedő, gyakran tünetmentes fertőzést okozó és viszonylag hosszú lappangási idejű vírus esetén. Igazából megfordítanám a kérdést: az volt megdöbbentő, hogy a kínai kormány egyáltalán megpróbálta a járvány kioltását példátlanul erős lezárásokkal. Addig az általános elgondolás az volt, hogy ilyen típusú járványt nem lehet karanténnal megállítani. Az, hogy lokálisan sikerült, leckét adott az egész világnak, és alapvetően befolyásolta később a többi kormány reagálását. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a vírus a minden korábbinál összekötöttebb világunkban nagyon hamar kikerült Kínából, így a helyi siker már nem állíthatta meg a világjárványt, a Kínában megvalósított kontroll pedig a világ legtöbb országában nem volt lehetséges."
A vírus örökítőanyagának feltérképezése és változásának követése rendkívül fontosnak bizonyult
A koronavírus genomjának első feltárása és annak januári publikálása nemzetközi adatbázisokba nagyon fontos lépés volt a vírus működésének és rokonsági kapcsolatainak megértéséhez. Így tudtuk már a járvány első heteiben, hogy a vírus a SARS rokona, és genomja 82 százalékos egyezést mutat a korábbi koronavíruséval. A genom vizsgálata segített azt is megérteni, hogy az új koronavírus S-fehérjéjének alegysége az emberi sejtek ACE-2 receptorához kapcsolódik, és ezt használja ki a sejtekbe való bejutáshoz.
A járvány előrehaladtával az egyre több mintából származó genetikai információ feltérképezése lehetővé tette, hogy a kutatók minden korábbinál pontosabban kövessék a járvány terjedését és a vírus evolúcióját. Amint arról tavaly márciusi összefoglalónkban írtunk, a vírus genomjának változásai úgynevezett filogenetikai vizsgálatokkal megállapíthatóvá teszik a változatok közötti evolúciós rokonságot, és ez megalapozta a járvány alakulásának, a vírus országokon belüli vagy országok közti terjedésének követését. A genom-nyomkövetés, amikor nagyszámú koronavírus- minta genetikai információját határozzák meg különböző országokban, egyfajta jelzőrendszerként is funkcionál. Ennek a genom-nyomkövetésnek köszönhető, hogy később sikerült felfedezni a koronavírus három lényegesnek tűnő új változatát, a brit, a dél-afrikai és a brazil variánsokat, amelyek S-fehérjéjén és máshol található mutációi jelentős aggodalmat keltettek a kutatók körében.
De hogyan segítette a genomok ezerszámra történő feltárása a szakemberek és a döntéshozók munkáját, és mennyire volt fontos a genom-nyomkövetés a jelentősebb vírusvariánsok felderítésében?
„A genomok feltérképezése és elemzése nagyon fontos a terjedési mintázatok megértésében, ami az intézkedések hatásosságáról is adott információt – állítja Müller Viktor. – A hazai genomok elemzéséből tudtuk meg például, hogy Magyarországon az első hullámot gyakorlatilag teljesen sikerült elfojtani, működtek az intézkedések. A második hullám genomjai arról árulkodnak, hogy a hazánkban most fertőző vírusok nem az első hullám túlélőinek leszármazottai, hanem újabb importból származnak, és a második hullám külföldön azonosított vírusváltozataival mutatnak közelebbi rokonságot.
A mostanában sokat emlegetett angliai, dél-afrikai és egyéb változatok gyors felismerése lehetetlen lett volna a genomok folyamatos szúrópróbaszerű vizsgálata nélkül. Az, hogy a terjedésük viszonylag kezdeti szakaszában felfigyeltünk rájuk, több időt és lehetőséget ad arra, hogy felkészüljünk ellenük. Úgy gondolom egyébként, hogy ennek a tanulságnak hosszú távon pozitív hozadéka is lesz: a most megerősített monitorozó kapacitást a kormányok jó eséllyel fenn fogják tartani, esetleg tovább bővítik – jó esetben nemzetközi együttműködések keretében –, így a következő világjárvány felkészültebben ér minket."
Csalódást okoztak az antivirális terápiák
Amint azt egy tavaly márciusi cikkünkben kifejtettük, léteznek egyes vírusos fertőzések kezelésére hatásos gyógyszerek, amelyek különböző megoldásokkal képesek gátolni a vírusok sejtjeinkben való megsokszorozódását.
Emiatt már a járvány első heteiben óriási figyelmet kaptak a koronavírus ellen potenciálisan bevethető antivirális gyógyszerek és terápiák. Ezek közt szinte rögtön vezető helyet foglalt el a Gilead Sciences által kifejlesztett Remdesivir, egy intravénásan alkalmazott, széles spektrumú, úgynevezett ribonukleotid-analóg antivirális gyógyszer. Ennek hatóanyaga a vírus éppen készülő RNS-láncába épülve meggátolja az RNS létrehozásához szükséges kulcsfontosságú RNS-dependens RNS polimeráz enzim működését, azaz meggátolja vagy mérsékli a vírus sokszorozódását.
Az, hogy a Remdesivir rögtön a reflektorfénybe került, nagyrészt Timothy Sheahan virológusnak és kollégáinak köszönhető, akik egy 2020 januárjában a Nature Communications folyóiratban közölt tanulmányukban igazolták a gyógyszer hatásosságát, in vitro és egereken végzett in vivo kísérletekben a MERS-koronavírus fertőzés kezelésére. Később megismételték ezeket a kísérleteket már a SARS-CoV-2 vírussal, és hasonló eredményekre jutottak. Ezek alapján a gyógyszert klinikai vizsgálatoknak vetették alá, csakhogy azok eredményei többnyire csalódást okoztak. (A teljes képhez hozzátartozik, hogy egy a Nature Communicationsben decemberben publikált tanulmány bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a Remdesivir valóban képes antivirális hatást kifejteni az emberi szervezetben, és alkalmazása egyes pácienseknél alkalmazása hasznos lehet.)
Felmerültek más antivirális hatóanyagok is, mint a Remdesivirhez hasonló működésű nukleozid-analóg Molnupiravir (MK-4482/EIDD-2801), amely jelenleg is klinikai vizsgálatok alatt áll. Ennek nagy előnye, hogy amennyiben hatásosnak és biztonságosnak bizonyul, az intravénás Remdesivirrel ellentétben tabletta formájában is alkalmazható.
„Akut, azaz gyorsan lezajló vírusfertőzések ellen nehéz érdemben ható gyógyszereket kifejleszteni – mondja Müller. – Ez eddig is így volt, és a koronavírus elleni elképesztő kutatási erőfeszítés is ezt a képet erősítette meg. Mire diagnosztizáljuk a fertőzést és elkezdjük a kezelést, a betegséget, tüneteket okozó folyamatok egy része már önjáró, a vírus hatékony blokkolása sem állíthatja meg őket. Talán bizonyos esetekben megkerülhető lesz a probléma profilaktikus, azaz már a fertőződés előtt adagolt gyógyszerekkel, de ennek nyilván csak komoly fertőzési kockázat és elenyésző mellékhatásokkal rendelkező szerek esetén van értelme. Ellenben nagyon komoly sikereket ért el a tudomány a krónikus vírusfertőzések (HIV, hepatitisz C) ellen fejlesztett gyógyszerekkel."
Kialakul-e a koronavírus elleni védettség, és ha igen, meddig tart?
Végül van egy olyan terület, amelyről egy éve szinte semmit nem tudtunk, illetve a válaszokra legfeljebb a korábbi vírusokkal szerzett tapasztalatok alapján lehetett következtetni. Ez pedig annak a kérdése, hogy milyen fokú és meddig tartó védettséget szerez az, aki átesik a SARS-CoV-2 fertőzésen. Az elmúlt hónapokban megjelent kutatások alapján a fertőzést követő védettség, legalábbis ami a neutralizáló antitesteket illeti, akár 6-8 hónapig is tarthat. Az ugyanakkor már kevésbé világos, hogy ez a védettség pontosan meddig elég az újrafertőződés megakadályozására a fertőzésen átesettek többségénél.
De milyen szerepet játszanak a T-sejtek és B-sejtek a fertőzésre adott kezdeti, illetve hosszú távú válaszban, és kell-e attól tartanunk, hogy a mostani vagy jövőbeli variánsok kikerülhetik a fertőzés vagy a vakcinák által megszerzett védettséget?
Közel egy éve, 2020. január 28-án jelent meg a Qubit első részletes koronavírus-cikke, amelyben a kínai Vuhanban felbukkant kórokozó legfontosabb jellemzőit és az akkori járványhelyzetet foglaltuk össze. Mit tudtunk akkor, mit tudunk ma, és mit hoz a jövő? Aki válaszol: Müller Viktor egyetemi docens, az ELTE TTK oktatási dékánhelyettese, vírusos fertőzésekkel, járványok modellezésével, az immunrendszer és a kórokozók evolúciójával foglalkozó biológus.
Tavaly január végén a koronavírusról kirajzolódó kép sok szempontból a 2002-2003 közötti SARS- járvány kórokozójáéra, a SARS-CoV-éra hasonlított. Ekkor a korai kínai adatok alapján úgy tűnt, hogy a fertőzöttek többségénél súlyos tüdőgyulladás alakul ki, és a megbetegedés 4-14 százalékuknál halálos kimenetelű lehet. A hibahatár lefedte a SARS közel 9-10 százalékos halálozási rátáját. Február elején az Imperial College London modellező csoportja Neil Ferguson epidemiológus vezetésével 1 százalék körülre becsülte a halálozást a fertőzöttek körében. Március 20-án a Lancetben közzétett tanulmányukban megállapították, hogy Kínában a fertőzöttek körében hozzávetőleg 0,66 százalék lehetett az életkorra átlagolt halálozási ráta, és feltártál a ma már közismert jelentős életkori eltérését is.
Kínai és nemzetközi szakemberek 2020 januárjában rengeteg fontos információt derítettek ki az akkor még 2019-nCoV-ként ismert SARS-CoV-2 vírusról. Ezek közül kétségtelenül a legfontosabb a vírus RNS genomjának feltárása volt, ami lehetővé tette a kórokozó működésének megértését, rokonsági kapcsolatainak feltárását és a lenyűgöző hatásosságú mRNS-oltások és más vakcinák kifejlesztését.
Februárban már látszott, hogy a járvány nem fog megállni
2020. január 28-án 4500 felderített fertőzésről tudtunk, amiknek túlnyomó többségét Vuhanból és a kínai Hupej tartományból jelentették. Visszatekintve fontos figyelmeztető jelnek tűnik a pont aznap közölt hír, miszerint Németországban és Japánban is dokumentálták a vírus nem közeli hozzátartozók közötti átadását.
„Arra emlékszem, hogy február közepén egy összejövetelen már azt mondtam, hogy most már nem ússzuk meg a világjárványt – eleveníti fel Müller Viktor az egy évvel ezelőtti helyzetet. – Visszatekintve, erre valószínűleg nem volt sok esély egy ennyire hatékonyan terjedő, gyakran tünetmentes fertőzést okozó és viszonylag hosszú lappangási idejű vírus esetén. Igazából megfordítanám a kérdést: az volt megdöbbentő, hogy a kínai kormány egyáltalán megpróbálta a járvány kioltását példátlanul erős lezárásokkal. Addig az általános elgondolás az volt, hogy ilyen típusú járványt nem lehet karanténnal megállítani. Az, hogy lokálisan sikerült, leckét adott az egész világnak, és alapvetően befolyásolta később a többi kormány reagálását. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a vírus a minden korábbinál összekötöttebb világunkban nagyon hamar kikerült Kínából, így a helyi siker már nem állíthatta meg a világjárványt, a Kínában megvalósított kontroll pedig a világ legtöbb országában nem volt lehetséges."
A vírus örökítőanyagának feltérképezése és változásának követése rendkívül fontosnak bizonyult
A koronavírus genomjának első feltárása és annak januári publikálása nemzetközi adatbázisokba nagyon fontos lépés volt a vírus működésének és rokonsági kapcsolatainak megértéséhez. Így tudtuk már a járvány első heteiben, hogy a vírus a SARS rokona, és genomja 82 százalékos egyezést mutat a korábbi koronavíruséval. A genom vizsgálata segített azt is megérteni, hogy az új koronavírus S-fehérjéjének alegysége az emberi sejtek ACE-2 receptorához kapcsolódik, és ezt használja ki a sejtekbe való bejutáshoz.
A járvány előrehaladtával az egyre több mintából származó genetikai információ feltérképezése lehetővé tette, hogy a kutatók minden korábbinál pontosabban kövessék a járvány terjedését és a vírus evolúcióját. Amint arról tavaly márciusi összefoglalónkban írtunk, a vírus genomjának változásai úgynevezett filogenetikai vizsgálatokkal megállapíthatóvá teszik a változatok közötti evolúciós rokonságot, és ez megalapozta a járvány alakulásának, a vírus országokon belüli vagy országok közti terjedésének követését. A genom-nyomkövetés, amikor nagyszámú koronavírus- minta genetikai információját határozzák meg különböző országokban, egyfajta jelzőrendszerként is funkcionál. Ennek a genom-nyomkövetésnek köszönhető, hogy később sikerült felfedezni a koronavírus három lényegesnek tűnő új változatát, a brit, a dél-afrikai és a brazil variánsokat, amelyek S-fehérjéjén és máshol található mutációi jelentős aggodalmat keltettek a kutatók körében.
De hogyan segítette a genomok ezerszámra történő feltárása a szakemberek és a döntéshozók munkáját, és mennyire volt fontos a genom-nyomkövetés a jelentősebb vírusvariánsok felderítésében?
„A genomok feltérképezése és elemzése nagyon fontos a terjedési mintázatok megértésében, ami az intézkedések hatásosságáról is adott információt – állítja Müller Viktor. – A hazai genomok elemzéséből tudtuk meg például, hogy Magyarországon az első hullámot gyakorlatilag teljesen sikerült elfojtani, működtek az intézkedések. A második hullám genomjai arról árulkodnak, hogy a hazánkban most fertőző vírusok nem az első hullám túlélőinek leszármazottai, hanem újabb importból származnak, és a második hullám külföldön azonosított vírusváltozataival mutatnak közelebbi rokonságot.
A mostanában sokat emlegetett angliai, dél-afrikai és egyéb változatok gyors felismerése lehetetlen lett volna a genomok folyamatos szúrópróbaszerű vizsgálata nélkül. Az, hogy a terjedésük viszonylag kezdeti szakaszában felfigyeltünk rájuk, több időt és lehetőséget ad arra, hogy felkészüljünk ellenük. Úgy gondolom egyébként, hogy ennek a tanulságnak hosszú távon pozitív hozadéka is lesz: a most megerősített monitorozó kapacitást a kormányok jó eséllyel fenn fogják tartani, esetleg tovább bővítik – jó esetben nemzetközi együttműködések keretében –, így a következő világjárvány felkészültebben ér minket."
Csalódást okoztak az antivirális terápiák
Amint azt egy tavaly márciusi cikkünkben kifejtettük, léteznek egyes vírusos fertőzések kezelésére hatásos gyógyszerek, amelyek különböző megoldásokkal képesek gátolni a vírusok sejtjeinkben való megsokszorozódását.
Emiatt már a járvány első heteiben óriási figyelmet kaptak a koronavírus ellen potenciálisan bevethető antivirális gyógyszerek és terápiák. Ezek közt szinte rögtön vezető helyet foglalt el a Gilead Sciences által kifejlesztett Remdesivir, egy intravénásan alkalmazott, széles spektrumú, úgynevezett ribonukleotid-analóg antivirális gyógyszer. Ennek hatóanyaga a vírus éppen készülő RNS-láncába épülve meggátolja az RNS létrehozásához szükséges kulcsfontosságú RNS-dependens RNS polimeráz enzim működését, azaz meggátolja vagy mérsékli a vírus sokszorozódását.
Az, hogy a Remdesivir rögtön a reflektorfénybe került, nagyrészt Timothy Sheahan virológusnak és kollégáinak köszönhető, akik egy 2020 januárjában a Nature Communications folyóiratban közölt tanulmányukban igazolták a gyógyszer hatásosságát, in vitro és egereken végzett in vivo kísérletekben a MERS-koronavírus fertőzés kezelésére. Később megismételték ezeket a kísérleteket már a SARS-CoV-2 vírussal, és hasonló eredményekre jutottak. Ezek alapján a gyógyszert klinikai vizsgálatoknak vetették alá, csakhogy azok eredményei többnyire csalódást okoztak. (A teljes képhez hozzátartozik, hogy egy a Nature Communicationsben decemberben publikált tanulmány bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a Remdesivir valóban képes antivirális hatást kifejteni az emberi szervezetben, és alkalmazása egyes pácienseknél alkalmazása hasznos lehet.)
Felmerültek más antivirális hatóanyagok is, mint a Remdesivirhez hasonló működésű nukleozid-analóg Molnupiravir (MK-4482/EIDD-2801), amely jelenleg is klinikai vizsgálatok alatt áll. Ennek nagy előnye, hogy amennyiben hatásosnak és biztonságosnak bizonyul, az intravénás Remdesivirrel ellentétben tabletta formájában is alkalmazható.
„Akut, azaz gyorsan lezajló vírusfertőzések ellen nehéz érdemben ható gyógyszereket kifejleszteni – mondja Müller. – Ez eddig is így volt, és a koronavírus elleni elképesztő kutatási erőfeszítés is ezt a képet erősítette meg. Mire diagnosztizáljuk a fertőzést és elkezdjük a kezelést, a betegséget, tüneteket okozó folyamatok egy része már önjáró, a vírus hatékony blokkolása sem állíthatja meg őket. Talán bizonyos esetekben megkerülhető lesz a probléma profilaktikus, azaz már a fertőződés előtt adagolt gyógyszerekkel, de ennek nyilván csak komoly fertőzési kockázat és elenyésző mellékhatásokkal rendelkező szerek esetén van értelme. Ellenben nagyon komoly sikereket ért el a tudomány a krónikus vírusfertőzések (HIV, hepatitisz C) ellen fejlesztett gyógyszerekkel."
Kialakul-e a koronavírus elleni védettség, és ha igen, meddig tart?
Végül van egy olyan terület, amelyről egy éve szinte semmit nem tudtunk, illetve a válaszokra legfeljebb a korábbi vírusokkal szerzett tapasztalatok alapján lehetett következtetni. Ez pedig annak a kérdése, hogy milyen fokú és meddig tartó védettséget szerez az, aki átesik a SARS-CoV-2 fertőzésen. Az elmúlt hónapokban megjelent kutatások alapján a fertőzést követő védettség, legalábbis ami a neutralizáló antitesteket illeti, akár 6-8 hónapig is tarthat. Az ugyanakkor már kevésbé világos, hogy ez a védettség pontosan meddig elég az újrafertőződés megakadályozására a fertőzésen átesettek többségénél.
De milyen szerepet játszanak a T-sejtek és B-sejtek a fertőzésre adott kezdeti, illetve hosszú távú válaszban, és kell-e attól tartanunk, hogy a mostani vagy jövőbeli variánsok kikerülhetik a fertőzés vagy a vakcinák által megszerzett védettséget?
W
Wilson
Guest
Folyt köv....
„A védettség időtartamát illetően elég nagy a bizonytalanság, de azt mindenképpen hozzá kell tennem, hogy a védettség nem fekete-fehér, vagyis nem úgy zajlik a dolog, hogy valahány hónapig teljes a védelem, utána pedig varázsütésre eltűnik – magyarázza Müller Viktor. – Könnyen elképzelhető például, hogy van egy olyan átmeneti időszak, amikor az újrafertőződés esélye már viszonylag magas, de a súlyos tünetek kialakulása ellen még elég jó védelmet biztosít a gyengülő immunmemória. De jelentős különbség lehet az egyes emberek között is, például attól függően, hogy mennyire súlyos vagy enyhe tünetekkel vészelték át a fertőzést (az előbbi erősebb, hosszabban tartó védelmet biztosít). Számomra egyébként a közelmúlt legrosszabb híre, hogy Brazíliában novemberben erőteljes második járványhullám kezdődött. Ez nemcsak önmagában rossz hír, hanem azért is, mert ott nagyon erős volt az első hullám, egyes becslések szerint a lakosság háromnegyede is áteshetett a fertőzésen. Ez alapján sokan arra számítottunk, hogy a második hullám lényegesen kisebb, vagy legalább lényegesen kevésbé halálos lesz – sajnos most nem ezt látjuk. Egyelőre nyitott kérdés, hogy a jelenlegi hullám mennyire köszönhető a nemrég azonosított brazil változatnak, de a hullám elején vizsgált minták nagyobb részét még az eredeti törzs adta. Ez utalhat arra, hogy a (valószínűleg az enyhe lefolyású) fertőzések többsége fél éven túl nem biztosított érdemben védelmet. Ha mégis az új változatnak van meghatározó szerepe az új brazil járványhullámban (december második felében már a minták körülbelül 40 százalékát adta az új mutáns), akkor pedig arra gondolhatunk, hogy az új változat ellen nem véd hatékonyan a régi ellen kialakult immunválasz. Voltaképp egyik alternatíva sem kecsegtető.
Az optimizmusom azért nem adom fel teljesen. Ha egy találkozás esetleg nem is nyújt tartós védelmet, az ismételt emlékeztetők bizonyosan egyre erősebbé és hatékonyabbá teszik a koronavírus elleni immunválaszt. Nem is csak az erősségről van szó: ha az immunrendszer már többféle változattal találkozott, egyre jobban megtanul »általánosítani« és felismerni a vírustörzsek közös, kevésbé változó vonásait, így a későbbiekben az új variánsok ellen is hatékonyabb lesz (ebben a T-sejteknek és a B-sejteknek is szerepük van). Az immunrendszer tanulása sok tekintetben párhuzamba állítható azzal, ahogy az agyunk tanul. És most már egyre többek számára elérhetők lesznek a védőoltások, amelyekkel már az első találkozás előtt elkezdhetjük tanítani az immunrendszert, vagy később is megerősíthetjük a tudását. Jó okunk van bízni benne, hogy a védőoltások a tünetmentes fertőzéseknél erősebb védettséget alakíthatnak ki. Ha pedig valamelyik vírustörzs kikerüli egy vakcina hatását, akkor az oltóanyagot gyorsan az új változathoz lehet igazítani."
Forrás:Quibit
„A védettség időtartamát illetően elég nagy a bizonytalanság, de azt mindenképpen hozzá kell tennem, hogy a védettség nem fekete-fehér, vagyis nem úgy zajlik a dolog, hogy valahány hónapig teljes a védelem, utána pedig varázsütésre eltűnik – magyarázza Müller Viktor. – Könnyen elképzelhető például, hogy van egy olyan átmeneti időszak, amikor az újrafertőződés esélye már viszonylag magas, de a súlyos tünetek kialakulása ellen még elég jó védelmet biztosít a gyengülő immunmemória. De jelentős különbség lehet az egyes emberek között is, például attól függően, hogy mennyire súlyos vagy enyhe tünetekkel vészelték át a fertőzést (az előbbi erősebb, hosszabban tartó védelmet biztosít). Számomra egyébként a közelmúlt legrosszabb híre, hogy Brazíliában novemberben erőteljes második járványhullám kezdődött. Ez nemcsak önmagában rossz hír, hanem azért is, mert ott nagyon erős volt az első hullám, egyes becslések szerint a lakosság háromnegyede is áteshetett a fertőzésen. Ez alapján sokan arra számítottunk, hogy a második hullám lényegesen kisebb, vagy legalább lényegesen kevésbé halálos lesz – sajnos most nem ezt látjuk. Egyelőre nyitott kérdés, hogy a jelenlegi hullám mennyire köszönhető a nemrég azonosított brazil változatnak, de a hullám elején vizsgált minták nagyobb részét még az eredeti törzs adta. Ez utalhat arra, hogy a (valószínűleg az enyhe lefolyású) fertőzések többsége fél éven túl nem biztosított érdemben védelmet. Ha mégis az új változatnak van meghatározó szerepe az új brazil járványhullámban (december második felében már a minták körülbelül 40 százalékát adta az új mutáns), akkor pedig arra gondolhatunk, hogy az új változat ellen nem véd hatékonyan a régi ellen kialakult immunválasz. Voltaképp egyik alternatíva sem kecsegtető.
Az optimizmusom azért nem adom fel teljesen. Ha egy találkozás esetleg nem is nyújt tartós védelmet, az ismételt emlékeztetők bizonyosan egyre erősebbé és hatékonyabbá teszik a koronavírus elleni immunválaszt. Nem is csak az erősségről van szó: ha az immunrendszer már többféle változattal találkozott, egyre jobban megtanul »általánosítani« és felismerni a vírustörzsek közös, kevésbé változó vonásait, így a későbbiekben az új variánsok ellen is hatékonyabb lesz (ebben a T-sejteknek és a B-sejteknek is szerepük van). Az immunrendszer tanulása sok tekintetben párhuzamba állítható azzal, ahogy az agyunk tanul. És most már egyre többek számára elérhetők lesznek a védőoltások, amelyekkel már az első találkozás előtt elkezdhetjük tanítani az immunrendszert, vagy később is megerősíthetjük a tudását. Jó okunk van bízni benne, hogy a védőoltások a tünetmentes fertőzéseknél erősebb védettséget alakíthatnak ki. Ha pedig valamelyik vírustörzs kikerüli egy vakcina hatását, akkor az oltóanyagot gyorsan az új változathoz lehet igazítani."
Forrás:Quibit
Mire megkapják az EMA engedélyt, addigra nekünk le lesz szállítva jó sok adag. Ők meg még csak akkor fogják megrendelni.
Viszont ha mi is megvárnánk az EMA engedélyt, vagy még hónapokig tököltünk volna a magyar engedélyezéssel, akkor az EMA engedélyt követő napokban lekötnék az orrunk elől a kapacitásokat a nálunk nagyobb tételt rendelő, gazdagabb, többet fizető, jobb érdekérvényesítő képességű országok, illetve maga az EU.
Ezen kívül ha az EU leadja a nagy megrendeléseket, akkor csak EU-s elosztáson keresztül kaphatnánk orosz és kínai oltóanyagot is. Az meg már látjuk, hogy milyen "hatékony" az EU-s beszerzés és elosztás. Létkérdés ennek a megkerülése. Különben még év végén is azon sajnálkozhatnánk, hogy nem tudjuk elérni a nyájimmunitást, de meg van kötve a kezünk az EU-s hatósági eljárások és az EU-s beszerzési és elosztási rendszer miatt.
Ha pedig az amerikai és nyugat-európai gyógyszerlobbi lesz az erősebb és az EMA-nál megakasztják az orosz és kínai oltás engedélyezését, valami mondva csinált indokkal, akkor soha napján kiskedden kaphatnánk kellő mennyiségű oltóanyagot, ha az EMA engedélyezésre várunk. Sajnos az EU-ban minden döntést erőteljesen a lobbi érdekek és a politikai alkuk határoznak meg.
Jelenleg az oltási kampány versenyt fut a vírussal, annak mutációival, illetve a védettség esetleges megszűnésével az idő múlása okán. Ezt a versenyfutást csak úgy lehet megnyerni, ha minden vakcina beszerzési lehetőséget maximálisan kihasználunk. Közben pedig emberek halnak meg nem kis számban és a gazdaság, a költségvetés, a társadalom szenved a járvány hatásaitól.
Számunkra a létkérdés a közös EU beszerzés, nem pedig a megkerülése.
Enélkül minden nyugati ország is saját maga vásárolna, és nem kérdés, hogy ők sokkal többet tudnának érte fizetni mint mi, vagyis valószínűleg még nem kaptunk volna 1db ampullát sem. Orosz/kínai vakcina még nincs, és nem is lesz pár héten belül, addig meg akár megjöhet az EU engedély is, vagyis azt is felvásárolnák a jobban fizető országok.
Ez az egész "Orbán harcol értünk az EU-val szemben" duma egy büdös nagy kamu. Az én érdekem a vakcina alapos gyógyszerészeti vizsgálata, és a beszerzés EU összehangolása, nem pedig Orbán "nemzeti érdekérvényesítésnek" álcázott politikai-hatalmi játékai.
De nekünk már megkötött szerződésünk van, azt elvileg nem nyúlhatják le már előlünk!
Amúgy miért nem tetszik neked, ha előbb lesz orosz és kínai vakcinánk, mint az EU nagy országainak? De most komolyan!
Már megint OV...nektek ezt tollba mondják............mit nem értesz azon,HOGY NEM JÖN ANNYI ÉS AKKOR AHOGY ÍGÉRTÉK??????????????......halt meg a családodban valakiettől a gané miattt????...mert biztos nem lenne ekkor arcod
Te neked rá van nőve Orbán Viktor a szemedre?
Orbán-hályogod van?
"Tegnap több ezer tüntető gyűlt össze az osztrák főváros központjában, a Mária Terézia téren, ahol a koronavírussal kapcsolatos korlátozások enyhítését követelték a tiltakozók. A hatóságok természetesen betiltották a tüntetést. Ennek ellenére az emberek elfoglalták a bécsi körút egy részét, a tiltakozást pedig „Covid-19 sétának” nevezték."
www.erdely.ma
Összecsapások, letartóztatások, rohamrendőrök: Bécsben megint elszabadultak az indulatok + videó
Tegnap több ezer tüntető gyűlt össze az osztrák főváros központjában, a Mária Terézia téren, ahol a koronavírussal kapcsolatos korlátozások enyhítését követelték a tiltakozók. Herbert Kickl volt belügyminiszter a tüntetések betiltását „teljesen újfajta cenzúrának” nevezte.
www.erdely.ma
Az nem tetszik, hogy politikai döntésen alapul a beszerzés, nem pedig gyógyszerész szakmai vizsgálatokon. Ha mire én sorra kerülök, addigra lesz nyugati vakcina is, és választhatok, akkor leszarom hogy ti mit adattok be magatoknak. Még örülök is hogy ha a kínait választjátok, legalább több nyugati marad nekünk, és annyival is hamarabb feloldják a zárlatot. Probléma akkor lesz, ha nem választhatok, vagy nem is veszünk elég nyugatit, mondván hogy itt a jóféle kínai/ruszki anyag. Ha csak én nem kérek a kínaiból, az semmit nem jelent, de ha az ország jelentős része sem bízik Orbán gyógyszerészeti tudásában, akkor marad a zárlat még jó sokáig. Ez Orbán politikai felelőssége.
Én állatira nem kérek semmilyen vakcinát, (ha visszapörgeted tudható, hogy mi az egészről a véleményem), de nevetségesen irracionális ez a nyugat-imádatod valahol! Olyanból csinálsz ideológiai kérdést, ami elsősorban szakmai, piaci, és biznisz kérdése! De, te még itt is Orbán Viktort látsz!
..
(Ha feltűnt volna, az egész világ, majd' minden országa felszállt a hullámvasútra, függetlenül a politikai vezetés színezetétől!)
Az az opció eddig sem létezett, hogy én most kapjak oltást. Mire én sorra kerülök addigra több nyugati gyár is bekapcsolódik, és lesz elég. És orosz/kínai sincs még itt, még hetekig (hónapokig?) nem is lesz. Nekem azt kell mérlegelnem, minek van nagyobb veszélye rám nézve:
1) hogy a pár hónap késlekedés alatt elkapom a covidot súlyos tünetekkel,
2) ellenőrizetlen kínai/ruszki vakcinát kapok.
Az 1) pontnak nagyon kicsi a valószínűsége, inkább várok a nyugati szerre.
Kicsit arra emlékeztet ez alapján Orbán, mint amikor az Intim Részek című filmben bemutatva felmérték, hogy miért söpört le Howard Stern minden konkurens DJ-t Washingtonban. A felmérések alapján többet hallgatta őt egy átlagos Howard Stern gyűlölő, mint amennyit a rajongói. Valahogy rá vannak gyógyulva gyűlöletük tárgyára az emberek
Éppen az a baj, hogy Orbán politikai döntést hozott, ami nincs alátámasztva orvos szakmai érvekkel.
Jelenleg teljesen kilátàstalan, hogy Becsben megkapja az ember a Covid oltàst. Mindegy, hàny éves vagy."Tegnap több ezer tüntető gyűlt össze az osztrák főváros központjában, a Mária Terézia téren, ahol a koronavírussal kapcsolatos korlátozások enyhítését követelték a tiltakozók. A hatóságok természetesen betiltották a tüntetést. Ennek ellenére az emberek elfoglalták a bécsi körút egy részét, a tiltakozást pedig „Covid-19 sétának” nevezték."
Összecsapások, letartóztatások, rohamrendőrök: Bécsben megint elszabadultak az indulatok + videó
Tegnap több ezer tüntető gyűlt össze az osztrák főváros központjában, a Mária Terézia téren, ahol a koronavírussal kapcsolatos korlátozások enyhítését követelték a tiltakozók. Herbert Kickl volt belügyminiszter a tüntetések betiltását „teljesen újfajta cenzúrának” nevezte.
Feliratkozhatsz aztàn vàrhatsz .......
