Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ez gyönyörű!!! Köszi a képet!
Szerintem radarkeresztmetszetben biztos, szélesebb, öblösebb a törzse. A repülési teljesítménye teljes csapásmérő konfigurációban valószínűleg rosszabb valamivel, több függesztményt tud vinni.A Gripen E/F jelent-e bármilyen területen is visszalépést mondjuk egy modernizált C/D-hez képest?
Nyilván elektronikában nem, de valamilyen repülési jellemzőben, vagy radarképben.
A gép tömege, keresztmetszete még azonos konfiggal is nagyobb, mint a C/D esetén és ezzel a F404 --> F414 csere sem segít. Ha valóban kihasználod azt, hogy végre képes F-16 mennyiségű fegyverzetet vinni, akkor az eltérés még szembetűnőbb. Egy GE F110-es F-16-hoz képest a Gripen - nincs mit szépíteni - erőtlen.A Gripen E/F jelent-e bármilyen területen is visszalépést mondjuk egy modernizált C/D-hez képest?
Nyilván elektronikában nem, de valamilyen repülési jellemzőben, vagy radarképben.
Az ember mégis olyan hülyeségekkel találkozik és olyan emberekkel, akik szentül hisznek benne, hogy a Gripe E AG konfigban M1.2-vel szupercirkál.Ebben az esetben az E/F Gripenek esetében lesz még egy kis munka...
A tárgy fizikai mértének és radar ketesztmetszerének meglegetősen csekély köze van egymáshoz.Szerintem radarkeresztmetszetben biztos, szélesebb, öblösebb a törzse.
Bár csak igaz lenne.INTERJÚ JOHAN SEGERTOFT FEJLESZTÉSI VEZETŐVEL A JAS-39 E GRIPEN 2021-ES HELYZETÉRŐL
"A mi feladatunk, hogy lehetővé tegyük pilótáinknak a gyorsabb döntést, az ellenséges pilótánál."
Kezdi beszámolóját a főmérnök, mint alaptételt kijelentve.
Az 1987-es megjelenését követően a JAS-39 Gripen, magyarul Griffmadár, akár csak a mitológiai oroszlántestű, de sasszárnyakkal repülő lény, ha nem is mint az azt megülő hős, a saját húsából eteti, de az emberi tudást technológiába átültetve és a Griffet folyamatosan fejlesztve, évtizedek óta hűségesen szolgál és ha kell harcol az őt "megülő" pilótával a kabinjában.
Mára az E generációig jutott ez a klasszikusnak mondható könnyű vadászbombázó.
Talán az utolsó képviselője a svéd ipari, gazdasági, katonai függetlenségnek, hisz 1978-ban pont azért bólintott rá az önálló fejlesztésre a svéd kormány, mert a hazai Saab és a Volvo készen álltak a fejlesztésre.
1982-ben már egy makett formájában alakot is öltött az elképzelés, de már ekkor születőfélben voltak a kortársak, a mai konkurensek is. Az európai együttműködésben készülő Eurofighter és a szintén független fejlesztésű francia Rafale.
Mert a NATO-n belül is volt mindig külön utas tag. Franciaország.
Svédország pedig, még a NATO-nak sem tagja.
Hidegháborúban, vagy az után, az ellenfél mégis ugyanaz maradt. A Szovjetunió, majd Oroszország.
A svéd politikum a hidegháború megszűntével, a Gripen projektet hanyagolni igyekezett.
A Baltikumból kivonuló megszálló szovjet-orosz hadsereg előretolt front repülő egységei visszahúzódtak keletebbre, távolabb a svéd felségvizektől és szárazföldi határoktól, így az eredetileg 350 Gripen darabszámát visszavágták 204-re.
(2014-ben azonban fordult a svéd politikai és katonai széljárás, amikor Oroszország annektálta a Krím-félszigetet és a Baltikum felé is ismét kacsintgatni kezdett. Az orosz légierő pedig a Balti-tengeren ismét gyakorta veszélyesen megközelítette a svéd határokat. Ekkor már Svédország Kormánya újra érdeklődni kezdett a Gripen után. 60 új E (1. kép) verziójú példányt gyorsan meg is rendeltek.)
A Saab Aerospace és a Volvo, az elmúlt 30 évben sem tétlenkedett. Igaz, eleinte botrányos lobbitevékenységeket is feltártak a 90-es években, a fejlesztésbe beszállt brit BAE Systems munkálkodása folytán, mert a dörzsölt britek már tapasztalattal rendelkeztek a fegyver export sikerének egyik kulcsában a lobbizás -vagyis, a döntéshozók megkenése terén.
Ez Svédországnak új volt, mert korábban nem exportáltak külföldi részre katonai repülőgépet. És ebben a kategóriában, dollár milliárdok és hosszú évek elköteleződése forog kockán.
Hiszen, nagy a verseny a konkurensekkel. Az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország és ma már Kína is nagyon nagy versenyt támaszt, főleg a Gripen kategóriájában. Már mindenki elkészítette a csúnya magyarosan fogalmazva, negyedik és fél generációs vadászbombázóját.
(Ezeket a régi-új gépeket nagyon szeretem! A régi alapokon nyugvó, de modernizált típusokról még többször is írni szándékozom.)
Segertoft úr ezért megfogalmazza a marketing második alaptételét. "Azon országoknak ajánljuk a Gripen E repülőgépet, akik nem akarnak túl közel kerülni egyik nagyhatalomhoz sem, így USA, Oroszország, Kína, inkább a saját útjukat járják haderejük fejlesztésében is."
(Legutóbb, a brazil Casacavel páncélozott járművel kapcsolatban írtam épp Brazíliáról, hogy hadiiparukat az Egyesült Államokban történt csalódás szülte.
Nem véletlenül Brazília ezekben az években rendszeresít 36 Gripen E vadászbombázót. A haditengerészeti változaton is gondolkodnak, munkálkodnak.)
A svédek nem ma kezdték a repülőgépgyártást, bár mindez kevéssé ismert a sokkal többet hangoztatott USA és Oroszország repülőipara mellett. Első repülőgépük 1941-ben készült el, amely kezdetlegessége után az 1950-es 60-as években már érkeztek az olyan különleges vadászbombázók, mint a Draken és a Viggen. A Drakeneknek volt az első, rádióforgalmazás nélküli adatkapcsolata a földi radarállomásokkal. A rádióforgalmazás ugyanis könnyen lehallgatható és zavarható, de az adatcsomagok a célokról könnyedén megérkeztek az 1955-től hadrendbe állított Drakenre.
Az 1967-ben hadrendbe állt Viggen már Head-up display-el-HUD-rendelkezett,-ma már polgári személyautókban is forgalmazzák-és a Viggenben volt először központi számítógép.
Segrtoft így, a harmadik marketing pillért is rögtön megfogalmazza: "Mára a Gripen E a legmodernebb AESA Raven aktív-passzív radarral van felszerelve, ami a repülőgép orrkúpjában elhelyezve forgatható és ezzel, 90 fokban látja a légi és földi célokat, azok között prioritást is képes felállítani és egy repülőgép így egy kis légtérellenőrzőnek is alkalmazható.
A pilóta elé egyetlen nagy látószögű kijelzőt szereltek (3. kép)-mint az amerikai F-35-ben-, ezzel a figyelmet nem tereli el és nem osztja meg, a több kijelzővel szemben. (2. kép)
A többmagos, folyamatosan fejleszthető processzorok pedig ma már egyszerre több millió műveletet végeznek el és az információként a pilóta gyors döntését segítik. Opcionális, de a pilóta sisakjában is meg lehet ma már jeleníteni az alapvető adatokat."
Sokan becsmérlik a Gripent, mert "kicsi". Valóban, csak 6 tonna az önsúlya, szemben a Eurofighter és a Rafale 10 és 11 tonnájával és csak egy sugárhajtóműve van-de az a ma fellehető egyik legerősebb és legmodernebb General Electric F404G, ami a megszaporodott és így nagyobb fegyver terhet is könnyedén hordozza, a Gripent pedig 2000 km/h sebességre teszi képessé, ráadásul az utánégetőt kevesebbszer kell használni gyorsításkor, így csökkentve a repülőgép hőképét az ellenfél hátrányára.
A kis méret pedig nagyban csökkenti a vizuális észlelhetőséget.
(Több más nemzet pilótája nyilatkozott már elismerően a Gripen-el szemben vívott, szimulált légi harc után a gép manőverezhetőségével és technikájával kapcsolatban. Gyakorlatokon magyar siker is született már!)
Mert hogy a Gripen E, nagyon hatékony elektronikai ellen tevékenységet is tud folytatni. Könnyedén "megvakítja" az ellenfél légvédelmét. (Készül egy EW-azaz elektronikus hadviselésre szánt csomag is hozzá, de ennek tulajdonságait teljes titok övezi.)
A fejlesztés vezető a negyedik előnyként említi, hogy "a gépet megrendelő tetszőlegesen választhatja ki, hogy melyik nemzet USA, Izrael, vagy európai gyártó fegyverzetét kívánja alkalmazni a repülőgépeken, mert mindegyiket képes a Saab Aerospace integrálni a Gripen E-hez.
Ez olyan, mint amikor valaki a leendő autóját konfigurálja."
És hozzáteszi még nagy szeretettel: "Ha beleül valaki egy Gripen E pilótafülkéjébe, valóban úgy érzi magát, mint ha egy modern sportautóba ülne be, de ebben az esetben, nem kell minden modellváltáskor új autót venni. Mi a már meglévőt modernizáljuk folyamatosan. Így lehet nyerő ez a választás." "A jelenlegi fejlettségi szinten, az alkalmazó a mai nagyobb kategória 85-90%-át kapja technológiában, költségekben viszont a felét kell viselnie."
A Saab Aerospace reméli, a Gripen még a 2030-as években is szolgálatban állhat.
Magyarország, Csehország, Thaiföld, Dél-Afrikai Köztársaság
és (Nagy-Britannia-pilótaképző iskola)-, Brazília után, Kanadának és Finnországnak is ajánlják a Gripen E változatát. Érdeklődő sok van, de vevő csak abból lesz, aki biztosítva érzi majd a Griffmadár folyamatos megfiatalodását és ezzel együtt azt, hogy nem egy levetett, vagy "szegény ember" vadászgépét kapja.
A tárgy fizikai mértének és radar ketesztmetszerének meglegetősen csekély köze van egymáshoz.
U.az a méretű fémlemeznek annak, függvényében hogy milyen szögben áll a radarhoz képest, RCS értékben sok 1000 szeres lehet a differencia.
Szerintem radarkeresztmetszetben biztos, szélesebb, öblösebb a törzse. A repülési teljesítménye teljes csapásmérő konfigurációban valószínűleg rosszabb valamivel, több függesztményt tud vinni.
A gép tömege, keresztmetszete még azonos konfiggal is nagyobb, mint a C/D esetén és ezzel a F404 --> F414 csere sem segít. Ha valóban kihasználod azt, hogy végre képes F-16 mennyiségű fegyverzetet vinni, akkor az eltérés még szembetűnőbb. Egy GE F110-es F-16-hoz képest a Gripen - nincs mit szépíteni - erőtlen.
Napjaink harcászati repülőgép fejlesztéseinél azt látom, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évekkel ellentétben, napjainkban, tolóerővel már nem követik le a gépek tömegnövekedését úgy, mint akkor.
A hajtóművek ugyanis a gépek legdrágább önálló komponensei. Ahol kettő van, ott ez duplán érvényes.
A Rafale esetében is szépen hízik a legendásan alacsony szerkezeti tömeg. A jóval erősebb M88-4 már rég készen van, de módosítani kellene hozzá a szívócsatornát, így inkább nem élnek vele. A korábban emlegetett UAE rendelés egyik sarokköve lett volna ez az erősebb hajtómű, de maga a rendelés úszott el, míg a többi külföldi vevőnek ez nem kellett. Ahogy odahaza sem.
A Gripen NG esetében a SAAB elégségesnek látta az alap F414-est alkalmazni (így is kellett még rajta igazítani), ami már 1000 feletti példányszámban üzemel a tengeren is, de az E/F szériamodellek végül sokkal nehezebbek lettek.
Itt már valami mégerősebb kellene.
Az EF Typhoon esetében még a békeidősre lekorlátozott EJ200-asok esetében sem beszélhetünk erőhiányról.
Ehhez képest van minden egyes legyártott és átadott szériapéldányban további 5-8% harci tolóerő plusz, csökkentett élettartammal.
És ezen felül van még a dizájnban különféle módosításokkal további 20% lehetőség.
Az F-16-osok esetében az F100PW229-es is elegendő, de az F110GE129-esben van az igazi plusz, főleg, ha a block 70-es F-16V gépek elviekben a block 50/52-esekhez képest kisebb szerkezeti tömegét is figyelembe vesszük.
A block 60-asok szerkezeti tömege a legendásan ultranehéz F-16I Sufa gépekkel azonos, de az ezt kompenzáló, óriási statikus tolóerőre beállított (és valójában mégtöbbre is képes) F110GE132-eseket más modelleken nem kívánják alkalmazni. A kis széria és az alkalmazott technológiák miatt drágák, míg a nagy tolóerő miatt sokat fogyasztanak.
Az F-15-ös esetében a mérethez képest legendásan alacsony szerkezeti tömeg a különféle egymást követő szériákat tekintve egyre csak nőtt.
A legújabb F-15SA, QA és EX szerkezeti tömege már alulról súrolja a 16 tonnát, ami ugyanakkor még mindig kevesebb, mint az alapváltozatú Szu-27P gépé. Az F110GE129-es viszont erősebb, mint az AL-31F egykoron volt és lényegesen jobb a karakterisztikája is.
Csakhogy ott van az a fránya légellenállás.
Viszont ezek már igazaból csak A-ból B-be repülő bombakamionok, hatalmas, a világ túlfeléről is látható radarkeresztmetszettel, kiterjedt EW rendszerekkel és hálózati alapú harchoz szükséges avionikával.
A Hornet világ életében alulmotorizált volt. Ebben a US Navy 7.5g-s limitje és az alkalmazási igények játszottak közre. Amihez a gépnek megpakolva nem volna elegendő tolóereje, azt majd biztosítja a katapult.
A szárazföldi Hornet üzemeltetők (fonnek, svájciak, spanyolok, ausztrálok, kuvaitiak, kanadaiak) meg nem pakolják meg úgy a gépeiket.
A Super Hornet esetében külön tervezési faktor volt a tolóerő/tömeg arány jelentékeny emelése, de ez végül elolvadt a szerkezeti tömeggel szemben.
A Growler-nél ez a helyzet romlott tovább, amit még megindokolhatnak a típus feladatkörével.
De arra még nem érkezett magyarázat, hogy a végül 2020-ban végre-valahára elkészült block III-as SH variánsból miért maradt ki az erősebb hajtómű.
Maga a Super Hornet (és Growler) sárkány amúgy sem elsősorban a tömege miatt van bajban, hanem a transszonikus és szuperszonikus hullámellenállása miatt.
Ezek a gépek technikailag csak utánégetővel ellátott szubszonikus gépek, kb 13 ezer méteres “csúcs” magassággal. Ami egy modern utasszállító repülési magassága. A business je
Elfogási feladatra drágák ugyan, de legalább nem alkalmasak.
Az ötödik generációs gépek tolóerő hiánya, mint olyan, nem értelmezhető fogalom.
A Raptorral nem kell foglalkozni, az F-35-ösnél a B és C esetében talán lehetne picivel több kraft (az egyik csökkentett tolóerejű, a másik meg nehezebb, az A-hoz képest), de itt legalább már dolgoznak a megoldáson.
A Szu-57-esnél jókora lesz majd a tolóerő felesleg és a kínaiaknál is ez a terv.
A japánok nagyon komoly teljesítményekben gondolkodnak, a koreai, török és indiai projekteknél viszont ilyesmit nem látni.
A “tisztességes” ötödik generációs gépek elterjedése miatt viszont el kell majd gondolkodni a negyedik generációs gépek energiafeleslegének újragondolásán is.
Ebben az esetben az E/F Gripenek esetében lesz még egy kis munka...
Nem, mert egy dolgot nem tud, hogy legyen rajta +2 db függesztő, amivel elérhetné az F-16C függesztési rugalmasságát úgy, hogy még a CL pod számára ECM pod is van. A Block 50+ gépektől meg az sincs, de van CFT. Azzal nem tud a Gripen E sem versenyezni.Tehát akkor elképzelhető, hogy egy megfelelően modernizált C/D még akár jobb is lehet, mint az E/F?
De, hogy jobban érthető legyen.Nem, mert egy dolgot nem tud, hogy legyen rajta +2 db függesztő, amivel elérhetné az F-16C függesztési rugalmasságát úgy, hogy még a CL pod számára ECM pod is van. A Block 50+ gépektől meg az sincs, de van CFT. Azzal nem tud a Gripen E sem versenyezni.
Egy azonos avionikai csomaggal egy Block 70 GE F110 hajtóművel csont nélkül lemostná a Gripen E-t az én szememben. Van tolerő, a CFT miatt egy 1 CL pótos is elég és annyi függesztőd van, hogy ehj.
De, hogy jobban érthető legyen.
Egy AG konfigban repülő USAF F-16C Block 50/52 ECM poddal és 2x370 gal pótossal is tud 4 (!) db AMI-120-at vinni, amivel elkergethet mást és legalább visszavonulhat.
Egy AG konfigons szárnypótosos Gripen 0 db BVR rakétát tud vinni. Mert wingtipen csak SR IR AAM van és szárnyon eggyel kevesebb függesztő van. Ezt korrigálja a Gripen E. Nem viccből mondta azt a legtöbb ex. Viggen pilóta, hogy a Gripen túl kicsi lett. Csak egy F100-zal ellátott Gripent meg úgy hívnak F-16. Azt meg valamiért nem akartak és azzal exportra menni nehéz lett volna. Bár nem tudom, hogy anno ez szempont volt-e.
Tehát, ha lenne ilyen erősorrend, akkor nálam ez lenne.
F-16 Block 70 GE F110 legerősebb változatával.
F-16 Block 50/52 V upgrade (de legyen MAWS!)
Gripen E
Gripen C korszerűsítés