Igen, ők a magyarság szégyenei, gyakorlatilag árulók.
Attól még, hogy valaki kiment, nem lett hazáruló. Szakmai továbbmenetel, egy kevésbé korrupt államban élés igénye, háttérrendszer (nem sozialhilfe és társai, hanem egészségügy, bankrendszer) és a törvényi stabilitás miatt mentem el. Nem volt megélhetési gondom, de egyszerűen belefáradtam abba, hogy
- kilátástalan harcot hívok a munkahelyemen, amit egyedül vívtam éveken át - de a háttérben a többség csak a saját zsebével volt elfoglalva. 27 évesen elértem az akkori szakmám által elérhetō beosztást. Tovább akartam fejlōdni. A munkám során amit lehetett, leprogramoztam, így elég gyorsan dolgoztam. A továbbképzésekrōl az akkori fōnököm azt mondta, hogy nem támogatja, mert ha túlképzett vagyok, akkor bármikor leléphetek (végül is, 2 műszaki diplomával miért ne...). A hazai ipar szerkezete ismert, a bérek is. A volt munkahelyemre pedig nem mertem hosszú távlatokban alapozni, mivel a tōkeszivattyú szívó oldalán volt. Hasonló bérezési kondícióval pedig nem sok hely van. Így hosszútávon nagy rizikó bármilyen pénzügyi elkötelezōdés.
- albérlet - herótom volt attól, hogy havonta elmenni egy vénszatyorhoz, kp-ban fizetni és hallgatni a síralmait. Ha valami bekrepált a lakásban, akkor oldd meg. A közösktg dettó. Télen akkorát zakóztam hajnalban, mert villany sem volt, koromsötétben beleléptem egy újonan létesült kátyúba...
- éves szinten több milliót fizettem a TB-re, persze ha dokihoz mentem, akkor jattolj, fogorvos dettó. Kifordult bokával 5 órát feküdtem a kibaszott padlón, ahol fűtés sem volt. A hálapénztōl 500 a vérnyomásom
- BKV, MÁV ennyi pénzért egy rakás szar
- Balfasz törvények, legyen szó adóról, bármirōl. Mindent átszō a korrupció és a mutyi
- Volt néhány találmányom, elkezdtem megvalósítani. A pályázat írás egy téboly, ha esetleg lett volna pénz, a visszaosztósdi miatt 40%, amit megkapsz. Futottam a start_up vonalon. Mégdurvább. Haver megszívta, ō kapott pénzt. Azóta nincs nyugta. Adtam be szabadalmi igényt, a faszi húzta-halasztotta a draft elküldését, majd kiderült, hogy készítettett egy záradékot, amibe egy ügyvéd haverjàn keresztül betetette magát, 51%-os résszel, a szabadalom meg automatikusan 1 év után a befektetōi alapé lesz, akivel szerzōdés sincs. Sikerült peren kívül megegyezni, de így is milliós bukta lett a végén. Az illetō kifejezetten jó politikai háttérrel rendelkezik. A többi start-up is besült. Ipari projektjeim voltak (robot, real-time folyamatértékelés, stb..).
- A családban volt egy régi durva ügy a figura le lett sittelve. A sittrōl beperelt minket. A tárgyalàsi idézést egy tízéves címre küldte, amit fejbōl diktált be. 8 évig ugyanaz volt a munkahelyem, az új címem is 4 éves volt. Mivel nem kaptunk semmit, a bíróság a távollétünkben lefolytatta az eljárást és 16misit megítélt ennek a fasznak. Az egészrōl akkor vettem tudomást, amikor a NAV inkasszózta a számlát + megjelent a végrehajtó a munkahelyen. Természetesen a fellebezési idō letelt, de a kézbesítési vélelem okán új eljárást lehetett indítani. 2 hónap után hatálytalanították az ítéletet, a NAV 4 hónapnyi inkasszót eddig baszott visszafizetni... Ugyebár, a törvények. (jah, ügyvédre nem sajnáltam az idōt. Mégis...)
- a folyamatos átbaszások, lehúzások. A hivatalban közellenség vagy. Kötelességeid vannak, jogok szinte semmi.
Nem lettem turbógermán, mert kint élek. A magyar ünnepeket ugyanúgy megtartjuk. Ekkor a céges automatikus emailbe beteszem az adott ünnep wikis leírását németül meg angolul. A magyarságomat sosem titkolom. Akiket viszont a gyűlölettel vegyült megvetéssel kezelek, azok az emberek, amikké váltak, mind a politikusok és sajna mind az átlagemberek. A sunyi, gerinctelen, az anyját kétforintért mentalitás teljesen elterjedt odahaza. Kevés feddhetetlen ember maradt, aki komoly poszton van és emiatt sajnos ez csak rosszabb lesz. Ez a CEU csak vihar egy pohár vízben. A valós gondok sokkal fájdalmasabbak és mélyebbek...