Kína hadiipara és haderőfejlesztési programja

Az agyucsokopas korantsem biztos. Hogy akkora hogy 50-100 lovesnel cserelni kellenne ugyanis urmeretre lehet nagy a granat es a robanotoltet atmerore kicsi tehat erdekes kaliber.
Iranyitottnak iranyitott granatokat tuzel az fix.
Mivel a toltet atmeroje nem tul nagy es valoszinuleg a rendszer nagymertekben automatizalt. /ercsd tuzeles utan nem a szemelyzet huzza vonja vissza a loveget/ eleg gyors is lehet es kis letszammal is uzemelhet.
Lasd csatahalyok. /ott se kelltt 1300 ember egy loveg uzemeltetesehez esakkor meg hol voltak az agyongepiesitestol./
 
Elolvastam a linket.
Nem értem mit akartál ezzel mondani. Annyira más területen folytak a kutatások. Hordozórakéták vs. kis hatótávú ballisztikus rakéták ???
Amúgy érdekes véletlen, egy kis OFF. Az ex pk.-m szolgált a SCUD-oknál és nem értette, hogy az irakiak mit tudtak így elqrni rajta, hogy még izraelt is nehezen találták volna el. Szóval ez az ürge a tettes.

A DF-15 költségeiről nem találtam adatot, az ágyúhoz pedig nincs így nehéz összehasonlítani.

Szóval még mindig nem győztél meg.
 
A még Bejrútot is bombázó IOWA osztály fő tüzérségét adó ágyúkat is 100 lövés után kellett cserélni és az USA egyik fő érve a rakéta fegyverek mellett az olcsóságuk volt.
Egy csatahajó ágyúcsövét sem túl egyszerű (és gyors cserélni).
 
A csőkopáshoz: Az eddigi legnagyobb szárazföldi ágyú - természetesen német volt. A löveg csöve 100 lövést bírt ki, de ezt a problémát már akkor megoldották ! A Nem a 400 tonnás csövet kellett cserélni, hanem egy béléscsövet ! Hihetetlenül nehéz volt, de hatékony is : a szovjet tenger alatti lőszerraktárat egyetlen 7,1 tonnás gránáttal megsemmisítette !
Egyébként Szaddam is terveztetett egy hatalmas ágyút, de a tervezőjét a mosszad időben kivégezte !
 
Minden óriás ágyú ipari csoda,de fegyvernek csőd...Hihetetlen költség előállítani,lehetetlen álcázni,körülményes mozgatni,jól képzett embertömeg (1000-es nagyságrendben) kell a használatukhoz,jelentős kapacítást leköt a gyártás,felújítás....a németek az erre fordított kapacítást sokkal hatékonyabban más egyszerübben előállított fegyverekre kellett volna fordítani...A legköltséghatékonyabb eszköz a harctereken máig a mezei,sima aknavető...Ezek a nagy ágyúk megalomán hókusz-pókusz.
 
az a helyzet hogy meg mindig nem tudju a granat atmerolyet.
Ha 85 mm bol kepeselk voltak 300 km et kicsikarni siman eloforduhat hogy ezek az ahyu valojaban 210 vagy 190 mm esek.
Ebben az estben a csokopas mar nem olyan veszes. Hozateve hogy a koserletek simaxcsovuekkel folytak. Es hogy iranyitott granat eseten szinte 100% hogy az. Tehat a csokopasa nem olyan biztos hogy olyan merteku kint itt sokan gondolja /de lehet hogy en tevedek/
Ha a granat atmerolye kisseb bizony tobb szaaz fo se szukseges az uzemelteteshez.
Valoszinuleg a nagyfoku automatizaltsag biztositott mint utantles esete mint mozgatas mint celzas. A cso mozgatasa teren. Ebben az esetben akar 100 fo ala is leredukaodhat a kezelok. Letszama.
Ha a 600 km et valoba eleri a lotav akor valolyaban nincs akora fenyegetes alatt. Boven bejatszhato a legvedelmi ernyo ala. Sot valoszinuleg kulon legvedelmet kap vagy egyenesen a vezerkar /kozvetlen kozelebe helyzkedi el a kozvetlen ozel a lotav miatt 8-10 km is belefer.
 
-Azért tettem be azt a linket, mert konkrét számokat is közöl. Összesen 10 millió dollárt költöttek az egészre és gyakorlatilag már ócskavasból állították elő (egy US NAVY standart 16 colos ágyújából) és inkább politikai okai voltak a program elkaszálásának meg az, hogy ezt nem fegyverként akarták használni, hanem műholdakat akartak pályáraállítani vele.
-Az ágyú valószínű, hogy nem 800 mm mint a német Dora és mint a képek is mutatják valszeg nagyméretű gépkocsira is rászerelhető, mint a rakéták.
-Wiki adat szerint DF-15-ből van kb 100 darab indító és kb 355 rakéta. Ezek 2008-as adatok. Ha feltételezzük, hogy azóta még gyártottak és netalán az adatok megduplázódtak, akkor lesz 200 indítónk és 700 rakétánk. Vagyis indítónként még négy rakéta sem.
http://en.wikipedia.org/wiki/DF-15
-Egy ágyúhoz, bármilyen csőkopás is társuljon, valszeg nem csak 4 lövedék lesz a javadalmazás. Ezen kívül, ahogy mások is elmondták a csőnél a betétcsövet kell csak cserélni.
 
Hazafelé sokat gondolkodtam ezen szörnyetegen és bevillant egy vitathatalan előnye, amivel eddig az iszkander rendelkezett. A lövedék nem ballisztikai pályán repül így nem kiszámítható az ellenségnek. Lehet hogy mégis van jövője.
 
Azon a környéken akik ellen használni érdemes azok valamilyen szövetségben vannak az amerikaiakkal. Ha éles a szitu akkor ahogy elkezdenek lövöldözni már fel is fedik magukat.
Itt a költségek és a tűzerő ami miatt érdemes ilyesmivel foglalkozni.
Amúgy ajánlom mindenkinek, hogy GE-n Budapest köré méricskéljen 600 km távolságban dolgokat. Pl át lehet lőni Ausztrián és el lehet érni Németország déli részét. Szlovákián is át lehet lőni Lengyelországba. De Trieszt kb 550 km-re van légvonalban Budapesttől:)))
 
Műholdat ilyennel pályára állítani nem lehet. Túl pontatlan és olyan erőhatások érnék az értékes műszereket, aminek valószínűleg egy századától is szarrámenne. Annyira masszívra meg nem tudod megépíteni, mert vagy egy reaktor vagy egy fotocella kell neki amiről kapja az energiát, az viszont nem strapabíró.
 
A kanadai-amerikai terveknél többek közt ez is közrejáchatott a projekt elkaszálásához. Nem is beszélve arról, hogy egy löveg esetében maga a műhold méretét korlátozza a cső űrmérete, míg egy rakétánál ez nem épp akkora probléma.
A gyorsulás szerintem nem lehet akkora probléma ami az elektronikát illeti. Jelenlegi lövegek is indítanak irányítható lövedékeket (Krasnopol, Copperhead, Excalibur stb) és ugyanúgy indítanak rakétarásegítéses lőszereket is.
 
Műholdat ilyennel pályára állítani nem lehet. Túl pontatlan és olyan erőhatások érnék az értékes műszereket, aminek valószínűleg egy századától is szarrámenne. Annyira masszívra meg nem tudod megépíteni, mert vagy egy reaktor vagy egy fotocella kell neki amiről kapja az energiát, az viszont nem strapabíró.

Ha muholdat nem is de muhold elharito raketat aminek az elso fokozata a loveg azt lehet belole epiteni es szerintem eddig ez a legelfogadhatobb lehetoseg. Ha 600 km re kepes ellonni az azt jelenti hogy cca 100 km van a ballisztikus palya tetopontja. Az mar a vilagur hatara es amugy is 10 000 meteren a legkor 90 % a mar alattad van az az legellenalas mar kategoriakkal kisebb.

A fenti ASAT okon kivul meg egy okot latok megpedig hogy valamely kinai katonai vagy partfomufti valamikor tuzer volt vagy tuzer ma is es ez az eszement otletet agyalta ki az alattvalok meg bologatva vegrehajtjak kerul amibe kerul.'
 
Az elektrónika miatt én sem aggódok, az az egyik legkeményebb része a lövedéknek (műholdnak), de a többi része nem bírja ki a többezer G-s gyorsulást.

Kuruc a kínaiaknak van műhold leszedésére alkalmas rakétájuk, szerintem még mindig olcsóbb azokból sokat gyártani, mint ilyen ágyúban használhatót kifejleszteni. Egy az Excaliburhoz hasonló irányított lövedék még talán gazdaságosan kivitelezhető, de egy rakéta már nagyságrendekkel összetettebb és drágább.
 
OK, belinkelem nagyobb felbontasba az abrat
http://img401.imageshack.us/img401/1460/g098.jpg
g098.jpg
 
Iszkander ellen egyetlen előnye van: nem esik az 500-5000 km hatőtávolságú rakéták tilalma alá, bár asszem azt Kína alá sem írta..
 
Szerintem azok a törések azt jelzik, hogy a lövedék azokon a pontokon módosíthatók a röppályákon, azaz mint tegnap említettem, nem kiszámítható ballisztikai pályán repül. Ez csak tipp.

Mackensen

Mire utal a 300mm és 400 mm, valamint a 250??? Űrméret, esetleg a 250 a töltetnek a súlya?

Amúgy a cikk szerint a 400 mm-es WS-2-vel 350km-t is elérték. Lehet, hogy előbb meglesz ezzel az 5-600 km, és hatékonyabb, olcsóbb lenne - gondolom.

http://www.military-today.com/artillery/ws2.htm