Kínai pilóta nélküli repülőgépek

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
1,5 óra repidő és 500-600 km/h feltételezett sebesség esetén a hatótáv 750-900 km-re jön ki. A Brahmos 290-450 km-t tud különböző források szerint, de az orosz eredeti, az Onix 600 km-t. Tehát nincs olyan nagy különbség.
A BRAHMOS a maximális hatótávolságát csak úgy tudja ha szinte végig "ballisztikus" pályán repül. Akkor meg oda a horizont alatti repülés adta előny. Ha meg alacsonyan támad akkor gyakorlatilag a felére csökken ez az érték. Ha így akarja valaki használni akkor meg 200-300 km kell megközelítse a hordozócsoportot. Ez meg ha lassan is de elcammog 900 km a hullámog tetejét súrolva.
 

Roni

Well-Known Member
2010. június 30.
16 329
18 938
113
Minek nekik még egy viszonylag nagy hatótávolságú kütyü, ha az egyéb jellemzőiben nem tud érdemben többet. Sőt inkább csemege a légvédelem számára.


Had legyen választékos az eszköz tár :cool: És minél több kütyü megy egy rephordozó kötelékében annál nagyobb szarban vannak.

Jó kis összeállítás .Már most megennék a környező országok vízfelszíni egységeit.

HN-2000: 3000-4000 km
DF-26: 3000-4000 km
DF-21D: 1500-2800 km
YJ-100: 800 km
YJ-18 (3M-54 másolat): 540 km
C-805: 500 km
HY-4: 300-500 km
YJ-12: 400 km
YJ-22: 400 km
YJ-62: 400 km
C-803: 350+ km
3M-54E1: 300 km
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
Ez már jó sokszor ki lett vesézve, hogy nem. Jelenleg a szuperszónikus sebesség már nem jelent előnyt.

Akkor jó sokadszorra sem érted a lényeget.

- Egy alacsony magasságon, végfázisban 900 m/s sebességel közlekedő hajó elleni rakéta repülési magasságtól függően 20-30 km távolságon radarhorizont fölé kerülve 22-33 másodpercet hagy a légvédelemnek. Ennyi időn belül észlelni, befogni, rakétát indítani, a rakétának elérni a célt, ha nem talált, akkor ezt újra észlelni, majd megismételni az egészet. Ilyen rövid idő alatt egy, vagy legfeljebb két próbálkozása van a légvédelemnek. Ezzel szemben a lassú CH-X még 18-20 km-ről is 2 perc körüli időt hagy a védekezésre.
- Ha egy próbálkozás mondjuk mindkét robotrepülő esetén ugyanúgy 70-80 % valószínűséggel járna lelövéssel, akkor az Onix/Brahmos átjutási esélye még akkor (0,2-0,3) a négyzeten = 4-9 %, ha kétszer próbálkozhatnak vele szemben. A CH-X viszont 4-5 próbálkozást kényelmesen meghagy, így az átjutási esélye (0,2-0,3) a 4-5. hatványon = 0,03 - 0,8 %. Tehát már a lelövési valószínűség miatt is sokkal kevesebb kell a nagyobb átjutási esélyű rakétából még akkor is ha nincs túlterhelés, hanem minden egyes újabb hajó elleni rakéta udvariasan megvárja mire a légvédelem újra felkészül az előző lelövése után.
- Túlterheléses támadásnál is lényeges a rendelkezésre álló idő. A légvédelem véges számú rakétát tud párhuzamosan leküzdeni. Egy gyors rakétából elég annyit küldeni, amennyivel már a légvédelem egyszerre nem tud mit kezdeni. A lassú rakétára viszont a légvédelemnek több próbálkozása. Ahányszor több a próbálkozási lehetőség, annyiszorosra nő az egyidejűleg küldendő rakéták száma ugyanazon eredmény eléréséhez. Ha a gyors rakétából még 15-öt le tud szedni a légvédelem, akkor 16-al lehet túlterhelni. De ha a lassú rakétára háromszor többet lőhetnek, akkor 3x15= 45 feletti darabot kell bevetni egyidejűleg.
- Azonban még csak az sem igaz, hogy egy próbálkozásból azonos a lelövési esély az Onix/Brahmos és a CH-X ellen. Az orosz/indiai rakéta nagy sebessége komoly kihívás elé állítja a légvédelmi rakéta vezérlését is mert kevés az idő a végső korrekcióra. A légvédelmi rakéta típustól függően legalább 1,5-2 km/s, vagy akár ennél is nagyobb relatív sebességgel közelít a célhoz. Könnyebben hibázhat annyit a vezérlés, amennyi elég a lelövés elkerüléséhez és már nincs idő javítani. Ezen kívül a gyújtónak is nagy kihívás az ilyen nagy közelítési sebesség. A Brahmos jellemzően kevesebb,. mint 5 ezred másodperc alatt teljes hosszában elhalad a gyújtó mellett, illetve előre irányított gyújtó esetén áthalad a gyújtó érzékelési vonalán. Ha egy picit is korai a gyújtás, akkor a repeszek elrepülnek a Brahmos előtt, ha pedig picit is késői, akkor mögötte. A gyújtó nem öleli körbe a légvédelmi rakétát, hanem típustól függően vagy 4 gyújtó van fixen adott szögbe irányítva és a rakéta forgása biztosítja a körkörös lefedést, vagy a vezérlésre is használt radar adatait használják fel a gyújtáshoz is. Előbbi esetben a túl gyors célpontnak van esélye elhaladni a légvédelmi rakta mellett még mielőtt valamelyik gyújtó érzékelési vonala keresztezné. Utóbbi esetben pedig a radar távolság- és sebességmérési pontatlansága, illetve a mérési gyakoriság jelenti a problémát az optimális gyújtási pillanat meghatározásában. Továbbá egy nagyon gyors célpont még akkor is a célba csapódhat ha mondjuk egy RAM rakéta, vagy egy Phalanx sorozat megrongálta. Ugyanis pár km távolságban, pár másodpercre a becsapódástól még a vezérlés elvesztése, hajtómű leállása, vagy a repeszek miatt keletkező aszimmetrikus légerők sem biztos, hogy eltérítik annyira a rakétát hogy ne érné el az igencsak méretes célpontját. Egy lassú robotrepülő még a cél közelében is rá van utalva az irányításra, a meghajtásra és a megfelelően működő aerodinamikai felületekre. Egy Brahmos viszont az utolsó pár km-en viszont inkább tekinthető egy nagyon lapos ballisztikus röppályán repülő lövedéknek. Annyira lapos a pálya, hogy vezérlés, magasság tartás nélkül is előbb éri el a hajót, mint a vízfelszínt.

Itt nem az a kérdés, hogy egy korszerű légvédelemnek van-e jelentős esélye lelőni akár egy gyors robotrepülőt is. Van esélye.
De nagyon nem mindegy, hogy menyi az esély a hibázásra úgy, hogy azt már nincs idő kijavítani és hogy mennyivel kevesebb robotrepülőt kell felhasználni a légvédelem áttöréséhez.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
A BRAHMOS a maximális hatótávolságát csak úgy tudja ha szinte végig "ballisztikus" pályán repül. Akkor meg oda a horizont alatti repülés adta előny. Ha meg alacsonyan támad akkor gyakorlatilag a felére csökken ez az érték. Ha így akarja valaki használni akkor meg 200-300 km kell megközelítse a hordozócsoportot. Ez meg ha lassan is de elcammog 900 km a hullámog tetejét súrolva.

Nem "ballszitikus" hanem csak egyszerűen a sztratoszférában repül. Igen: végig alacsonyan sprintelve kb. 2,5-szer kisebb a hatótáv.

Viszont nem csak hajóról lehet indítani, hanem levegőből, és tengóról is. Nem olyan nagyon nehéz feladat 200-300 km-re megközelíteni repülővel az amcsi hajókat. Ugye van az az eset, amikor az amcsi hajó nem egy hordozó kötelék tagja. De még van is hordozó, akkor is egyidejűleg a levegőben 1-2 járőr géppár tartózkodik, valamint a fedélzeten kb. ugyanennyi van 5-10 perces indítási készültségben, de azoknak még fel kell érnie megfelelő magasságba. Ennyit túlerővel, többfelé szétválva, több irányból támadva, légiharc rakétákat a lekötésükre pazarolva, zavarással, stb... egy indítási pozíció kiharcolás időtartamára le lehet nyomni, le lehet kötni. Meg azoknak a gépeknek oda is kellene érnie, mielőtt a gaz ellenség eléri az indítási pozíciót.

Tengóval szintén bőven belül lehet kerülni ezen a távolságon.

Meg a kínaiaknak Brahmos/Onix nincs. Hasonló szuperszonikus robotrepülőjük viszont több is van. Saját fejlesztés (lopás) is, meg eredeti orosz is. Dudi említette a 3M-54-et, ami csak a végfázisban sprintel.

Mellesleg ha az amcsik csak Tomahawkkal támadnak, azt 900 km-nél távolabbról is megtehetik. Ha meg repülővel, akkor az anyahajónak 900 km-nél bőven közelebb kell mennie. Tehát továbbra sincs olyan hatalmas nagy értéke a 750-900 km-es hatótávnak a 300-500 km-essel szemben. Ráadásul a kínaiaknak van 800 km-es hatótávolságú robotrepülője. Mivel tud többet a CH-X, mint a YJ-100/DH-2000?
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
Akkor jó sokadszorra sem érted a lényeget.

- Egy alacsony magasságon, végfázisban 900 m/s sebességel közlekedő hajó elleni rakéta repülési magasságtól függően 20-30 km távolságon radarhorizont fölé kerülve 22-33 másodpercet hagy a légvédelemnek. Ennyi időn belül észlelni, befogni, rakétát indítani, a rakétának elérni a célt, ha nem talált, akkor ezt újra észlelni, majd megismételni az egészet. Ilyen rövid idő alatt egy, vagy legfeljebb két próbálkozása van a légvédelemnek. Ezzel szemben a lassú CH-X még 18-20 km-ről is 2 perc körüli időt hagy a védekezésre.
- Ha egy próbálkozás mondjuk mindkét robotrepülő esetén ugyanúgy 70-80 % valószínűséggel járna lelövéssel, akkor az Onix/Brahmos átjutási esélye még akkor (0,2-0,3) a négyzeten = 4-9 %, ha kétszer próbálkozhatnak vele szemben. A CH-X viszont 4-5 próbálkozást kényelmesen meghagy, így az átjutási esélye (0,2-0,3) a 4-5. hatványon = 0,03 - 0,8 %. Tehát már a lelövési valószínűség miatt is sokkal kevesebb kell a nagyobb átjutási esélyű rakétából még akkor is ha nincs túlterhelés, hanem minden egyes újabb hajó elleni rakéta udvariasan megvárja mire a légvédelem újra felkészül az előző lelövése után.
- Túlterheléses támadásnál is lényeges a rendelkezésre álló idő. A légvédelem véges számú rakétát tud párhuzamosan leküzdeni. Egy gyors rakétából elég annyit küldeni, amennyivel már a légvédelem egyszerre nem tud mit kezdeni. A lassú rakétára viszont a légvédelemnek több próbálkozása. Ahányszor több a próbálkozási lehetőség, annyiszorosra nő az egyidejűleg küldendő rakéták száma ugyanazon eredmény eléréséhez. Ha a gyors rakétából még 15-öt le tud szedni a légvédelem, akkor 16-al lehet túlterhelni. De ha a lassú rakétára háromszor többet lőhetnek, akkor 3x15= 45 feletti darabot kell bevetni egyidejűleg.
- Azonban még csak az sem igaz, hogy egy próbálkozásból azonos a lelövési esély az Onix/Brahmos és a CH-X ellen. Az orosz/indiai rakéta nagy sebessége komoly kihívás elé állítja a légvédelmi rakéta vezérlését is mert kevés az idő a végső korrekcióra. A légvédelmi rakéta típustól függően legalább 1,5-2 km/s, vagy akár ennél is nagyobb relatív sebességgel közelít a célhoz. Könnyebben hibázhat annyit a vezérlés, amennyi elég a lelövés elkerüléséhez és már nincs idő javítani. Ezen kívül a gyújtónak is nagy kihívás az ilyen nagy közelítési sebesség. A Brahmos jellemzően kevesebb,. mint 5 ezred másodperc alatt teljes hosszában elhalad a gyújtó mellett, illetve előre irányított gyújtó esetén áthalad a gyújtó érzékelési vonalán. Ha egy picit is korai a gyújtás, akkor a repeszek elrepülnek a Brahmos előtt, ha pedig picit is késői, akkor mögötte. A gyújtó nem öleli körbe a légvédelmi rakétát, hanem típustól függően vagy 4 gyújtó van fixen adott szögbe irányítva és a rakéta forgása biztosítja a körkörös lefedést, vagy a vezérlésre is használt radar adatait használják fel a gyújtáshoz is. Előbbi esetben a túl gyors célpontnak van esélye elhaladni a légvédelmi rakta mellett még mielőtt valamelyik gyújtó érzékelési vonala keresztezné. Utóbbi esetben pedig a radar távolság- és sebességmérési pontatlansága, illetve a mérési gyakoriság jelenti a problémát az optimális gyújtási pillanat meghatározásában. Továbbá egy nagyon gyors célpont még akkor is a célba csapódhat ha mondjuk egy RAM rakéta, vagy egy Phalanx sorozat megrongálta. Ugyanis pár km távolságban, pár másodpercre a becsapódástól még a vezérlés elvesztése, hajtómű leállása, vagy a repeszek miatt keletkező aszimmetrikus légerők sem biztos, hogy eltérítik annyira a rakétát hogy ne érné el az igencsak méretes célpontját. Egy lassú robotrepülő még a cél közelében is rá van utalva az irányításra, a meghajtásra és a megfelelően működő aerodinamikai felületekre. Egy Brahmos viszont az utolsó pár km-en viszont inkább tekinthető egy nagyon lapos ballisztikus röppályán repülő lövedéknek. Annyira lapos a pálya, hogy vezérlés, magasság tartás nélkül is előbb éri el a hajót, mint a vízfelszínt.

Itt nem az a kérdés, hogy egy korszerű légvédelemnek van-e jelentős esélye lelőni akár egy gyors robotrepülőt is. Van esélye.
De nagyon nem mindegy, hogy menyi az esély a hibázásra úgy, hogy azt már nincs idő kijavítani és hogy mennyivel kevesebb robotrepülőt kell felhasználni a légvédelem áttöréséhez.

Ok. Kezdjük azzal, hogy a hordozócsoportod ha éles bevetésen vesz majd részt akkor az amerikai hirszerzés minden eszközével támogatni fogja. Az allenfél mozgása valós időben nyomon lesz követve. Olyasmit elképzelni, hogy valaki csak úgy a hordozócsoport 400 kilométeres körzetébe kerül észrevétlenül, talán csak a tengók képesek. Felszini és légi eszközök esetében mondhatni kizárt.
Ha indításra is kerül sor ilyen távolságból azt az AWACS gépek simán felderítik és a céladatokat megosztják stb. stb.
Jelen pillanatban a nyílt óceánon amerikai hordozóköteléket lekűzdeni senkinek sincs képessége.
Kína amit felalmozott és kiépített csak a partjai védelmére elég és arra szolgált, hogy távol tartsa a hardozókat onnan.
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
Meg a kínaiaknak Brahmos/Onix nincs.
De van csak exportra szánják. Roni linkelte az előbb.
Nem olyan nagyon nehéz feladat 200-300 km-re megközelíteni repülővel az amcsi hajókat. Ugye van az az eset, amikor az amcsi hajó nem egy hordozó kötelék tagja
Kétlem, hogy egy esetleges Tajvani balhé esetén egyesével sétálnának arra amerikai hadihajók.
De még van is hordozó, akkor is egyidejűleg a levegőben 1-2 járőr géppár tartózkodik, valamint a fedélzeten kb. ugyanennyi van 5-10 perces indítási készültségben, de azoknak még fel kell érnie megfelelő magasságba.
Ühümm... és azok majd megvárják majd míg az ellenfél támadókötelékei indítási távolságra megközelítik a köteléküket.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
A gond, hogy a 3M célpontok is túl sok időt adnak a védelemnek, mivel nagyon könnyen észlelhetőek a hatalmas hőmérsékletük miatt. Viszont ezt még tetézi, hogy viszonylag közelről is kell indítani őket.

Ne viccelj már! Az infravörös hullámok pont ugyanúgy egyenes vonalba terjednek, mint a radarok által használt frekvenciájú rádióhullámok. Tök ugyanazok a fizikai korlátok vonatkoznak rájuk. Ugyanúgy csak levegőből látszanak, ha horizont alatt vannak. De legalább a felderítési távolság radarral jellemzően többszörösen nagyobb, mint infrával. A forróbb hajtómű nem érdemi hátrány. Egy hangsebesség alatti robotrepülőt is ki lehet szúrni 20 km-ről optikával. Ráadásul anyahajó fedélzeti radarrepülő még létezik, de folyamatos, vagy távolságú körkörös felderítésre használt optikai felderítő gép (pont az előbbiek miatt) nincs, tehát az optika korlátja a horizont.

20-30 másodperc szerinted túl sok? Egy 900 m/s sebességű hajó elleni robotrepülő ennyit hagy meg. Kicsit sokat gondolsz a légvédelemről. Nem töredék másodpercek alatt derítenek fel, vesznek követésbe, döntenek az indításról és indítanak. De még ha ez nem lenne érdemi idő, akkor is el kel érnie a célpontot a légvédelmi rakétának, ami nulla sebességről kezd el gyorsulni és alacsony magasságon a csúcssebessége is nem sokkal gyorsabb, vagy típustól függően akár lassabb is mint az említett 900 m/s. 20-30 másodperc a valóságban iszonyú kevés.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
Ne viccelj már! Az infravörös hullámok pont ugyanúgy egyenes vonalba terjednek, mint a radarok által használt frekvenciájú rádióhullámok. Tök ugyanazok a fizikai korlátok vonatkoznak rájuk. Ugyanúgy csak levegőből látszanak, ha horizont alatt vannak. De legalább a felderítési távolság radarral jellemzően többszörösen nagyobb, mint infrával. A forróbb hajtómű nem érdemi hátrány. Egy hangsebesség alatti robotrepülőt is ki lehet szúrni 20 km-ről optikával. Ráadásul anyahajó fedélzeti radarrepülő még létezik, de folyamatos, vagy távolságú körkörös felderítésre használt optikai felderítő gép (pont az előbbiek miatt) nincs, tehát az optika korlátja a horizont.

20-30 másodperc szerinted túl sok? Egy 900 m/s sebességű hajó elleni robotrepülő ennyit hagy meg. Kicsit sokat gondolsz a légvédelemről. Nem töredék másodpercek alatt derítenek fel, vesznek követésbe, döntenek az indításról és indítanak. De még ha ez nem lenne érdemi idő, akkor is el kel érnie a célpontot a légvédelmi rakétának, ami nulla sebességről kezd el gyorsulni és alacsony magasságon a csúcssebessége is nem sokkal gyorsabb, vagy típustól függően akár lassabb is mint az említett 900 m/s. 20-30 másodperc a valóságban iszonyú kevés.
Az amerikaiak még a kilencvenes években vásároltak akárhány volt szovjet KH rakétát amivel tudtak gyakorlatozni. A kezelők úgy írtak le egy ilyen "támadást", hogy egy ilyen rakéta akkora infra jelet produkált, hogy mikor felbukkant a horizonton olyan volt mint egy napfelkelte. Az infra hamarabb befogta mint a radar. A válasz ezekre a fenyegetésekre már rég melettek (Block III Standardnak mrá van infra rávezetése) és a RAM is egy ilyen.
 
  • Tetszik
Reactions: endre

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
Ok. Kezdjük azzal, hogy a hordozócsoportod ha éles bevetésen vesz majd részt akkor az amerikai hirszerzés minden eszközével támogatni fogja. Az allenfél mozgása valós időben nyomon lesz követve. Olyasmit elképzelni, hogy valaki csak úgy a hordozócsoport 400 kilométeres körzetébe kerül észrevétlenül, talán csak a tengók képesek. Felszini és légi eszközök esetében mondhatni kizárt.
Ha indításra is kerül sor ilyen távolságból azt az AWACS gépek simán felderítik és a céladatokat megosztják stb. stb.
Jelen pillanatban a nyílt óceánon amerikai hordozóköteléket lekűzdeni senkinek sincs képessége.
Kína amit felalmozott és kiépített csak a partjai védelmére elég és arra szolgált, hogy távol tartsa a hardozókat onnan.

- Ott kezdődik a dolog, hogy ha a hordozókról repülővel akarnak csapást mérni akkor eleve a parthoz ilyen közel kell jönni, és akkor a partvédelem is vígan lövöldözhet
- A kínai hajóknak ki sem kell mozdulnia a partközelből, légierő és parti légvédelem védő zónája alól. Gondolkodj el rajta hogy 1-2, vagy 3 jenki hordozón hány gép van és abból mennyi lát el egyszerre vadász feladatot, ha még támadni is akarnak és eközben hány gépe van Kínának!
- Ott vannak azután a tengók.
- Azon kívül, hogy a kínai légierő egyszerűen mennyiségi fölénnyel lenyomhatja a jenki hordozók gépeit, azt ne gondold már, hogy pár hordozóról üzemelő radargép mindent lát és rálát fél Kínára. Nagyon nem a jenkik oldalán van a felderítési előny. A kínaiak tudják hol vannak az amcsi anyahajók és a kisugárzásukról tudják hol vannak az amcsi radargépek. Viszont az amcsik nem tudják ellenőrizni az összes kínai repteret. Ennyi műholdjuk nekik sincs Kína feletti pályákon. Meg a kellő felbontású képeket készítő, azaz alacsony pályás műholdak jellemzően pár percre látnak rá egy kínai reptérrel egy 1,5 órás műholdforduló során. Arrafelé bizony az a helyzet, hogy a kínai tudják merről jönnek az amcsik, viszont bárhonnan számíthatnak kínaiakra.
- Ne akard áthelyezni a hadszínteret az óceán kellős közepére! Mindenki tudja hogy az óceán közepén a jenki hordozók az urak (meg persze a tengók). Ennek megfelelően senki sem olyan sötét, hogy elmenjen az óceán közepére ki-ki meccset vívni a jenkikkel. Sem a kínaiak, sem az oroszok, sem az indiaiak, sem Irán, sem senki más. Mindenki a partjait védi. Felhasználja azt az előnyt, hogy a jenki hordozó kötelékekkel szemben egyszerre vetheti be a szárazföldi légierejét, a parti bázisú légvédelmet, a partvédelmet, a sok olcsó kicsi hajót, meg az olcsó, kicsi tengókat. Ez a valódi hadszíntér, nem pedig az óceán közepe.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

deze75

Well-Known Member
2010. április 25.
1 107
3 146
113
"Az amerikaiak még a kilencvenes években vásároltak akárhány volt szovjet KH rakétát amivel tudtak gyakorlatozni. A kezelők úgy írtak le egy ilyen "támadást", hogy egy ilyen rakéta akkora infra jelet produkált, hogy mikor felbukkant a horizonton olyan volt mint egy napfelkelte. Az infra hamarabb befogta mint a radar."

Erre kérhetnék egy hiteles forrást....adatokkal ..hamár olyan sokszor kéred számon másokon:cool::cool::cool::cool::cool::cool:.......jogosan
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
Az amerikaiak még a kilencvenes években vásároltak akárhány volt szovjet KH rakétát amivel tudtak gyakorlatozni. A kezelők úgy írtak le egy ilyen "támadást", hogy egy ilyen rakéta akkora infra jelet produkált, hogy mikor felbukkant a horizonton olyan volt mint egy napfelkelte. Az infra hamarabb befogta mint a radar. A válasz ezekre a fenyegetésekre már rég melettek (Block III Standardnak mrá van infra rávezetése) és a RAM is egy ilyen.

Ha felbukkan a horizont felett, akkor mindegy, hogy radarral fogod be, vagy infrával. Ennek hajszál pontosan tök semmi jelentősége. Naná, hogy ilyenkor már rá lehet vezetni akármilyen irányítással is egy rakétát. De az a lényeg, hogy ilyenkor már csak nagyon kevés időt hagy az elfogásra.

A RAM szempontjából pedig aztán végképp édes mindegy hogy mekkora hőjel, mert a rakéta hatótávja elméletileg 9 km, gyakorlatilag ennél persze kevesebb. Ilyen távolságból, vagy nem sokkal kevesebbről pedig egy szubszonikus robotrepülőt is be lehet fogni infrával. Semmilyen mértékben nincs kisegítve a RAM azzal, hogy nagyobb a hőjel. Ezzel szemben a RAM gyorsulgat pár másodpercig, majd capcarázik 600-700 m/s sebességgel, miközben egy Brahmos kategóriás rakéta 900 m/s-al közelít. RAM felhasználásával egy lövés van. Nem több. A másodikra már nincs idő.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
"Az amerikaiak még a kilencvenes években vásároltak akárhány volt szovjet KH rakétát amivel tudtak gyakorlatozni. A kezelők úgy írtak le egy ilyen "támadást", hogy egy ilyen rakéta akkora infra jelet produkált, hogy mikor felbukkant a horizonton olyan volt mint egy napfelkelte. Az infra hamarabb befogta mint a radar."

Erre kérhetnék egy hiteles forrást....adatokkal ..hamár olyan sokszor kéred számon másokon:cool::cool::cool::cool::cool::cool:.......jogosan
http://www.designation-systems.net/dusrm/app4/ma-31.html
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
Ha felbukkan a horizont felett, akkor mindegy, hogy radarral fogod be, vagy infrával. Ennek hajszál pontosan tök semmi jelentősége. Naná, hogy ilyenkor már rá lehet vezetni akármilyen irányítással is egy rakétát. De az a lényeg, hogy ilyenkor már csak nagyon kevés időt hagy az elfogásra.
Viszont az infra tüzelj és felejtsd el.
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
A RAM szempontjából pedig aztán végképp édes mindegy hogy mekkora hőjel, mert a rakéta hatótávja elméletileg 9 km, gyakorlatilag ennél persze kevesebb. Ilyen távolságból, vagy nem sokkal kevesebbről pedig egy szubszonikus robotrepülőt is be lehet fogni infrával.
Történetesen van, mivel 20 kilometerre lévő célra is tudod indítani, aztán félúton valahol találkoznak. Nem kell megvárd míg 9 kilométerre ér be a másik rakéta. De az új Standardok is képesek infrával befogni.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 447
84 378
113
Történetesen van, mivel 20 kilometerre lévő célra is tudod indítani, aztán félúton valahol találkoznak. Nem kell megvárd míg 9 kilométerre ér be a másik rakéta. De az új Standardok is képesek infrával befogni.

A RAM befogja a kis hőjeles lassú vackot is ugyan akkora távolságból mint a nagy hőjeles marha gyorsat ezért lényegtelen.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
Ühümm... és azok majd megvárják majd míg az ellenfél támadókötelékei indítási távolságra megközelítik a köteléküket.

Egy E-2D repülget a hordozó kötelék közelében 8-10 km magasan. Ebből magasságból rálát 320-350 km távolságig a tengerre. (Ha nincs ennél közelebb a part, akkor Kínára egyáltalán nem lát rá. Még egy apró csücskére sem.) A Kínai gépek tudják hol van a radargép (a kisugárzásáról), ezért a lehető legtovább horizont alatt maradnak, alacsonyan repülve. Ahogy már nem tudják elkerülni a felderítést, emelkedni kezdenek. Szintén a hordozó közelében van a járőr géppár. Ha nem a hordozó közelében van az gond, mert a kínai gépekre Kína közelében bármilyen irányból lehet számítani, tehát az ellenkező irányból, is, azaz a járőr hátrányban lenne. Elkezdődik a versenyfutás: Az F-18-asok próbálnak AMRAAM lőtávolon belülre kerülni, a kínaiak pedig hajó elleni rakéta lőtávolon belülre. Az F-18 nem tolhatja végig utánégetővel, mert azt nem bírja naftával. Főleg akkor nem ha a kínaiak kifigyelték mikor volt a váltás és kiszámolták hogy mikor van a legkevesebb keró a jenki gépekben. A kínaiak is kényelmesen 800-1100 km/h-val repülgetnek.
- Íme a 20 forintos kérdés: A hajótól milyen távolságban kezdődhet el a lövöldözés AMRAAM rakétával, ha a legjobb AMRAAM változat garantált megsemmisítési zónája max. 30 km? Na most akkor meg tudják közelíteni 200-300 km távolságra az anyahajót, vagy sem?
- Következő kérdés: Ha a kínai kísérő vadászok létszámfölényben vannak (ami felettébb valószínű), védik a bombázókat és jó sok ellövöldözhető rakétájuk van, sokszorosan több, mint a jenki járőrnek, akkor érdemes-e az F-18-asoknak nekirohanni a kínai rakéták tűzfalának ?
- Ha a kínaiaknak jelentős a létszámfölénye, esetleg üzemanyaggal is jobban is állnak és rakétájuk is többszörös mennyiségben van, akkor vajon ki fogja nyerni a légi csatát, ha az amcsi gépek nem várják be az erősítést? Ha meg bevárják, akkor közben vajon nem lopják -e még egy kicsit a távolságot (mondjuk 5 perc alatt 70-80 km-t) a kínaiak és nem indítják-e el a hajó elleni rakétákat?
- És akkor arról még nem is volt szó, hogy a kínaiak esetleg zavarják a radargépet (akár felszíni zavaróval, akár légivel).
 
  • Tetszik
Reactions: fip7