Egy ilyen forgatóköny szerint gondolom a hordozók feladata nem a szárazföld támadása lenne, hanem a Tajvant támadó légi és vizi célpontok támadása. A lényeg, hogy nem kell pont a parthoz közel menjenek. És az amerikaiaknak van annyi szenzoruk a környéken meg a világűrben, hogy egy komolyabb támadást még a szárazföld felett időben észleljenek.
Nem tudom miért erőlteted ezt a Kína lerohanja Tajvant forgatókönyvet. Rég megtehették volna, de nem tették. Eszükben sincs ilyesmit csinálni. Előbb érik el diplomáciával, gazdasági, társadalmi, politikai befolyásolással a békés egyesítést, mint hogy háborúzzanak. Mit nyerne Kína a háborúval? Elfoglalja Tajvant, de részben le is rombolja. Az ottaniak nem lesznek boldogok és együttműködőek a kínai megszállástól. Mi van Tajvanon ami Kínának olyan sokat ér? Munkaerő? Ásványkincsek? Technológia? Ez már mind megvan Kínának is. Közben a világ ellenük fordulna. A térség összes állama boldogan engedné be az amcsikat hogy védjék meg Kínától. Kína mindent lerombolna, amit a térségben eddig békésen elért. Tán még a jápánokra is rá tudnák tukmálni az amcsik az atomfegyverek telepítését, de elhárító rakétákat, horizonton túli radarokat és hasonlókat tuti biztosan. Egy kisebb pénzügyi összeomlás borítékolható lenne.
De ha mindenképpen meg akarod támadtatni Kínával Tajvant, akkor a kínaiak valószínűleg nem fognak lapot osztani a jenki repülőgép hordozóknak. Hawaii 8300 km-re van, az USA nyugati partja pedig több, mint 11 ezerre. A jenki hordozóknak kell minimum 1,5-2 hét hogy harcba tudjanak avatkozni, még akkor is, ha éppen kifutásra készen állnak. ha meg fel is kell készülni, akkor még több idő. Tajvan 130-180 km-re van Kínától. Kínának rengeteg robotrepülője, ballisztikus rakétája van, amikkel látványos előkészítés és a támadásra való figyelmeztetés nélkül is váratlan első csapást tud mérni a tajvani katonai repterekre és kikötőkre. A kikötőket tengók is támadhatják. Még nagy hatótávolságú sorozatvetőkből is van annyi, hogy egyetlen csapással csúnya munkát tudnak végezni a fontos célokon. Kínai specialitás a "stratégiai sorozatvető". Ha egy első csapással megtizedelik a légierőt és haditengerészetet, akkor már önmagában emiatt is esélyes a kapituláció, hiszen Tajvan azért tisztában van az erőviszonyokkal. Esetleg a vezetést is meg tudják tizedelni, hiszen van elég ügynökük. Ha ez nem lenne elég, akkor a kínaiak előretolják a partra a légvédelmet és légierővel, rakétákkal folyamatosan támadják Tajvant úgy, hogy nem repülnek be, csak a robotokat, rakétákat küldik. A sűrűn lakott nyugati partot pár 10 km-es hatótávolságú egyszerű, olcsó és nagy számban rendelkezésre álló, elavult légi indítású rakétákkal, robotrepülőkkel is elérik úgy, hogy ha a tajvani légierő maradéka védekezni akar, akkor ki kell dugnia az orrát a tenger fölé, ahol már a kínai légierő és kínai légvédelem együttesen áll szemben a tajvani légierővel és légvédelemmel. Kína folyamatosan nyomon tudja követni a tajvani reptereken, katonai bázisokon, kikötőkben a történéseket és folyamatosan tudja támadni földön is a tajvani légierőt. 130-180 km-nél nagyobb hatótávolságú sorozatvetőkkel és ballisztikus rakétákkal is mehet a folyamatos támadás. Meg drónokkal is, hiszen a kínaiak azokat is szorgalmasan gyártják. Egy földön megtizedelt tajvani légierővel szemben a nagy létszámfölényben lévő kínaiak felül kerekednének. Csak korszerű harci gépek terén 3-szoros a fölény, az összes harci gépet figyelembe véve pedig 7-8-szoros. Az első csapások után ez csak nőne. A tajvani légvédelem Patriot és Tien Kung rakétái korszerűek, de 9 üteget a kínaiak radarelhárítókkal, ballisztikus rakétákkal, zavarással és túlterheléssel ki tudnak füstölni. A Hawk meg azért már nem igazán ellenfél a kínai légierőnek. Közben meg a kínaiak összevonnak egy csomó hajót a pár száz km-es körzetbe. Van nekik elég. Csak a tengerészgyalogos, légideszant, légi mozgékonysági, gyors reagálású, különleges csapataik is elegendőek egy partraszálláshoz (légideszanthoz), nem kell látványosan és hosszan felvonultatni a teljes hadsereget. A gyors reagálásúak pedig azért gyors reagálásúak hogy egy héten belül bevethetők legyenek. Össze tudnának szedni 100 fős elit bevethető erőt egy héten belüli indulással. A partraszállást, légideszant műveleteket még a jenkik érkezése előtt végre tudnák hajtani. Szárazföldön Tajvannak M-60A3, meg tuningolt Patton (CH-11 és CH-12) tankjai és M41-esek vannak. Mind kohószökevény és számban sem olyan nagyon sok. Több irányú partraszállással, több frontos harccal nem tudnának mit kezdeni. Van egy csomó tajvani Hellfire, de csak 90 harci helikopter hozzá (29 Apache, a többi Super Cobra), amiket a kínai légierő, nagy hatótávolságú tüzérség még a partraszállás előtt gyorsan elkezdene pusztítani.
Kinéz a kapituláció már az első csapást, (esetleg lefejező támadást) követően. Vagy akkor maikor a tajvani légierő megroppan. Vagy a kínai nagy hatótávolságú tüzérség, rakéták, robotrepülők légierő folyamatos, infrastruktúrát, civil célpontokat is érintő támadásai miatt. Vagy a partraszálláskor.
A jenkikkel pedig közlik, hogy az anyahajók atomot fognak kapni, ha közel jönnek. Gondolják meg, hogy megéri-e a beavatkozás, vagy sem.
Nem hiszem hogy a kínaiaknak érdemben számolni kellene a jenki hordozók beavatkozásával, ha ésszel támadják meg Tajvant. De ha van eszük, akkor nem támadják meg.
Egyébként arra nem gondoltál, hogy a CH-X nem hajó elleni fegyver? Attól, hogy valaki ezt írja a Facebookon/Twitteren, mert hirtelen csak erre tudott gondolni, még nem biztos hogy nem szárazföldi célok ellen szánják. Arra célra sokkal több értelme lenne. Végig nagyon alacsonyan repül, váratlanul érkezik és 1 tonnás harci résszel jó nagy pusztítást végez. A hatótávolsága elég lehet a tajvani, vietnami, koreai, okinavai célpontok ellen és akár még Japán és a Fülöp-szegetek egy része ellen is. Különösen ha átviszik azokra a bizonyos vitatott szigetecskékre.