Ha teljes Kill Chain-t nézzük azért van még egy pár dolog a tarsolyukban:
- Felderítés:
- Műholdak: A Jane's 2016 Május 15-én indították a 40. Yaogan típusú SAR / multispektrális optikai felderítő műholdjukat. Ez a mennyiség már bőven elég arra hogy naponta legalább egyszer az összes fontos katonai létesítményt ellenőrizzék a földön és kövessék a flották mozgását. A hálózaton belül a Yaogan-9-, -16, -17, -20, és 25-A, B, C műholdak állítólag külön klasztert alkotnak és dedikált feladatuk a flotta felderítés. Már fejlesztés alatt állnak a következő generációs Jilin felderítő műholdak amikkel a korábbi generációt váltják. 2030-ra Kína egy 138 műholdból álló hálózatot akar kiépíteni és a cél az hogy a föld bármely pontjáról tíz percenként ismételten optikai vagy radart felvételeket tudjanak készíteni.
- OTH (over-the-horizon) radarok: az oroszokhoz hasonlóana a Kínaiaknak is megvannak a saját horizonton túlra látó radarjaik és elkezdték kiépíteni ezeket a Spratly és Paracel szigeteken is. Ezek állítólag olyan 800-3000 km hatótávolságúak és tengeri célokat + / - 20 km-es pontossággal érzékelnek.
- Kína is kiépítette a partjai előtt a maga SOSUS rendszerét ami víz alatti hidrofonokból és elektronikus felderítő bólyákból áll.
- Kínának megvannak a saját fejlesztésű AESA radarral felszerelt USA Posidon kategóriájú tengeri felderítő UAV-i.
pl.: ő
- Command-control: elkezdték fellődözni a TianLian-1 katonai kommunikációs műholdjaikat amikről - bár sok infó nincs - de sejthető hogy az adatforgalomban van szerepük.
- Rakéták pontos navigációja a repülési pályán: érdekes hogy olyan hatalmas elvárások nincsenek a manőverező képességgel szemben. A DF-21D-k hatótávolsága állítólag 2000 km körül van ami azt jelenti (feltételezve hogy a rakéta olyan 10.000 km/h sebességet ér el) hogy a repülési idő olyan 12 perc. Ez idő alatt a hordozó csoport 30 csomós sebességgel olyan 6 mérföldre ( kb 11 km-re) tud eltávolodni az indításkori pozíciójától. Azt már az amik is elismerték hogy a Kínaiak valószínűleg megszerezték a terveit a Pershing II.es rakéták MARV harci részének és azt fejlesztették tovább (pl.: datalinket és GPS navigációt adtak hozzá. A kínaiak Beidou/Compass saját GPS rendszerük a 2. gen műholdakkal korlátozottan már most is üzemképes. Elkezdték fellőni a 3.gen GPS műholdjaikat is. A teljes 35 holdból álló rendszer 2020-ra lesz fenn. A rakéták tehát nem csak az inerciális navigációs rendszerükre támaszkodhatnak hanem a kínai GPS-re is.). Végfázisban állítólag aktív radar irányítású a harci rész, de erről semmi konkrétumot nem találni...
Az hogy hogyan jutnak át egy hordozó csoport rakéta védelmén már egy másik történet..(szerintem nehezen)