Érdekes egybeesés, hogy a soroksári beruházási célterület nagy része egybeesik azzal a területtel, amit a Fővárosi Önkormányzat a fővárosi településszerkezeti tervben régóta természeti védelemre kijelölt területként tart számon – éppen a védett lápok környezetének megóvása érdekében.
A Turjánvidékre jellemző láperdőfolt – Fotó: Bajor Zoltán / Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)
Mint Bardóczi Sándor főtájépítésztől megtudtuk, „a településszerkezeti terv pont ezen a területen öt területet jelöl ki foltokban, egy nagyobb szántóterület az, ami nincs benne. Volt egy fejlesztőalap, ami még pár évvel korábban megkeresett bennünket azzal, hogy ezen a részen felajánl nekünk néhány telket annak érdekében, hogy védelembe kerülhessenek, de azt kérte cserébe, hogy a Madárhegyen lévő közparkot a Főváros minősítse át beépítésre szánt területté – nos, ezzel a kedves ajánlattal nem éltünk. Azt viszont nem tudjuk, hogy ez az alap azóta is birtokolja-e azokat a telkeket, vagy már réges-régen eladták valakinek.”
Szerinte a Fővárosi Önkormányzatnak annak ellenére, hogy oltalomra esélyes területek is szerepelnek a kormányhatározatban, az égvilágon semmilyen hatásköre nincs ennek a beruházásnak a megakadályozására. A kormányhatározatban kijelölt 500 hektáros területen ugyanis nincs fővárosi tulajdon: meghatározó százalékban magántulajdonok és csak nagyon kis részen kerületi önkormányzati tulajdon.
Takács Noémi, a főváros Tájépítészeti Osztályának természetvédelmi csoportvezetője szerint viszont valakinek közbe kellene lépnie, mert a Budai Tájvédelmi Körzet után ez az egyik legértékesebb, egybefüggő zöld felület Budapesten, és a terület nagy része az ökológiai hálózat része. Magyarországon a lápok 98 százaléka már eltűnt, és ugyan a kormányrendeletben említett területek éppen hogy csak kihagyják a védett lápokat, és az ex lege lápok körül köteles a beruházó fönntartani egy 30 méteres puffert, „de az semmit sem fog megvédeni, ha 30 méter után lebetonoznak mindent és elzárják a víz utánpótlását”.
Természetvédelmi státuszt bemutató térkép a beruházási célterület egy részéről. Az országos ökológiai hálózat pufferterülete halvány rózsaszínnel, élénk magentával az ökológiai folyosók, lilával a magterületek. Barnás színnel láthatók az országos jelentőségű, ex lege védett természeti területek (lápok), melyek szintén az ökológiai hálózat magterületébe tartoznak – Forrás: WWF Magyarország
Szerinte azt kell megértenie minden döntéshozónak, hogy ez egy összefüggő, komplex ökológiai rendszer. Ezeknek a lápoknak a vízgyűjtő területe több négyzetkilométer is lehet, ha azt leburkolják, akkor nincs vízutánpótlása, az ökológiai hálózat megszűnik természeti rendszerként működni. „Lehet, hogy a végén egy szennyezett pocsolya marad csak belőlük, amiben nem él majd meg semmi értékes faj.” Ezért Takács Noémi nagyon kíváncsi lesz arra, hogy a különböző eljáró hatóságok hogyan fogják értelmezni azt a törvényi szabályozást, miszerint az ökológiai hálózatokban (se a folyosójukban, se a magterületükben) új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
A Főváros természetvédelmi csoportvezetője amiatt is aggódik, hogy az egyelőre ismeretlen beruházás milyen környezeti hatásokkal járhat, szerinte lehet, hogy nem méreglerakat vagy elosztó készül, de egy ekkora logisztikai parkban lehetnek szennyező anyagok, és ha azokat akarva-akaratlan nem jól kezelik, akkor azok belekerülhetnek a Soroksáron átfutó Gyáli patakba, ami pedig a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba torkolik. „Ha itt valamilyen szennyező anyag kerül a vízbe, az hatalmas és messzire elhúzódó természeti károkat okozhat”.
Ráadásul ez egy ökológiai szempontból nagyon értékes terület, az itt lévő Soroksári Botanikus Kert és a környezete régen természetes egységet alkotó természeti terület volt. A homokdombok között meghúzódó Ős-Duna maradványok, vízfolyások, lápok, mocsarak, zárt homoki gyepek összességében a Turján-vidéknek a legészakibb részei. A terepen fokozottan védett fajok – szalakóta, gyurgyalag, fehér gólya – fészkelését és parlagi sas rendszeres jelenlétét figyelték meg, de számos védett növényfaj – árvalányhaj fajok, fátyolos és szibériai nőszirom, érdes csüdfű – található a védett lápokon kívül is. Ezek egy része biztosan megsemmisülne a beruházás hatására, a fészkelő fajok is minden bizonnyal eltűnnének a területről, ahogyan a parlagi sas és más ragadozó madarak is kiszorulnának innen. Takács Noémi szerint ezért is
„felháborító, hogy egy ismeretlen beruházás érdekében ötszáz hektár értékes zöld területet kidobnak a kukába klímavészhelyzet idején. ”
Összesen közel 600 hektárnyi zöld területet jelölt ki a kormány beruházási célterületté Soroksáron és Gyálon. Ekkora léptékű fejlesztés jelenleg az egész országban nincsen, ráadásul érint olyan egyedülállóan értékes részeket is, amelyeket a Fővárosi Önkormányzat szeretett volna természetvédelmi...
telex.hu
444.hu
