Környezetvédelem

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
28 583
63 950
113
Nem nagyon fog az menni cégként.

Földforgalmi tv. - 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (jogtar.hu)

Az erdő, legelő, szőlő, szántóföld stb., szinte minden, ami nem belterületbe vont, mind a földtörvény alá esik. Főszabály szerint föld megszerzéséhez természetes belföldi személynek kell lenni, és földművesnek is kell minősülni. Bár az tudtommal - papíron - nem nagy szám, el kell végezni hozzá valami tanfolyamot. Ha nem vagy földműves, max. 1 hektár lehet az összes birtokolt földterület. Művelési kötelezettség is van.

Rengeteg elővásárlásra jogosult is van (meghatározott sorrendben a helyi gazdálkodók, magyar állami földalap stb.), és van egy direkt szemétségből berakott rész - a helyi "parasztbizottságnak" is rá kell bólintania. Az ő döntésük ellen meg nemigen van mit csinálni, ez utóbbi lényegében, bár nincs kimondva, az EU-s állampolgárokra van kitalálva, mivel elvileg ők is ugyanúgy szerezhetnének, mint a belföldiek, de a gyakorlatban minden tagállam úgy gáncsolja az ilyet, ahogy tudja.

Speckó "zöldpapíros" föld adásvételi külön kötelező tartalmi elemekkel kell hozzá és természetesen ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyzői okirat, bár az utóbbi szerintem elég ritka, nem csinálják / nem értenek hozzá. Maga a procedúra meglehetősen hosszadalmas, a különféle hivatalok közötti oda-vissza levelezés, jóváhagyások, elővásárlási jogok miatt 4-6 hónapig eltart, garancia meg nincs, mert bármelyik elővásárló megveheti közben, vagy a parasztbizottság is kimondhatja a nem szeretjük erre a fajtádat fatvát.
Az elovasarlasi jogon es a helyi parasztbizottsagon buknam el szerintem. Mivel az elado csak nekem adna el, helybeli is vagyok, van is foldmuves vegzettseg, viszont ha jol tudom legalabb 3 eve folyamatos mgi tevekenyseg is kell, legalabb őstermeloi. Az osszeg nem jelentos amibe kerul, attol nem lennek szegenyebb. Egy kb 20 eves akacos egy resze, nem allami terulet. Mondjuk meg nem mertem fel kb mekkora valojaban es mennyi fa jonne ki belole, csak itt ennyi foldehes paraszt mellett jo ha 10% eselyem van, direktben gancsolnak meg akkor is ha nekik nem adnak el.
 
  • Vicces
Reactions: ogretankHU

ogretankHU

Well-Known Member
2019. december 21.
7 613
26 009
113
Az elovasarlasi jogon es a helyi parasztbizottsagon buknam el szerintem. Mivel az elado csak nekem adna el, helybeli is vagyok, van is foldmuves vegzettseg, viszont ha jol tudom legalabb 3 eve folyamatos mgi tevekenyseg is kell, legalabb őstermeloi. Az osszeg nem jelentos amibe kerul, attol nem lennek szegenyebb. Egy kb 20 eves akacos egy resze, nem allami terulet. Mondjuk meg nem mertem fel kb mekkora valojaban es mennyi fa jonne ki belole, csak itt ennyi foldehes paraszt mellett jo ha 10% eselyem van, direktben gancsolnak meg akkor is ha nekik nem adnak el.
Inkább adnák a vérüket !
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
6 847
18 961
113
Az elovasarlasi jogon es a helyi parasztbizottsagon buknam el szerintem. Mivel az elado csak nekem adna el, helybeli is vagyok, van is foldmuves vegzettseg, viszont ha jol tudom legalabb 3 eve folyamatos mgi tevekenyseg is kell, legalabb őstermeloi. Az osszeg nem jelentos amibe kerul, attol nem lennek szegenyebb. Egy kb 20 eves akacos egy resze, nem allami terulet. Mondjuk meg nem mertem fel kb mekkora valojaban es mennyi fa jonne ki belole, csak itt ennyi foldehes paraszt mellett jo ha 10% eselyem van, direktben gancsolnak meg akkor is ha nekik nem adnak el.
Hát nem lettem bizakodóbb attól amiket írtatok.

Nekem vagy véghasználatba volt terület kéne, vagy fiatal ültetvény. Inkább én ültetvényeztetnék, mert pár különleges igényem lenne. Amúgy tölgyest tervezek ültetni.
 

ogretankHU

Well-Known Member
2019. december 21.
7 613
26 009
113
Hát nem lettem bizakodóbb attól amiket írtatok.

Nekem vagy véghasználatba volt terület kéne, vagy fiatal ültetvény. Inkább én ültetvényeztetnék, mert pár különleges igényem lenne. Amúgy tölgyest tervezek ültetni.
A szarvasgomba már nem túl jó üzlet ! LOL
 

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
28 583
63 950
113
Hát nem lettem bizakodóbb attól amiket írtatok.

Nekem vagy véghasználatba volt terület kéne, vagy fiatal ültetvény. Inkább én ültetvényeztetnék, mert pár különleges igényem lenne. Amúgy tölgyest tervezek ültetni.
Talan kimerult felhagyott banyagodrot konnyebb venni. Par eve hirdettek nalunk 6 millioert 6 hektar banyat, az uj tulaj levagatta ami benn volt fa, kb vissza is jott a penze.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
6 847
18 961
113
A szarvasgomba már nem túl jó üzlet ! LOL
Az én tervemnek nem a szarvasgomba lenne a fő pillére.

GRETA-Thunberg.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: ogretankHU
M

molnibalage

Guest
Ha már környezetvédelem.

Honnan a búbánatos fenéből lehet megtudni, hogy akkor PONTOSAN mi melyik szelektívbe kerülhet? A zacskókon levő piktogramok és a tájékoztatás, ami elérhető szart sem mond erről. Megy a nagy környezetvédelem duma, de ennyire egyszerű dolgot nem lehet kideríteni. Sokszor az n+1 féle műanyag flakonon vagy pl. fűszeres tasak vagy más tasakról, chipes-s zakcskóról ez egész egyszerűen nem derül ki.
 
  • Tetszik
Reactions: Veér Ispán
T

Törölt tag 1945

Guest
Ha már környezetvédelem.

Honnan a búbánatos fenéből lehet megtudni, hogy akkor PONTOSAN mi melyik szelektívbe kerülhet? A zacskókon levő piktogramok és a tájékoztatás, ami elérhető szart sem mond erről. Megy a nagy környezetvédelem duma, de ennyire egyszerű dolgot nem lehet kideríteni. Sokszor az n+1 féle műanyag flakonon vagy pl. fűszeres tasak vagy más tasakról, chipes-s zakcskóról ez egész egyszerűen nem derül ki.

Mindegyik műanyagon van egy szám (háromszögben), az dönti el.
FKF oldalán részletesen kifejtik.

2021-01-01-15-05-21-Window.jpg
 
M

molnibalage

Guest
Mindegyik műanyagon van egy szám (háromszögben), az dönti el.
FKF oldalán részletesen kifejtik.

2021-01-01-15-05-21-Window.jpg
Ez édeskevés.
Ez ismerem és a egy videóban magyarázták, de n+1 terméket meg nem...




A fűszeres zacskók akkor pl. micsodák? Kívülről műanyag, belülről fém. De milyen műanyag?
Van olyan levesez zacskó, amo pl papír-fém.
Van olyan papír, amiről azt sem tudom, hogy papír-e, amiben pl. szintén leves van vagy más csemege.

A műanyagnak, papírnak és fémnek látszó hulladék töredékéről derül ki, hogy akkor az micsoda. De láttam már olyan műanyag flakont, amin nem volt kód. Na, ott pislogtam, hogy 2020-ban ezt hogyan.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Ez édeskevés.
Ez ismerem és a egy videóban magyarázták, de n+1 terméket meg nem...




A fűszeres zacskók akkor pl. micsodák? Kívülről műanyag, belülről fém. De milyen műanyag?
Van olyan levesez zacskó, amo pl papír-fém.
Van olyan papír, amiről azt sem tudom, hogy papír-e, amiben pl. szintén leves van vagy más csemege.

A műanyagnak, papírnak és fémnek látszó hulladék töredékéről derül ki, hogy akkor az micsoda. De láttam már olyan műanyag flakont, amin nem volt kód. Na, ott pislogtam, hogy 2020-ban ezt hogyan.

Eccerű, ha látod az 1,2,4,5-öst a háromszögben, akkor gyűjtheted szelektíven (sárga kuka), ha nem akkor megy a hagyományos (fekete) kukába.
 
M

molnibalage

Guest
Eccerű, ha látod az 1,2,4,5-öst a háromszögben, akkor gyűjtheted szelektíven (sárga kuka), ha nem akkor megy a hagyományos (fekete) kukába.
Ez nem ilyen egyszerű. Mert nálunk pl. az van kiírva, hogy fém ÉS műanyag. A fémeknél párat felsorol, de az sem egyértelmű....
 

Matróz Kommandó

Well-Known Member
2017. március 21.
1 102
3 816
113
Hát nem lettem bizakodóbb attól amiket írtatok.

Nekem vagy véghasználatba volt terület kéne, vagy fiatal ültetvény. Inkább én ültetvényeztetnék, mert pár különleges igényem lenne. Amúgy tölgyest tervezek ültetni.
Nem ültethetsz akármit, az üzemtervben meghatározott felújítást kell végrehajtanod. Tölgy egyébként sincs magában. Helytől függően kb cser, bükk, tölgy elegyest kell elképzelni. Ahol az akác szeret pl. ott a tölgy nem biztos hogy jól érzi magát, de ahogy írtam üzemterv. Az a biblia.
 
W

Wilson

Guest
7Xkudi9gS25217Ajws.jpeg

Az erdő, ahol még mindig élnek házi disznók​


Hosszú évszázadokon át nem nagyon akadt olyan tölgyerdeje Európának, melyben ne lettek volna jelen nagy számban házi disznók. Ám amilyen magától értetődő gyakorlat volt sokáig az erdei sertéstartás, épp ugyanannyira szorult ez mára vissza. A témával foglalkozó kutatók az egész kontinensen ma már csak egyetlen régióról tudnak, ahol évszázadok tudását őrizve a gazdák még mindig a folyóárterek erdeiben és mocsaraiban tartják a disznóikat.
Ez a Száva és a Boszut folyók ártere Szerbiában, melynek sok ezer hektáros területén belül még mindig lehet helyenként házi sertésekkel találkozni. Hogy milyen a viszony az erdő és a disznók között, és hogy az állatok jelenlétének milyen ökológiai hatásai lehetnek, azt évek óta a helyi kutatókkal együttműködve egy magyar kutatócsapat vizsgálja.

A disznók reggelente kapnak egy-egy cső kukoricát, hogy ne felejtsék el, melyik erdei ólhoz jöjjenek hazaFotó: Molnár Ábel

Az Ökológiai Kutatóközpont Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoportjának vezetőjével, Molnár Zsolttal egyszer már hosszabban beszélgettünk, akkor elsősorban arról, hogy miért van szükség arra, hogy a tudományok képviselői is nagyobb figyelmet szenteljenek a helyi, hagyományos tudásoknak, és hogy mit lehet tanulni például a magyar pásztoroktól. Ezúttal a szerbiai kutatómunkájukról, illetve az erdei és mocsári disznótartás feltáratlan kérdéseiről beszélt nekünk.

Ilyen máshol már nincs​

Annak, hogy a disznót makkon hízlalják, egészen ősi hagyománya van: a gazdák, a földesurak, az állattartók évszázadok, de még valószínűbb, hogy évezredek óta nevelik disznóikat a tölgyesek makkján. Ám míg ez még egy-két évszázaddal ezelőtt is teljesen megszokott jelenség volt, a 20. század közepére lassan mindenhol megszűnt.
A szerbiai Morovi és Visnjievo tölgyerdőiben legeltető disznósgazdák ahány generációra visszalátnak, felmenőik szinte mindig erdei-mocsári disznótartással foglalkoztak. Egyedül a nyolcvanas években tiltották ki őket egy rövid időre ebből az erdőből, amit akkor átmenetileg katonai területté nyilvánítottak. De a tudásuk akkor sem veszett el, és miután visszatérhettek az erdő mélyére, folytatták a legeltetést és makkoltatást is. „Hisz nekik az erdő az otthonuk, a mindenük, az életük” – mondja erről Molnár Zsolt, aki beszélt arról is, hogy a sertés egyáltalán nem buta állat: mindegyiknek külön személyisége van, ezért a kocák olykor nevet is kapnak, nevüket hallva előbújnak az erdő sűrűjéből. Persze egy kis kukorica vagy hal illendő ajándék ilyenkor nekik, teszi hozzá Molnár, aki szerint megható az a személyes kapcsolat, ami az erdei disznók és gazdáik között kialakult.


Az erdei disznótartás gyakorlatát a vajdasági Tartományi Természetvédelmi Intézet kezdte el feltárni, Alen Kiš és Szabados Klára vezetésével, és ők hívták meg több mint öt évvel ezelőtt a kutatócsoport több tagját, Varga Annát, Demeter Lászlót, Biró Mariannát és Babai Dánielt is. Az együttműködés azóta is töretlen, és mint Molnár fogalmazott, nincs tudásuk arról, hogy bárhol máshol Európában ennyire nagy területen, több faluközösség összefogásával zajlana erdei disznótartás.
Ártéri disznótartás itt-ott kis léptékben még előfordul, Spanyolországban pedig, ahol a világhírű sonka készítését előzi meg a makkoltatós sertéstartás, leginkább fáslegelőket használnak erre a célra.
„Hogy ennyire dominánsan a népi hagyományos tudásra épülő klasszikus erdei sertéstartás történne máshol, erről nem tudunk. Miközben a középkorban nem nagyon volt olyan erdeje Európának, ahol makk termett, és azt ne etették volna fel sertésekkel” – meséli Molnár Zsolt, aki elmondta azt is, hogy a középkorban még nem volt meglepő, ha az erdő méretét nem hektárban, hanem az ott makkoltatható sertések számában adták meg.
Ez persze csak addig volt így, amíg nem létezett vasúti közlekedés, és a kivágott fákat csak nehezen tudták messzire szállítani. Addig a gerenda értéke sokkal kisebb volt, és gazdasági okok szóltak az erdei állattartás mellett. Disznók mellett szarvasmarháknak és juhoknak is otthont adtak az európai erdők.
Amikor azonban a vonat lehetővé tette, hogy a gerendákat nagy tételben és messzire is elszállítsák, megváltozott az erdő értéke az állam, illetve a társadalmi elit számára, és az erdő használatából egyre inkább elkezdték kiszorítani az egyéb hasznosítási módokat. Alig egy évszázad alatt így szinte mindenhonnan eltűntek az erdőben tartott disznók. A szerb területen kívül még Horvátországban, különösen a Lonjsko Polje ártéren maradt fenn a 21. század elejéig ez a gyakorlat, de ott végül az EU-s csatlakozás vetett véget ennek, állategészségügyi szabályokra hivatkozva tiltották be a hagyományos erdei, ártéri sertéstartást.
Molnár hangsúlyozta, hogy nem csak az erdőgazdálkodásban történő prioritásváltás kellett ahhoz, hogy visszaszoruljon az erdei disznótartás: a 20. században az európai országokban jelentős urbanizáció zajlott, megváltoztak a fogyasztási igények, a szokások, és sok más „népi tevékenységhez” hasonlóan a disznótartás is veszített jelentőségéből. És mint elmondta, eleinte a természetvédelem is gyanakvó szemmel tekintett a legelő kondákra, nem gondolták, hogy természetvédelmi területeken lenne bármi szerepük természeti értékek fenntartásában.
A kocák az erdőben félóránként szoptatnak. Másik feladatuk a malacaik megvédése a sakáloktólFotó: Molnár Zsolt

A visszaesés a szerbiai erdőkben is éreztette hatását: míg korábbi feljegyzések szerint volt, hogy több tízezer disznó járta itt az erdőket az utóbbi időkben ezernél alig több sertés keresgélte a helyi tölgyes makkjait és egyéb ínyencségeit. Pedig az erdei sertéstartás gazdaságilag is megéri. A kevés kukoricán, esetleg almán, takarmánytökön kívül mást nemigen kapnak a disznók, megélnek abból, amit az erdőkben, mocsarakban találnak. Épp ezért Molnár elmondása szerint a szabad tartásmód nemcsak nekik, hanem a gazdájuknak is jó.

Mit csinál a disznó az erdőben?​

A hatodik éve zajló kutatómunka több kérdés körül forog. Egyrészt ugyan az erdei disznótartás évszázadokon át rendkívül meghatározó gyakorlat volt Európa-szerte, ma alig tudni valamit ennek az ökológiai hatásairól, szinte teljesen kitörlődött minden nyoma az ökológusok gondolkodásából és a kulturális kapcsolódások is elvesztek.
Mint Molnár Zsolt fogalmazott, az ember-sertés-erdő háromszöge európai kultúránknak egy alig feltárt szelete.
„Pedig ahhoz, hogy megérthessük, hogy ma miért így néz ki az európai táj, érdemes tudni, hogy ebben a tájban régen hogyan gazdálkodtak. És az erdei sertéstartás egy nagyon masszív dolog volt, ehhez képest az ökológiai hatásairól nagyon keveset tudunk, meglepő, de egyszerűen nem tudjuk, mit is csinál a házi disznó egy ártéri erdőben” – mondja Molnár.
Ami történeti, néprajzi feljegyzések fennmaradtak, azok jellemzően az erdei és ártéri disznótartás gazdasági oldaláról szólnak: melyik földesúr hány ezer sertést makkoltatott, mekkora területen és így tovább. De hogy a makkon kívül mit evett, és ezzel hogyan hatott az erdő egészére, arról alig szólnak e források.
A kutatás során fontos szempont Molnár elmondása szerint a jövő kérdése is: egyrészt a hagyományos tájhasználat különféle módjai hatottak az élőhelyekre, és ha fenn akarjuk tartani az ökológiai értékeket, amelyek a mai tájban még jelen vannak, akkor gyakran a múltbeli tájhasználat elemeit kell visszahoznunk. Az erdei sertéstartás esetében azonban a természetvédelmi vonatkozásokról nem eleget, sőt inkább így mondhatnánk: rendkívül keveset tudunk.
 
W

Wilson

Guest
A kutatás során videón rögzítették, hogy mely füveket szereti vagy éppen nem szereti legelni a disznóFotó: Babai Dániel

Másrészt Molnár a világ jelenlegi állapotát látva beszélt arról is, hogy elképzelhető, hamarosan eljöhet egy olyan időszak, amikor a hagyományos tájhasználati módok nem csak a tudományos érdeklődés számára lesznek érdekesek, hanem a mindennapi túlélés szintjén is, és szükségünk lehet majd megint arra az ősi tudásra, hogy hogyan lehet makkból, sásgyökérből és gilisztából sült malacot nevelni.
„Az erdei sült malac nevelésének, elkészítésének ‘tudományát’ megtapasztalni ma leginkább egy öko-kulturális élmény, de lehet, hogy 20-30 év múlva ismét a megélhetés kérdése lesz, hogy az ember számára ehetetlen fűből, makkból hogyan lehet élelmet előállítani” – mondta csak félig viccelve Molnár.
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoportjának vezetője szerint a téma alulkutatottságát jelzi, hogy rengeteg mindenre csak most, a kutatás során döbbentek rá. És sok mindenről, amit ő maga öt vagy tíz éve gondolt a disznó és az erdő kapcsolatáról, egyszerűen kiderült, hogy nem igaz. Példaként Molnár azt említette, hogy korábban úgy gondolta, hogy ősszel és télen a sertés egyszerűen felnyalja a lehullott makkot, és tulajdonképpen az erdőre ökológiailag nem hat, hiszen egy öreg tölgyerdőben nagyon kevés makknak kell felnőnie ahhoz, hogy megújuljon az erdő.
Azóta azonban megtanulták, hogy egy disznó maximum 1-2 órát tud naponta makkolni, mert utána égni kezd a gyomra, ezért a makk fogyasztását időnként megszakítják, valami lazítót, salátát esznek, azaz gilisztáznak vagy füvet legelnek. Egyetlen disznó egy nap alatt 500-1000 gilisztát is elfogyaszt, és ehhez nagy foltokban kell 10-20 cm mélyen feltúrnia az erdő alját, ezzel pedig már ökológiai hatást is kifejtenek. Azt pedig magyar vadgazdálkodók kutatásaiból tudni, hogy ez a hatás jóval komplexebb annál, mint hogy a disznók egyszerűen felfalják a gilisztákat a talajból.
Németh Szabolcs és Katona Krisztián a vaddisznók hatását vizsgálta: megnézték például, hogy mennyi giliszta van egy vaddisznótúrásban, mennyi egy ásóval megpuhított földben pár hónappal később, és mennyi egy véletlenszerűen megnézett erdőfoltban. És azt találták, hogy a legtöbb giliszta a vaddisznó által túrt földből kerül elő. Mert mint Molnár fogalmazott, hiába eszi a disznó a gilisztát, közben a túrásával felpuhítja a földet, és avart kever bele, ezzel nagyon jó minőségű giliszta-élőhelyet hozva létre, így gyakorlatilag tenyészti magának a gilisztákat: több van ott, ahol eszi őket.
És az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy a makkra is lehet hatása a disznók jelenlétének: mind a disznósgazdák elmondásai, mind a vajdasági kutatók évgyűrű-alapú vizsgálata szerint azokban az erdőkben jobban nőnek a tölgyek, melyekben jelen vannak a disznók. Molnár szerint elképzelhető, hogy azért, mert a disznók folyamatosan lazítják a talajt, ezért a csapadék jobban be tud szivárogni, és a sertések a talaj humusztartalmára is hatással lehetnek.
Azt persze senki nem tagadja, hogy lehettek fajok, melyek pórul jártak, amikor a disznók először megjelentek az erdőkben: Molnár szerint évszázadokkal ezelőtt valószínűleg végbement egy fajszegényedés, voltak fajok, melyek kipusztultak az emberek által odahajtott állatok miatt. De az eddigi kutatások során annak nemigen látták nyomát, hogy az erdőt most lényegileg károsítaná a disznók jelenléte, a jelek szerint a hosszú évszázadok során a disznók elfoglalták a helyüket az erdőben, és már nem okoznak nagy felfordulást.
Legalább ennyire izgalmas a mocsarak és a disznók találkozása: mint Molnár elmondta, az európai mocsarak alapvetően sásból, nádból, kákából és gyékényből állnak. Vannak azonban ritka mocsári fajok is, például a mocsári iszapnövények. Az iszapnövények ott tudnak kinőni, ahol nincs se sás, se nád a mocsárban, csak a víz és az iszapfelszín találkozik, és nyaranta, amikor a víz felszárad, megjelenhetnek az iszapból kinövő szép, bár apró növényfajok.
Ezek Nyugat-Európában sokszor a vöröskönyves, azaz a kipusztult és veszélyeztetett növényfajok közé tartoznak, míg a balkáni disznólegelőkön akár a leggyakoribb fajok között lehet a mételyfű vagy a tóalma. Molnár szerint ezek a növények korábban valószínűleg Európa-szerte nagyobb számban jelen voltak, de ahogy fokozatosan mindenfelé felhagytak a mocsári disznótartással, kipusztultak.
Épp a mocsári-ártéri disznótartás lehet az, ami akár Magyarországra is visszatérhet, legalábbis Molnár Zsolt reményei szerint. Mint fogalmazott, a magyar természetvédelemben fontos kérdés lett, hogy az egyes területeket hogyan lenne érdemes kezelni ahhoz, hogy a lehető legtöbb természeti örökséget lehessen megőrizni. Ennek egyik fontos módja, ha a korábbi tájhasználati módokat kutatva nézik meg, hogy mi az, ami ma is alkalmazható lenne.
És az egyik bevethető gyakorlat épp a mocsári, ártéri legeltetés: ez Molnár szerint sokkal jobb, mintha vaddisznókat engednének a mocsarakra, hiszen szemben a vaddisznókkal, a házi sertések esetében az embereké az utolsó szó, hogy mikor és hova mehetnek túrni vagy legelni az állatok. Ha például cél, hogy fészkelési időben ne zargassák a madarakat, akkor egy villanykerítés segítségével simán el lehet érni, hogy csak júliustól márciusig legeljenek a mocsárban.
Az ártéri disznók lelkesen legelnekFotó: Molnár Ábel

A kutatócsapat mostanában kezdi el publikálni az eddigi eredményeket, és Molnár arra számít, hogy ez a gyakorlat meg fogja találni a helyét a magyar természetvédelemben. Az ártéri legeltetésnek pedig akár az árvízvédelemben is lehetne haszna: amikor ugyanis a hullámtérbe kiönt az árvíz, a víz egy része be tud szívódni a talajba, míg a többi megvárja, amíg le tud folyni. A disznók jelenléte segít lazábbá tenni a talajt, és ha kis mértékben is, de ennek is lehet szerepe abban, hogy a víz gyorsabban felszívódjon, illetve az árvíz után is a tájban maradjon.

 
W

Wilson

Guest

Kulturális-gasztronómiai értékek​

A helyi emberek szerint a makkon, gilisztán és mocsári füveken tartott disznók egy további fontos tulajdonsága, hogy a húsuk finomabb, mint az ólban, udvarban vagy nagyipari körülmények között tartott sertéseknek. Erre Molnár szerint az a magyarázat, hogy ezek a disznók változatosabb és természetesebb étrenddel bírnak, és jelentősebb izommunkával jutnak a táplálékukhoz, és ettől finomabb lesz a húsuk. Az erdőben tartott kocák amúgy a gazdák elmondása szerint átlagosan kétszer tovább élnek, mint háztáji társaik, ahogy mondják: az erdő egészségesen tartja, illetve meggyógyítja őket.
Molnár Zsolt ökológus és Alen Kiš erdész, természetvédő Lazar Milanović Brata és Vlada Mandušić disznósgazdákat kérdezi az erdő növényeirőlFotó: Babai Dániel

Az erdei disznókból készült élelmiszerekre pedig egyre erőteljesebb kereslet mutatkozik: Molnár több történetet is hallott arról, hogy vállalatvezetők, polgármesterek igyekeznek azon, hogy hozzájuthassanak Száva-menti szalonnához, kolbászhoz és sütni való malachoz. Arról azonban azért még nincs szó, hogy ez egy országszerte ismert termék lenne: a régió nem egy turisztikailag felkapott terület, és a gazdák sem foglalkoztak eleget a marketinggel. A kutató szerint egy hasonló kezdeményezés mondjuk Németországban már jóval híresebb lenne, hiszen az itt készülő húsok vannak olyan finomak, mint a világszerte ismert spanyol sonkák.
Érdekesség, hogy a szerb gazdák olyan disznófajtákat tartanak, melyek hagyományosan alapvetően a modernebb ólos tartáshoz vannak hozzászokva. A középkorban még mindenfelé rideg, az erdőkhöz, mocsarakhoz kiválóan alkalmazkodott disznófajtákat tartottak, de aztán a mangalicával létrejött az első intenzív tartású disznófajta, amelyik már túl tudott élni az ólban. Onnantól jöttek sorra a különféle intenzív sertésfajták, és az itteni disznósgazdák is ilyen fajtákat, például Yorkshire, Duroc és Piétrain sertéseket és keverékeiket tartják, az egykori hagyományos szerémségi fekete disznó már eltűnt.
A környező falvakban azt tartják: az erdőben nevelkedett malac a legjobb sütniFotó: Molnár Zsolt

A kutatások során kiderült, hogy nemcsak a disznósgazdáknak van mély ökológiai ismerete az erdőről, hanem a disznóknak is van egy speciális erdőtudása: megtanulták, hogy hogyan lehet élni az ártéri erdőben, túlélni hideg telet és száraz nyarat, hogyan lehet élelmet találni, hogyan lehet védekezni a sakálokkal szemben. A disznók egy része egész évben kinn van az erdőben, az erdőben épített faólakban alszanak, és átlagosan napi 1-2 kilométerre csatangolnak el, de ha nem találnak elég megfelelő minőségű táplálékot, akkor előfordul, hogy 6-8 kilométerre is elmennek. Molnár mesélt arról is, hogy a helyi gazdák kukoricával veszik rá a disznókat, hogy ne felejtsék el, melyik ólhoz kell hazajönni, a kukoricát ugyanis még a makknál és a gilisztánál is többre tartják. Ennél már csak a hal népszerűbb, de halat leginkább csak akkor kapnak, ha étvágytalanságot okozó betegségtől szenvednek, a hal ugyanis általában nagyon hamar visszahozza az étvágyukat.
A kutatás fontos módszere, hogy a vajdasági és magyar kutatók a helyi disznósgazdákkal szorosan együttműködve tárják fel ezt az alig ismert ártéri világot. Közös kutatásuk során a gazdák mutatták be Molnáréknak például azt, hogy hogyan makkol a disznó, hogyan túrja a gilisztákat, de azokat a növényfajokat is, amelyeket esznek vagy éppen nem esznek a disznók, és részletesen meséltek arról is, hogy melyiket mikor szeretik leginkább, és mikor eszik csak fanyalogva, vagy még úgy sem.
Az erdei sertéstartás jövőjével kapcsolatban az egyik legnagyobb kérdés, hogy meddig marad egyáltalán lehetséges: az ugyanis, hogy mennyi makk terem egy évben, függ egyrészt attól, hogy tavasszal mennyire vannak késői fagyok, illetve attól is, hogy nyáron mennyi hőségnap éri a régiót. A hirtelen érkező, rendkívüli meleg ugyanis tönkre tudja tenni a makktermést. Elég pár, a szokottnál forróbb nap, és a makktermés megég, és éretlenül lepotyog. A klímaváltozás következtében pedig azt látni, hogy ezek a hőségnapok egyre sűrűbben érkeznek, és évente egyre több is van belőlük.
A kutatás viszont egyelőre biztos nem fog leállni: mint Molnár fogalmazott, minden megjelent cikkük után csak újabb és újabb kérdések merülnek fel bennük, és annyira sok mindent nem tudni még a disznók és az erdők kapcsolatáról, hogy alighanem még hosszú időn át újabb és újabb meglepetések fogják érni őket.

Forrás:444
 
M

molnibalage

Guest
Na, akkor megint hulladék téma...
Keresővel nem találok semmi értékelhetőt. Lejárt vegyszerek hol a fenébe adhatók le Bp-n...? Lejárt rovarirtó, lefolyótisztító meg valami mosógép takarító, ami por formában van.

A kereső ugyanazon haszontalan gyűjtőpontokat adja minden elképzelhető keresőszó kombóra...
 

Blitz97

Well-Known Member
2020. május 13.
4 552
11 111
113
Na, akkor megint hulladék téma...
Keresővel nem találok semmi értékelhetőt. Lejárt vegyszerek hol a fenébe adhatók le Bp-n...? Lejárt rovarirtó, lefolyótisztító meg valami mosógép takarító, ami por formában van.

A kereső ugyanazon haszontalan gyűjtőpontokat adja minden elképzelhető keresőszó kombóra...

A lefolyótisztító többnyire valamilyen felületaktív hatóanyagból és nátrium-hipokloritból áll, hígítás után lefolyóba önthető. Vagy a csomagolással együtt a kommunális hulladékba. A mosógép tisztító dettó. Szennyvíztisztítási szempontból egyik sem egy nagy kihívás.
Rovarirtó nálunk a veszélyes hulladékokkal együtt leadható a hulladékudvarban.
 
M

molnibalage

Guest
De egyszerű. Paks éves hulladék üzemanyag 100 tonna. Ez kb. 5 m.
Lassan mondom, hogy mindenki megértse.

ÖT
SZÁJBAVERT
KÖBMÉTER
ÉVENTE


Ha szerinted évi 5 m3 anyag kezelése nem egyszerű, akkor szerintem ezt gondold át újra...
Ezt víz alatt mozgatják és tárolják aztán már a léghűtés is elég neki - 100% passzív - és aztán az sem kell neki.
A világ egyik legdurvább rozsdamentes fémötvözetében van a pasztilla, maga a benne levő fém nem vízoldható. Ezt teszik el egy vízzáró föld alatti helyre.

Ebből árulja már el a sok gyök, mi a fasz baj lehet....? De tényleg.
Eleve föld alatt van, ahol senki a közelébe sem megy és így van még rárakva hány védelmi réteg is.
Halmazállapotot nem tud váltani, tehát se gőz, se gáz formátumban sem jön fel. Soha.

Tudod mi a nem egyszerű.
Egy lapát szállítása egy szélerőműnek.
Ez darab szutyok lapát. Egy 10 GW-os névleges teljesítményű szélfarmhoz - ez is kevesebbet termel, mint Paks 1 - kell kb. 15 ezer darab ilyen.
A kb. 2 MW-os turbinának van 55-60 méteres laptája. Na, ezt kell szállítani, majd elvinni és aztán kezdeni valami valamit...
Ja, hogy ez ma az, hogy elássák nagyrészt.
IomUa_ONUDc1IbJSZkXoozPzb3WssL0wGuERLYp8muZnXTHPwJ0k7oBkjueq4dnaNO-YjAnygdFDTgw-uZQIz0iErFMKjTuCLJRGkY9jg7bBOl2rVEdlfSN8mI-PomktQr51Xus8lPf4pA


"Környezetvédelem."
Meg az apjuk faszát azt...
-1x-1.jpg
Kis kiegészítés.
A nukleáris hulladékot elásni a föld alá n+1 védelmi réteg mögé azon a sok gyök2 sipítozik. De az, hogy a mikroműanyaggal már telikúrt világban simán csak így elássák a műamyag hulladékot azt igen, az mehet...
 
  • Szomorú
Reactions: Blitz97