1700+ steg van, ennek a 2/3 része illegálisan. És igen, ez is egy nagy kártétel.
Sok kicsi sokra megy.
Ha J értem ha te véleményeddel egyezot mondanak akkor igazuk van, ha ellentétest akkor még hülyék és nem értenek hozzá?
Környezetvédelem
- Téma indítója Törölt tag 4082
- Indítva
-
- Címkék
- élővilág természetvédelem
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Sok kicsi sokra megy.
Ha J értem ha te véleményeddel egyezot mondanak akkor igazuk van, ha ellentétest akkor még hülyék és nem értenek hozzá?
M
molnibalage
Guest
A Balantonnál kb. rablógazdálkodás folyik egyes aspektusokból...
tudod mi az érdekes? hogy a kisemberek kijáróinál az esetek 100%ban nincs nádírtás. És a kikötők,strandok és hotelek 100%nál teljes nádirtás van.
Ez után már nincs miről vitatkozni.
de baztassuk a kisemberet.. ez ugyanolyan balfaszság mint a kárókatonákat felelőssé tenni a hallhiány miatt... miután a balaton olyan állapotban van hogy a pontyok természetes módon nem tudnak szaporodni, plusz a nem olyan régmúlt túlhalászata. na meg a le eresztett hálós telepítő hajók esete.. ahol elől megy be a hal, s hátul a leeresztett háló meg szedi ki őket.(szemtanum van rá)
Az hogy az egyik káros nem menti fel a másikat. Igen, a szállodák előtti elszabadult nádirtás nyilván károsabb mint egy darab egy méter széles bejáró. De 1700 darab bejáró már 1700m széles..
A túlhalászat már a múlté, a Balatonból még angolnát fognak meg busát.
A haltelepítést ma már csak partról végzik tudomásom szerint, előre meghirdetve hogy mindenki odamehessen megnézni. (amit az igazi bunkó horgászok azonnal ki is használnak ellepve a partot a környéken)
A kárókatona kérdés azt hiszem túl bonyolult mára nekem, a Szendőfi Balázs filmje jó és érdekes róla, de a természet a felmelegedés és vízhiány miatt nem tud mit kezdeni velük manapság.
a déli parton az utolsó helyek ahol van nád ott kijárók is vannak..hmmm de érdekes..biztos az a 1700 lábakon álló kijáró írtotta ki a nádast.
amúgy ezekről a fejesekről annyit hogy amikor a Kerekedi öböl ügyében felkerestük a limnológiai intézet volt vezetőjét akkor az szart segíteni. a kijárós kisember védte meg az öblöt, nem az atyaúristen szakember...azok csak
amúgy ezekről a fejesekről annyit hogy amikor a Kerekedi öböl ügyében felkerestük a limnológiai intézet volt vezetőjét akkor az szart segíteni. a kijárós kisember védte meg az öblöt, nem az atyaúristen szakember...azok csak
MOGY - Magyarok Országos Gyűlése - Rendezvény
#VízválasztókOrszágosGyűlése a 8. Magyarok Országos Gyűlése rendezvényen
Az idei év aszályos időjárása minden korábbi évhez képest jóval nagyobb hatást gyakorolt a magyar közéletre. Gazdák, kisvállalkozók segélykiáltásaitól volt hangos a közösségi média. A MOGY a kezdetektől fogva foglalkozik a problémával. Az ezredforduló során Vida Gábor professzor és Andrásfalvy Bertalan professzor próbálták erre a problémára irányítani a döntéshozók és a közvélemény figyelmét. Idén két sátorban is foglalkozunk a témával.
- 2022.08.06-án, szombaton a PS oknyomozó hírportál újságírója, Vésey Kovács László „Az aszály öt szemszögből” címmel tart kerekasztal-beszélgetést tudósok, gazdák és vízügyi szakemberek bevonásával. A Történelem Sátor-ban 14:10-kor kezdődő beszélgetésen részt vesz majd Litkei Máté, az MCC Klímapolitikai Intézetének Igazgatója, Balogh Péter gazdálkodó, geográfus, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület tagja, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék oktatója is.
- 2022.08.06-án szombaton 18:15-kor a Történelem Sátorban-ban Dr. Hetesi Zsolt (egyetemi docens) és Litkei Máté (MCC Klímapolitikai Intézet, igazgató) tart beszélgetést, "Az energia, a klíma, a klímaváltozás, és az éltető víz" címmel.
- 2022.08.07-én, vasárnap 11:00-kor a NEXUS TV Sátorban Szijártó Csilla, Törő Krisztina, Balogh Péter, Báder László, Király Roland, Sirkó Zoltán és Németh Zoltán a „Vízválasztók Országos Gyűlése” címmel tart vitafórumot. A beszélgetésekről és a Magyarok Országos Gyűlése többi programjáról a PestiSrácok.hu csapata filmes összeállítást készít.
https://mogy.hu/
„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!” – Tamási Áron
1938
A forrás oldal, itt akár nagyítható is a térkép.
"
Pocsolyatérkép
A Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Intézete 1938-ban adta ki a szakmai
körökben csak „pocsolyatérképként” ismert, 1:600 000-es méretarányú térképet, amely a
Kárpát-medence víz borította és árvíz járta területeit mutatja be az elképesztő mértékű
ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt.
"
forrás PDF
"Az ártéri tájgazdálkodás múltja és lehetséges jövője a Tisza-mentén.
A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület működését támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma a "Civil hálózatépítés a Tisza-mente fenntartható fejlesztéséért" (NEA-UN-13-M-1773) projekt keretében."
A forrás oldal, itt akár nagyítható is a térkép.
A M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Intézete 1938: A Kárpátmedence vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt
Az MBFSZ térképszerverén saját webböngészőjében egy interaktív felületen keresztül nézheti meg a különféle földtani, geofizikai vagy bányászati témájú térképeket.
map.mbfsz.gov.hu
"
Pocsolyatérkép
A Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Intézete 1938-ban adta ki a szakmai
körökben csak „pocsolyatérképként” ismert, 1:600 000-es méretarányú térképet, amely a
Kárpát-medence víz borította és árvíz járta területeit mutatja be az elképesztő mértékű
ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt.
"
forrás PDF
A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület működését támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma a "Civil hálózatépítés a Tisza-mente fenntartható fejlesztéséért" (NEA-UN-13-M-1773) projekt keretében."
M
molnibalage
Guest
Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy a történelmi térképeken a csapatmozgások mutatása mennyire értelmetlen a mai vízrajzi térképek mellett...1938
A forrás oldal, itt akár nagyítható is a térkép.
A M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Intézete 1938: A Kárpátmedence vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt
Az MBFSZ térképszerverén saját webböngészőjében egy interaktív felületen keresztül nézheti meg a különféle földtani, geofizikai vagy bányászati témájú térképeket.map.mbfsz.gov.hu
"
Pocsolyatérkép
A Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Intézete 1938-ban adta ki a szakmai
körökben csak „pocsolyatérképként” ismert, 1:600 000-es méretarányú térképet, amely a
Kárpát-medence víz borította és árvíz járta területeit mutatja be az elképesztő mértékű
ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt.
"
forrás PDF
"Az ártéri tájgazdálkodás múltja és lehetséges jövője a Tisza-mentén.
A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület működését támogatja a Nemzeti Együttműködési Alap Új Nemzedékek jövőjéért kollégiuma a "Civil hálózatépítés a Tisza-mente fenntartható fejlesztéséért" (NEA-UN-13-M-1773) projekt keretében."
Felrobbant gólya.
Képaláírás:
"A tények, a képen látható fehér gólya 4, azaz négy darabban esett le a részlegesen szigetelt oszlopkapcsolóról. A testvére múlt héten ugyanitt, de ő szétszakadás nélkül úszta meg az elpusztulást.
Az Égbolt akadálymentes legalábbis másfél évtizede aláírták hogy egy évtized múlva az lesz (az évfordulón pedig erről volt szó: https://termeszetvedelem.hu/akadalymentes-egbolt.../).
Idén, ahogy minden évben, még olyan 1-2 nem tudom hány száz gólyára vár ez a sors. Immár évtizedek óta ismert a probléma. Évtizedek óta történik rengeteg minden, de valahogy amikor küldenek egy fotót egy darabokra szakadt gólyáról akkor nem egészen érzed, hogy történt bármi is. Ennek a gólyának, akit egy kolléga júniusban meggyűrűzött, egész pontosan annyi elet jutott hogy felnevelkedett a fészekben, majd megtette az első útját hogy szétrobbanjon... Talán nem egy jelentős életút, de hozzuk ki belőle amit lehet...
Próbáltam felhívni a hibabajelentő számot. Kedvesek voltak, várakoztam, beszélt az ügyintéző valakivel, majd mondta hogy sajnos nem tudja hibaként rögzíteni, de ha akarom küldjek nekik emilt, szépet fotókkal...
Én már nem akarok, már elegem van, elegem van az iktatószámból, elegem van a hivatalikapuból, a elektronikus bélyegzőből és minden ótvaros lényegtelen szarból. Elegem van hogy MVM NEXT lazán tudja ezt mondani telefonon, hogy bocs de nem áll módomban rögzíteni a hibát...
Hát akkor jöjjön a NEXT, a következő szint:
Arra kérek mindenkit, legyen kedves hívja fel a +36/80-424-344-es telefonszámot. És a bejelentkező (ha jól rémlik elsőre a 2-est kell nyomni, aztán amikor várja az ügyfélazonosítót akkor simán várni, hisz az nincs, és akkor majd kapcsol ügyintéző a rendszer) kedves ügyintézőnek mondja el, hogy hiba van a 75808-as oszloppal, ami Pest vármegyében található, Farmoson a Nyárvesztő és a Hunyadi utcák sarkán. Mert meghalnak rajta a gólyamadarak, amiket ebben a hazában a törvény betűje fokozott védelemre tart érdemesnek...
Ha kapnak a következő 3 napban egy olyan 1000 lakossági bejelentést ebben az ügyben, akkor szerintem fognak intézkedni. Más ötletem már sajnos nincs. Az én ötlettáram kimerült, én is kimerültem, szóval megpróbálok lazítani, és 4 napig szedek szemetet egy fesztiválon a Balaton partján. És remélem hogy közben ezt fogom látni hogy ez a posztom áttöri a gátakat, és elmossa a társadalmi közönyt, mert a baj a közöny, hisz az áram ára nem csak egy puszta szám, hogy 36 vagy 71 forint. Az áramnak ez is az ára!
Fontos, az ügyintéző csak egy sima ember, mint te vagy én. Őt ne bántsátok, a rendszer a hibás. Az amiben az Ügyintéző, meg Te meg Én vagyunk benne."
Sikerült velük telefonon beszélnem, ahol azt a tájékoztatást kaptam, hogy tudnak a hibáról, számtalan bejelentést kaptak, így rövid időn belül kicserélik a jelenlegi részleges szigetelést teljes szigetelésre.
Felrobbant gólya.
Képaláírás:
"A tények, a képen látható fehér gólya 4, azaz négy darabban esett le a részlegesen szigetelt oszlopkapcsolóról. A testvére múlt héten ugyanitt, de ő szétszakadás nélkül úszta meg az elpusztulást.
Az Égbolt akadálymentes legalábbis másfél évtizede aláírták hogy egy évtized múlva az lesz (az évfordulón pedig erről volt szó: https://termeszetvedelem.hu/akadalymentes-egbolt.../).
Idén, ahogy minden évben, még olyan 1-2 nem tudom hány száz gólyára vár ez a sors. Immár évtizedek óta ismert a probléma. Évtizedek óta történik rengeteg minden, de valahogy amikor küldenek egy fotót egy darabokra szakadt gólyáról akkor nem egészen érzed, hogy történt bármi is. Ennek a gólyának, akit egy kolléga júniusban meggyűrűzött, egész pontosan annyi elet jutott hogy felnevelkedett a fészekben, majd megtette az első útját hogy szétrobbanjon... Talán nem egy jelentős életút, de hozzuk ki belőle amit lehet...
Próbáltam felhívni a hibabajelentő számot. Kedvesek voltak, várakoztam, beszélt az ügyintéző valakivel, majd mondta hogy sajnos nem tudja hibaként rögzíteni, de ha akarom küldjek nekik emilt, szépet fotókkal...
Én már nem akarok, már elegem van, elegem van az iktatószámból, elegem van a hivatalikapuból, a elektronikus bélyegzőből és minden ótvaros lényegtelen szarból. Elegem van hogy MVM NEXT lazán tudja ezt mondani telefonon, hogy bocs de nem áll módomban rögzíteni a hibát...
Hát akkor jöjjön a NEXT, a következő szint:
Arra kérek mindenkit, legyen kedves hívja fel a +36/80-424-344-es telefonszámot. És a bejelentkező (ha jól rémlik elsőre a 2-est kell nyomni, aztán amikor várja az ügyfélazonosítót akkor simán várni, hisz az nincs, és akkor majd kapcsol ügyintéző a rendszer) kedves ügyintézőnek mondja el, hogy hiba van a 75808-as oszloppal, ami Pest vármegyében található, Farmoson a Nyárvesztő és a Hunyadi utcák sarkán. Mert meghalnak rajta a gólyamadarak, amiket ebben a hazában a törvény betűje fokozott védelemre tart érdemesnek...
Ha kapnak a következő 3 napban egy olyan 1000 lakossági bejelentést ebben az ügyben, akkor szerintem fognak intézkedni. Más ötletem már sajnos nincs. Az én ötlettáram kimerült, én is kimerültem, szóval megpróbálok lazítani, és 4 napig szedek szemetet egy fesztiválon a Balaton partján. És remélem hogy közben ezt fogom látni hogy ez a posztom áttöri a gátakat, és elmossa a társadalmi közönyt, mert a baj a közöny, hisz az áram ára nem csak egy puszta szám, hogy 36 vagy 71 forint. Az áramnak ez is az ára!
Fontos, az ügyintéző csak egy sima ember, mint te vagy én. Őt ne bántsátok, a rendszer a hibás. Az amiben az Ügyintéző, meg Te meg Én vagyunk benne."
(A biztonság kedvéért azért emailben is elküldtem nekik az észrevételeimet, amit az illetékes Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya is megkapott, kértem tőlük az eset kivizsgálását.)
Aszály, helyzetjelentés:
Ismerősöm Kerekegyházán (Bács-Kiskun vármegye, Kecskeméti Járás) lakik, most mesélte, hogy két hétig voltak nyaralni, mire hazaértek 25 (!) méterrel csökkent az addig használt kútjukban a talajvízszint.
Ismerősöm Kerekegyházán (Bács-Kiskun vármegye, Kecskeméti Járás) lakik, most mesélte, hogy két hétig voltak nyaralni, mire hazaértek 25 (!) méterrel csökkent az addig használt kútjukban a talajvízszint.
Mi magunk szárítottuk ki az országot, ezért olyan pusztító most az aszály
Magyarország egykor vízbő vidék volt, de évszázadok óta tudatosan zajlik a kiszárítása. Ha a klímaváltozás hatásait nem is lehet teljes mértékben kivédeni, de a kezünkben van a lehetőség a károk csökkentésére. Nem az a jó válasz, hogy mindenhová építsünk víztározót – megfelelő agrotechnikával...
telex.hu
A kormány aszálysegélycsomagja ennél szerényebb nem is lehetne a gazdák szerint
Legalább felismerték, hogy nagy a baj – kommentálta a Nagy István agrárminiszter által bejelentett intézkedéscsomagot a hazai termelőket összefogó egyik nagy szervezet főtitkára. Az aszály nem csak a termést vitte el, de lehetetlenné vált a több támogatás feltételeinek teljesítése, a dráguló...
m.hvg.hu
Mégsem épülhet meg a védett területre tervezett tihanyi lakókomplexum
Nem adta ki a Veszprém Megyei Kormányhivatal az egykori tihanyi kenderföldre, országos jelentőségű védett természeti területre tervezett három épületből álló lakókomplexum engedélyét - írja az Átlátszó. Május végén mi is írtunk arról, hogy egy lakókomplexum épülhet az egykori tihanyi...
www.portfolio.hu
W
Wilson
Guest
Mi magunk szárítottuk ki az országot, ezért olyan pusztító most az aszály....
2022. augusztus 03. – 07:03" Az elmúlt hetekben régen nem látott aszályt tapasztalhattunk Magyarországon: cserepesedő földek, kiégett gyepek, porzó patakmedrek, szárazra került tómedrek fotói járták be a médiát, miközben a mezőgazdasági szakemberek jelentős terméskiesésekről számoltak be. Végső soron a hőhullámok és a csapadékmentes időszakok kialakulásában is benne van az ember, de azt, hogy milyen a talajaink, termőföldjeink állapota, sokkal könnyebben befolyásolhatjuk. Ez a mezőgazdaság szempontjából katasztrofális év sokaknak jó lecke lehet, hogy szélesebb körben elterjedhessenek a már eddig is ismert vízmegtartó technikák, művelési módszerek.
Ha aszályról beszélünk, legtöbbször a mezőgazdaság felől közelítve gondolunk rá, de a hosszabb száraz időszakok egyre több olyan problémát okoznak, amelyek közvetlenül minket is érintenek, amikor a felszíni mellett a felszín alatti vízkészletek is fogyni kezdenek. Ellehetetlenül az öntözés, ipari vízhiány is kialakulhat, és a lakossági vízellátásban is zavarok keletkezhetnek. Ezeket szinte mind meg is tapasztalhattuk az elmúlt hetekben.
Az aszályt a nyárral kötjük össze, de idén már márciusban hatalmas mennyiségű víz hiányzott a talajból, emiatt válhatott még pusztítóbbá a mostani hőségidőszak.
„Az aszály mindig is jellemző volt a kontinentális éghajlatú területeken, de a klímaváltozás fokozza ezt. Megváltozott a csapadék éven belüli eloszlása, a nyári és a tavaszi csapadékok mennyisége csökken, a télié – elméletileg – növekszik, erősödik a mediterrán hatás. Az idén az okozza a rendkívüli aszályt, hogy a téli és tavaszi csapadékok is elmaradtak. Nincs tartalék, a talaj fölső nyolcvan centimétere, egy métere száraz. A kétezres évek elején volt egy hasonló nyári aszály, amikor kilencven napig nem volt csapadék, de akkor volt téli feltöltődés a hótakaró miatt, ráadásul 1999 az egyik legbelvizesebb év volt” – mondta Barta Károly, az Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar geoinformatikai, természet- és környezetföldrajzi tanszékének docense.
Mindezt már nem lehet pusztán öntözéssel megoldani. Ennek ellenére azt látom, hogy a jégkármentesítő rendszerrel még mindig többet foglalkozik az agrárkamara, mint a klímaváltozással. Most már ennek is bele kell kerülnie a gazdálkodók gondolkodásába” – mondta Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője.
Barta Károly azt mondta, a talaj fölső egy métere körülbelül 300 milliméternyi csapadékot képes tárolni, de az emberi hatás miatt a szántóföldi kultúrákban ennek csak töredéke van meg, még akkor is, amikor bőven van csapadék. „Nemcsak a meteorológia számít, a tartós, több évtizedes művelés le tudja rontani a talajt. Úgynevezett eketalpréteg alakul ki: húsz-harminc centi mélyen megszántjuk a földet, de alatta egy tömörödött réteg alakul ki, ami nem engedi leszivárogni a vizet. Hiába van csapadék, csak néhány tíz millimétert tud ebből a talaj elraktározni, ez pedig néhány hét alatt kiszárad.”
Az idei nyáron talán soha nem tapasztalt aszályt élünk meg Magyarországon. Több folyónkon rekordalacsony vízállást mérnek, néhányon már szinte száraz lábbal át lehet kelni, de a mezőgazdaság is nagyon megszenvedi a szárazságot. A gyepek kiégnek, a gabonanövények hozamai alacsonyak, és egyre több pusztító tűzzel is találkozunk. A Telexen cikksorozatban mutatjuk be az aszály hatásait, illetve az alkalmazkodási vagy megelőzési lehetőségeket is.
Hirtelen mindenki öntözni akar, de nincs miből
Megjött az aszály, ilyenkor mindenki öntözni akar, mint az őrült (a vízügy azt közölte, hogy soha nem látott mértékben érkeznek a rendkívüli öntözési kérelmek), csak hát a folyóink jó része is ramaty állapotban van. A negatív vízállási rekordok mellett nehéz mit kivenni a felszíni vizekből. Például egy gazdálkodó a korábban engedélyezett mennyiséget vette ki a Tarnából, de ezzel majdnem leszívta a folyó teljes vízhozamát.„Tavasszal a károsnak nevezett többletvizek ellen védekezünk, ezért sokszor csak akkor zárjuk le a belvízelvezető csatornát, amikor már szükség lenne vízre, de általában ilyenkor már a csatornában sincs víz. Nem alkalmas időszak ez arra, hogy érdemi mennyiséget betároljunk belőle” – mondta Dedák Dalma.
A WWF környezetpolitikai szakértője úgy látja, a csatornáknál is rossz gyakorlat terjedt el. Sokszor kivágják a partjaikon a növényzetet, miközben az árnyékadóként csökkenti a víz párolgását, akadályozza a szennyező anyagok bemosódását. A kotrásokkal kimélyített medrek pedig leszívják a környező területek talajvizét. Szerinte sokan alulbecsülik azt, hogy milyen mértékű ez a vízveszteség.
„A víz pótlását célzó öntözést a legtöbb esetben a kényszer szüli, hiszen ez azt jelenti, hogy a talajban lévő (a növények számára hozzáférhető) vízből kifutottunk. Eljuthatunk oda, hogy mi is rátérünk az Afrikában, például Etiópiában, Szudánban használt deficitöntözés módszerére. Ennél az a kiindulási alap, hogy tudják, hogy a növény úgysem fogja megkapni a neki szükséges vízmennyiséget, de kiszámolják, hogy melyik fejlődési fázisában lehet úgy csökkenteni az öntözővizet, hogy a lehető legkisebb legyen végül a hozamcsökkenés” – mondta Waltner István, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) vízgazdálkodási és klímaadaptációs tanszékének vezetője."
Mi magunk szárítottuk ki az országot, ezért olyan pusztító most az aszály
Magyarország egykor vízbő vidék volt, de évszázadok óta tudatosan zajlik a kiszárítása. Ha a klímaváltozás hatásait nem is lehet teljes mértékben kivédeni, de a kezünkben van a lehetőség a károk csökkentésére. Nem az a jó válasz, hogy mindenhová építsünk víztározót – megfelelő agrotechnikával...
telex.hu
Aszályhelyzet:
Ma az M4-es autóúton utaztam Bp. és Abony között. A kukorica zömében 60-70 cm-es, amennyire autóból láttam, csöveket nem nagyon növesztett. Jól elkülöníthető az öntözött és az időjárás szeszélyeire bízott területek közti különbség. Voltak táblák, ahol lábon elszáradt és kiégett a kukorica, éppen tárcsázták be a földbe. Ahol még valamennyire zöld volt, ment a kombájn és szecskázta rá az utánfutóra a kukoricát. Előre félek, hogy milyen takarmányárak lesznek hamarosan...
Ma az M4-es autóúton utaztam Bp. és Abony között. A kukorica zömében 60-70 cm-es, amennyire autóból láttam, csöveket nem nagyon növesztett. Jól elkülöníthető az öntözött és az időjárás szeszélyeire bízott területek közti különbség. Voltak táblák, ahol lábon elszáradt és kiégett a kukorica, éppen tárcsázták be a földbe. Ahol még valamennyire zöld volt, ment a kombájn és szecskázta rá az utánfutóra a kukoricát. Előre félek, hogy milyen takarmányárak lesznek hamarosan...
W
Wilson
Guest
Az átlagos csapadék felével is túlélhetne az Alföld....
2022. 08. 05. 05:59
A mai csapadékmennyiség 50-60 százalékával is képesek lennénk működő gazdálkodást folytatni az Alföldön, de ehhez a szárazságtűrő növények önmagukban kevesek. A MATE rektora szerint azonban ehhez szemlélet- és technológiaváltásra van szükség, egy átgondolt Alföld-stratégiára. A talaj és a talajvíz mindennek a kulcsa.
A magyar Alföldet az elmúlt tizenöt évben többször sújtotta már extrém pusztító aszály, a 2022-es nagy szárazság viszont úgy tűnik, áttört egy falat: a mainstream média és a közvélemény egésze is szembesült vele, milyen nagy a baj. Orbán Viktor Tusványoson, a táborlakók kérdéseire válaszolva az elsivatagosodás témakörében a többi között nyugtatólag azt mondta, hogy „Magyarországnak egy fantasztikus génbankja van, egy világon egyedülálló génbankrendszerünk van, és folyamatosan tudunk nemesíteni és fejleszteni a változó hőmérséklethez, illetve időjáráshoz alkalmazkodó vetőmagokat”.
Nyilvánvalóan szárazságtűrő fajtákról van szó, amelyekről laikusként is hallunk itt-ott, amikor a klímaváltozás hatásaira való felkészülés kerül szóba.
A miniszterelnök ugyan nem azt mondta, hogy ez önmagában üdvözítő megoldás lenne – rövid válaszában említette még a vizek megtartásának szükségességét is –, de a laikus akaratlanul is hamis megnyugvásba ringathatja magát: majd ha megint vízhiány lesz, ültetünk szárazságtűrő gabonát, és minden el van intézve.
Csakhogy a probléma ennél jóval összetettebb. Egyrészt az említett fajtákat nem emelhetjük le csak úgy a polcról, másrészt olyan komplex megoldásra van szükség, amelynek az említett fajták csupán egy, és nem is a legfontosabb elemét jelentik. Szemlélet- és technológiaváltásra van szükség ahhoz, hogy a klímaváltozás következtében elkerülhetetlen aszályosodás hatásait mérsékelni tudjuk.
Azaz egy jól átgondolt Alföld-stratégiára, amely mellett a mai csapadékmennyiség akár 50-60 százalékával is képesek vagyunk optimális gazdálkodást folytatni az Alföldön. Ez szükséges ahhoz, hogy az elkövetkező évtizedekben is fenn tudjuk tartani hazánk önellátását és agrárgazdasági értelemben vett piaci pozícióit. Dr. Gyuricza Csaba professzorral, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorával, a Növénytermesztési-tudományok Intézet vezetőjével beszélgettünk.
Az átlagos csapadék felével is túlélhetne az Alföld | 24.hu
A mai csapadékmennyiség 50-60 százalékával is képesek lennénk működő gazdálkodást folytatni az Alföldön, de ehhez a szárazságtűrő növények önmagukban kevesek. A talaj és a talajvíz mindennek a kulcsa.
24.hu
Pótkocsi, pórkocsi, pótkocsi.
Kicsit mentél volna tovább, a Tápióságban láttam nagyon szép állományokat.
De amúgy kb. nem lesz kukorica. Ez van.
Jóóó’ van na, le ne harapd a fejem.Pótkocsi, pórkocsi, pótkocsi.
A Dunántúlon nagyon szép szántóföldek vannak, onnan azért lesz termés. A kérdés csak az, hogy mennyiért. Én is majd több vörös cirokkal fogom helyettesíteni.