Ez most picit filozófikusabb gondolatmenet lesz.
Gondolkodok néha azon, hogy hol siklik ki a környezetvédelem. Mármint most abban az esetben, amikor van, és nem abban, ahol beleöntjük a sósavat a folyóba, mert miért ne.
Merthogy kisiklik. Végül valahova oda jutok, hogy ott van a gond, hogy odáig sokan eljutnak, hogy a környezeti rendszer egy pufferelt rendszer, de odáig már nem, hogy a fogalmakon kezdjünk gondolkodni.
Mert mi is a bajom? Nehéz ezt szavakba önteni, de azért próbálkozom:
A puffer, mint sok egyéb több terület álltal használt fogalom, (nem interdiszciplinális, ami homológokat feltételez) analóg fogalom. Azaz, hasonló folyamatokat ugyanazzal a szóval írunk le. De a háttérmehanizmus más. Mint mondjuk a fejlábú és gerinces hólyagszem.
Mert hát a puffer egy eszköz ami segít a működési paraméterek között tartani a rendszert nem? De igen. Na de hogy?
Mondjuk egy ipari puffer az én fejemben (de
@Blitz97 vagy
@ozymandias kijavít ha nem így van) egy passzív eszköz, ami nincs befolyással a rendszer működésére, csak meggátolja a pozitív vagy negatív eltérések katasztrófálissá válását.
Kémiában szintén valami ilyesmiről beszélünk, egy pH puffer semmi mást nem csinál, csak "passzívan" ellenhat a kitérítő hatásra, még ha más, tulajdonképpen aktívabb úton.
A biológiai pufferek viszont általában aktív rendszerek. A hatás hasonló, de a mechanizmus más.
Miről is van szó? Vegyünk egy sima élettani példát (persze egyszerűsítve). Hőszabályozás.
Az emberi szervezet maghőmérséklete ugye 36 °C körül van. Ha fázunk izomaktivitással, megnövelt metabolikus aktivitással stb reagálunk rá, ha melegünk van izzadással, lassulú metabolizmussal. Ismerjük mind a bágyasztó meleget, meg a cidrizést a hidegben.
Ezek azonban aktív reakciók.
És ez fontos különbség. Mert -10ben is iztadhatsz mint a ló, és +40ben is fázhatsz.
Míg mondjuk egy EDTA puffer mellett nincs olyan, hogy most 1 g sósav lúgos irányba löki a pHt.
A szupraindividuális rendszerek meg még annyira se felderítettek mint a szervezettaniak.
De biztos, hogy nagyrészt aktívak.
Mi ezzel a baj? Hogy ezt nagyon nem szoktuk elképzelni, hiszen az előbb említett hőszabályozás esetén is segít, ha a környezeti hőmérsékletet optimalizáljuk.
Míg kb minden passzív puffer esetén igaz, hogy ellentétes hatást kell kiváltani, és a rendszer visszaáll.
Mondjuk túl sok sav van a rendszerben? Adjunk hozzá lugot.
De most képzeljük el azt, hogy nagyon fázol? Kezdjünk el locsolni, hisz a melegre ez lenne a szervezet reakciója.
Azt azért látjuk, hogy ez így csak olaj a tűzre.
Viszont mi valahogy úgy képzeljük a környezetvédelmet, hogy tartsunk meg mindent úgy ahogy volt. Márpedig ez gyakorlatilag pontosan az, mintha vízzel locsolnád azt aki fázik.
Természetesen, ha most egy varázspálcával vissza lehetne állítani a Földet az 1800as állapotokra, akkor tényleg az lenne a szitu, hogy tartsuk meg azt ami volt. De akkor nem kellene, mert akkor nem változna.
Most viszont a Föld puffer rendszere reagálna a változásokra, csak nem hagyjuk, sarkosan fogalmazva azért, mert a maci cukiiiii
Nézzük egy gyakorlati példán:
A fotoszintézisnek több útja is van, a mi területünkre a c3as út jellemző. (3 szénatomos intermediereken keresztül játszódnak a folyamatok)
Van egy másik itt levő út a c4es, de ez nem jellemző. Ennek oka, hogy a mostani hőmérséklet, és co2 viszonyok között a c3as a hatékonyabb. Akarom mondani volt a hatékonyabb. Mert ugye a trópusok felé egyre nő a c4es út aránya a populációban.
Ami viszont hatékonyabb co2 felhasználást jelentene ha elterjedne, ami csökkenő co2 színtet, vagy új egyensúlyt, ami egyensúlyba álló, vagy visszaforduló éghajlati rendszert.
Csak mi ezt nem hagyjuk, mert ugye a kaukázusi medvetalp itt inváziós kérem, aztat írtani kell. Pedig nem kéne. Hagyni kéne kicsit működni a környezetet.
Persze ez nem gyors, és nem látványos. Viszont működik.
Természetesen azt azért tegyük hozzá, hogy mint minden puffer, a biológiai is túlterhelhető, így minimum a szennyezés növelését be kell fejeznünk ahhoz, hogy ne csináljunk vénuszt a földből.
És bocsánat mindenkitől a hülyeségért
www.termeszetjaro.hu
