Lehetne csak a szöveget bemásolni ? Nincs fecem így nem látom ! Köszi !
erősen szakmai. neked még többet mond valszeg mint nekem
Az utóbbi napokban a kormány erdőgazdálkodást érintő rendelete sokakban negatív reakciót váltott ki. A könnyebb értelmezhetőség kedvéért kikerestem az érintett törvényi részeket, változásokat, és megpróbáltam szakmai szemmel értelmezni azokat. A fahasználatokat és az erdőfelújítást továbbra is szabályozzák és korlátozzák a változatlanul hagyott törvényi részek, és a végrehajtási rendeletek.
Én alapvetően egyet értek a természet közeli erdőgazdálkodás irányával, és a munkám során, amennyire tudom, érvényesítem is ezeket az elveket. Nem gondolom, hogy a most megjelent rendelet a természeti értékek megőrzését szolgálná, vagy segítene javítani az erdők állapotán. DE nem hiszem, hogy szerencsés az új helyzet alapos átgondolása, és az erdőtörvény a rendelettel összevetése nélkül apokaliptikus víziókkal hergelni az embereket.
A törvényben még mindig jelentős mennyiségű, a helytelen erdőgarázdálkodást akadályozó fék maradt, amik alkalmazásával a természetvédelmi és erdészeti hatóság élni tud. Jó lenne, ha emellett nem azt feltételeznénk az erdész társadalomról, hogy most aztán kivágnak mindent, amit csak lehet. Lassan két évtizede dolgozom erdőtervezőként, ahol személyesen tapasztalom az erdészeti és természetvédelmi szakemberek vitáit, és azt látom, hogy a természetközeli gazdálkodás elemeit egyre inkább elfogadja, és magáénak érzi az erdészeti szakma.
És miről is van szó?
1§ (1) Fakitermelés tilalmi időszakára vonatkozóan jogszabályban vagy hatósági döntésben megállapított korlátozást nem kell alkalmazni
Az időbeli korlátozások eltörlése nyilván nem jó döntés, de az idei évben ennek igen kicsi a jelentősége, mivel nem sok van hátra már szeptember, ill. október hónapokig, amikor a fakitermelések egyébként is megkezdődtek volna. Nem hiszem (bár tévedhetek), hogy idén komolyabb természetkárosítások történnének emiatt a könnyítés miatt. Az erdőgazdálkodók a már bejelentett fahasználataikat végzik el, hiszen azokat már sokszor minden téren előkészítették.
(2) Védett természeti területen
a) idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után az erdő felújítása során – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 33. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni, és az erdőfelújítás természetes úton is elvégezhető
Az egyik nagy felháborodás oka ez a paragrafus, mely a nem őshonos fafajú erdők kötelező szerkezetátalakításának (őshonos állományokká átalakítás) feloldásáról szól. Az Északi-középhegység erdeiben, ahol én dolgozom, ezek jellemzően akácos, vagy fenyves állományok. Gyakran jelentős mennyiségű őshonos fafajt is találunk (cser, gyertyán, mezei-, korai-, hegyi juhar, bükk) ezekben az erdőkben. Ahhoz, hogy egy akácost átalakítsuk, pl. cseressé, először tarra kell vágni, 1-2 évig permetezni az akác kiirtása érdekében. Közben jelentős sokkhatásnak kitett csemetekerti facsemetével beültetjük, ápoljuk közel egy évtizedig (jobb esetben) hogy létrehozzunk egy egykorú állományt, akár a kitermelt faanyag értékénél nagyobb költséggel.
Vagy alapozva a természetes folyamatokra, pár évtized alatt, a nem őshonos faegyedek árnyalása mellett, átalakítjuk a meglévő, és még megjelenő őshonos fafajokkal az állományt. Így kapunk egy többkorú, többszintes vegyes záródású erdőt, melyből attól függően, hogy milyen idegenhonos fajról volt szó, gyérítéssel, vagy tarvágással faanyagot nyerünk. Mivel az akác elég gyorsan nő, ezért a telepített erdőnél lényegesen hamarabb árnyékolja a talajt. Közben az állományban könnyebben megjelenhetnek természetes úton az őshonos faegyedek. Sok jó példát látok erre, többen alkalmazzák ezt a módszert. Az így felújított terület akác nélküli része, a fokozatos felújítóvágásoknál is természetesebb erdőképet mutathat. Nyilván nem mindenhol működik ez, de az általam bejárt területek jelentős részében meg lehet valósítani.
(2) Védett természeti területen
b) őshonos fafajokból álló és sarjeredetű természetes felújulásra képes erdőállomány véghasználata az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 10. § (2) bekezdésében és a Tvt. 33. § (5) bekezdésében foglalt korlátozásoktól mentesen végezhető
Bár e rendelkezés minden sarj eredetű felújulásra alkalmas fafajról ír, de a sarj eredetű felújítást a rendelet 1 § (5) bekezdésében csak a cser és tölgy főfafajú állományok esetében oldja fel. Az erdőtörvény természetességi állapotok szerint is osztályozza az erdőket, és megtiltja, hogy a levágott területet rosszabb természetességi állapotú erdővel újítsuk fel (EVT 51§(8)). Márpedig ha mag eredetű erdőt sarjról akarnánk felújítani, akkor romlana az erdő természetessége, tehát ebben az esetben szerintem az erdészeti hatóságnak nem szabadna engedélyezni a sarjról való felújítást. Ez azt jelenti, hogy csak a rossz állapotú, nagyrészt sarj eredetű, sokszor idegenhonos faegyedekkel kevert állományoknál lesz lehetőség a sarjról való felújításra. Ha magról kell valamit felújítani, akkor azt vagy csemetével, vagy természetesen megjelenő újulattal érjük el. A csemetével való felújítás sokkal költségesebb, és sokkal nagyobb a veszélye, hogy különböző károk érik a fiatal állományt. Ha természetes úton, mag eredetű felújítást akarunk végezni, akkor hosszabban elnyújtott véghasználatot kell alkalmazni ahhoz, hogy biztosak legyünk a megfelelő újulat meglétében. Ezáltal a tarvágás sok helyen nem alkalmazható.
Az Evt 10 § (2) arról szól, hogy az állami tulajdonú, bizonyos védelmi rendeltetésű, és jobb természetességű erdőkben tilos a tarvágás. Ezt oldották fel ideiglenesen a rendelettel.
A Tvt 33 § (5) pedig korlátozza az egybefüggő véghasználati területeket a védett területen. Tarvágás esetén 3 hektár, fokozatos végvágás esetén 5 hektár a Tvt szerinti területi korlát. Ezt a paragrafust ideiglenesen nem kell figyelembe venni. Ellenben az Evt is tartalmaz területi korlátozást, a 74 §-ban korlátozva van a tarvágással egybefüggően levágott terület nagysága.
EVT 74. § * (1) Tarvágás következtében az erdőben
a) sík és dombvidéki
aa) gazdasági elsődleges rendeltetésű faültetvényekben és kultúrerdőkben húsz hektárnál,
ab) gazdasági elsődleges rendeltetésű származék és átmeneti erdőkben tíz hektárnál,
ac) az aa)-ab) alpont alá nem tartozó, egyéb erdőkben öt hektárnál nagyobb,
b) hegyvidéki erdőben öt hektárnál nagyobb
egybefüggő erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület nem keletkezhet.
Ez alapján sok helyen jelentősen nőhet a tarvágással egybefüggően levágható terület, de nem minden korlát nélkül. Védett területen ráadásul természetvédelmi indokból lehetősége van a hatóságoknak további korlátozásokkal élni.
(3) Az Evt. 1. mellékletében felsorolt állami erdészeti társaságok által az erdőgazdálkodáshoz szükséges földmunkával járó közelítőnyom-hálózat hatósági engedély nélkül alakítható ki.
A földmunkával járó közelítőnyom kialakítása jelentős költséggel jár. Azt gondolom, hogy nem fognak az erdőgazdálkodók ész nélkül utat építeni, és mivel nem szeretne senki sem természetvédelmi bírságot fizetni, ezért feltételezhetően próbálnak majd a jövőben is a helyi természetvédelmi kollegákkal is egyeztetni azokról. Hiszen csak engedélyeztetni nem kell azokat, ha nem jól alakítják ki a közelítőnyomot, és kárt okoznak, a felelősség az övéké.
(4) Az Evt. 71/A. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit az állam 100%-os tulajdonában álló erdőre is alkalmazni kell
Az erdőtörvény 71/A § (2) a nem állami erdők esetében engedélyezi, hogy kultúrerdőknél (jellemzően idegenhonos fafajoknál), és faültetvények esetében bármikor úgy dönthessen az erdőgazdálkodó, hogy levágja az erdejét. Nem igazán hiszem, hogy itt bármilyen természetkárosításról beszélhetnénk, hiszen nyilván ezek az állományok sokszor igen rövid vágásfordulójú erdők, ahol eddig is a gazdasági érdekek voltak előtérben.
A 71/A § (3) pedig arról szól, hogy a gyorsan növő fafajok vágásérettségi koránál tíz (pl. akác 25-35 év), a lassan növő fafajoknál húsz évvel (pl. kocsánytalan tölgy 100-150 év) korábban dönthet úgy az erdőgazdálkodó, hogy levágja valamilyen módon az erdejét.
