Környezetvédelem

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

W

Wilson

Guest
debre20220718005-1024x576.jpg

CZEGLÉDI ZSOLT / MTI

Már alakul a sivatag Magyarországon....​


2022. 08. 14. 13:59

Rendkívüli aszály sújtja a magyar Alföldet, hazánk keleti részére gyakorlatilag fél éve nem jutott számottevő csapadék. Mindez vízkorlátozásokkal, ivóvízhiánnyal és hetekig tartó, a 40 Celsius-fokot is meghaladó hőséggel karöltve már az országos médiumokban is a vezető hírek közé emelte a témát. Mindenki esőért ácsingózik, és abban reménykedünk, hogy ha végre megjön, minden visszatér a rendes kerékvágásba.

Valóban így van? A mostani nyomorúságos aszály csak egy párját ritkító extrém periódus, vagy már előzetes a jövőből?

Dr. Lukács Balázs Andrást, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársát kérdeztük arról, hogy valóban sivataggá válik-e a magyar Nagyalföld, illetve mit tehetünk a mostanihoz hasonló szárazság elkerülése érdekében.

Egyértelmű a tendencia​

A tudósok évtizedek óta figyelmeztetnek, hogy kontinentális éghajlata és medence jellege miatt a Kárpát-medence, főleg az alföldi terület fokozottan ki van téve az éghajlatváltozással járó szárazodásnak. A klímamodellek természetesen sok részletben eltérő eredményeket adnak, a megbízhatóságuk is változó, de többségük szerint Alföldünkre hosszú távon elsivatagosodás vár, ha nem teszünk semmit.

És ez már nem is a jövő, az átalakulás szemmel látható jelei a gyepek borításának csökkenése, a honos zárt erdőtársulások kiszáradása és ligetesedése, a kaktuszok terjedése a Kiskunságban, kisebb víztestek eltűnése, a mediterráneumban őshonos fajok megjelenése és hogy egyre több vízfolyást sorolunk át időszakos kategóriába, és még hosszan sorolhatnánk
– mondja a 24.hu-nak Lukács Balázs András.

Az Alföldön soha nem volt ismeretlen a szárazság, mindig is feljegyeztek szárazabb éveket, ám most az emberi beavatkozások és a klímaváltozás miatt egészen más a helyzet. Ha megnézzük a 100 évre visszanyúló meteorológiai adatsorokat, nyilván nagy kilengéseket látunk, ám a trend jól kivehető: egyértelműen csökken a Magyarországra jutó csapadék mennyisége, de annak az időbeli eloszlása is szélsőségessé válik, az Alföld folyamatosan szárad.

central-0645551240.jpg
MARJAI JÁNOS / 24.HU Hortobágyi látkép 2021. szeptember 27-én.

Az idei tényleg rendhagyó állapot, nem lesz minden év ilyen, de az előrejelzések szerint már rövid távon is egyre gyakrabb és hosszabb aszályos periódusokra számíthatunk. Bár nemzetgazdasági szinten is óriási kárt okoz, mégsem a mostani extrém szárazság a legijesztőbb, hanem a lassú, csak folyamatában érzékelhető kiszáradás. Az elsivatagosodás. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Sivatag Magyarországon​

A természet kegyetlen, de nagyon sikeres rendező, a környezeti változásokat hatékonyan, az élővilág átalakításával reagálja le. Az Alföldön már megfigyelhető a mediterrán klímára jellemző nyitott társulások térhódítása, szárazságtűrő idegenhonos fajok megjelenése. A változás egyik leghúsbavágóbb jele az lesz, hogy az az ökoszisztéma-szolgáltatás, amit a természet eddig biztosított számunkra, átalakul. Például a termelt biomassza mennyisége csökken, megváltoznak az erdők, a legelőkről, kaszálókról származó takarmány fogyatkozik.

Az élővilág is átalakul, a mostanihoz képest szegényebbé válik (pontosabban csökken a fajgazdagság), példaként gondoljunk a kopár görög tájra – nyilván annak is megvan a maga varázsa, de mégsem szeretnénk, hogy az Alföld is olyanná váljon.

Ez az elsivatagosodás – mondjuk úgy – első fokozata, ami teljesen reális valóság, a tünetei már kézzel foghatók
– emeli ki az ökológus

Sivatagról a legtöbbeknek nyilván a Szahara végtelen, élettelen homoktengere ugrik be, felmerül a kérdés, hogy vajon odáig eljuthatunk-e. Tudományosan megalapozott válasz nincs, a klímamodellek erre nem tudnak határozott választ adni. Maradjunk annyiban, hogy az elsivatagosodás megkezdődött, a Mediterráneumot idéző klíma az állat- és növényvilág legnagyobb részének kicserélődésével jár, és ha így haladunk tovább, a folyamat fokozódni fog.

Vissza kell adni a víznek​

Esőt csinálni ugyan nem tudunk, a klímaváltozást sem állíthatjuk meg egyik napról a másikra, ám nagyon nagy mértékben ellensúlyozhatjuk a negatív folyamatokat. A megoldás kulcsa a víz megtartása, ezt is régóta sürgeti a tudomány, most már az Európai Unió is konkrét intézkedési terveket adott ki, csak éppen a gyakorlatban nem történik semmi Magyarországon – erre még később visszatérünk.

A XIX. századi folyószabályozások, azaz a víz borította területek felszámolása óta hazánk vízgazdálkodásának alapja, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban szabaduljunk meg az egész Kárpát-medencéből hozzánk érkező víztől, hogy minél nagyobb területen lehessen mezőgazdasági termelést folytatni. Erre jön az évtizedek óta egyre kevesebb csapadék, a hosszú hőségperiódusok, végeredményként pedig ott tartunk, hogy a talajvíz bődületesen mélyre húzódott, maga a talaj is csontszárazzá vált.

Laikus példa, de képzeljük el, hogy a talpunk alatt több méter mélységig, az első vízzáró rétegig egy szivacs húzódik, jókora repedésekkel és mélyedésekkel a felszínén. Amikor eső áztatja vagy kiöntenek a folyók, a szivacs teleszívja magát vízzel, aminek szemmel látható jele a felszínen a mélyedésekben megülő belvíz, a tavak, tocsogók, vízfolyások.

central-0707570396.jpg
ADRIÁN ZOLTÁN / 24.HUA kiszáradt Vekeri-tó Debrecen mellett 2022. július 14-én.

Ez a szivacs a talaj, és mikor vízzel telített, a növények biztonságban vannak, egy darabig eső nélkül is hozzájutnak a szükséges vízhez. Amikor a vizeket mesterségesen elvezetjük, és éppen jön egy több éves aszályos peridus, a felszíni vizek eltűnésével párhuzamosan, évek, évtizedek alatt távozik a talaj nedvességtartalma is. A talajvíz szintje egyre mélyebbre kerül, először a lágyszárúak viszonylag rövid gyökerei kerülnek szárazra, később a fák sem érik el a talajvizet. A szakember a Zöld Gerilláktól kölcsönzött szlogennel adja meg témánk tételmondatát:

Vagy visszaadjuk a szántók egy részét a víznek, vagy az egészet át kell engednünk a sivatagnak.

Kötelező (lenne) megtartani a vizet​

A megoldás tehát a teljes stratégiaváltás lehet. Helyi, térségi, és állami szinten kellene betárazni az évről-évre csapadékkal és árhullámokkal érkező vizet akár úgy, hogy az állam megvásárol, majd eláraszt egyes területeket. Nyilván gazdasági kérdés is, hogy a földeket így nem lehet „faltól falig” felszántani, a víz borította rész nyilván kiesik a mezőgazdasági termelésből adott évben, cserébe viszont a környező terület növényei vízhez jutnak, jobb termést produkálhatnak, így csökkentve az aszály mértékét.

Sőt, a tendenciák, megerősítve az idei év tapasztalataival afelé mutatnak, hogy vagy így cselekszünk, vagy a szárazság okoz még nagyobb kárt.

A víz megtartása már rég nem csak a tudósok vesszőparipája, az Európai Unió 2000-ben kiadott Víz Keretirányelve egyértelmű, gyakorlati szinten írja elő, hogy Európa felszíni és felszín alatti vizeit jó állapotba kell hozni, és abban megtartani. Ez azt jelenti, hogy ökológiai és vízgyűjtő szemlélet mentén, műszaki beavatkozásokkal vissza kell állítani a vizek (és megkerülhetetlen módon környezetük) lehető legtermészetesebb állapotát. A cél, hogy azokat jó minőségben, hosszú távon és fenntartható módon hasznosíthassuk.

Az uniós irányelvek Magyarországra nézve is kötelezőek, csakhogy a magyar politika halasztja a megvalósítást, magyarán nem hajlandó rá pénzt áldozni.

Kiemelt kép: repedezett termőföld egy kukoricatáblában a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében 2022. július 18-án.


 

hendrick

Well-Known Member
2018. június 30.
2 800
4 965
113
debre20220718005-1024x576.jpg

CZEGLÉDI ZSOLT / MTI

Már alakul a sivatag Magyarországon....​


2022. 08. 14. 13:59

Rendkívüli aszály sújtja a magyar Alföldet, hazánk keleti részére gyakorlatilag fél éve nem jutott számottevő csapadék. Mindez vízkorlátozásokkal, ivóvízhiánnyal és hetekig tartó, a 40 Celsius-fokot is meghaladó hőséggel karöltve már az országos médiumokban is a vezető hírek közé emelte a témát. Mindenki esőért ácsingózik, és abban reménykedünk, hogy ha végre megjön, minden visszatér a rendes kerékvágásba.

Valóban így van? A mostani nyomorúságos aszály csak egy párját ritkító extrém periódus, vagy már előzetes a jövőből?

Dr. Lukács Balázs Andrást, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársát kérdeztük arról, hogy valóban sivataggá válik-e a magyar Nagyalföld, illetve mit tehetünk a mostanihoz hasonló szárazság elkerülése érdekében.

Egyértelmű a tendencia​

A tudósok évtizedek óta figyelmeztetnek, hogy kontinentális éghajlata és medence jellege miatt a Kárpát-medence, főleg az alföldi terület fokozottan ki van téve az éghajlatváltozással járó szárazodásnak. A klímamodellek természetesen sok részletben eltérő eredményeket adnak, a megbízhatóságuk is változó, de többségük szerint Alföldünkre hosszú távon elsivatagosodás vár, ha nem teszünk semmit.


– mondja a 24.hu-nak Lukács Balázs András.

Az Alföldön soha nem volt ismeretlen a szárazság, mindig is feljegyeztek szárazabb éveket, ám most az emberi beavatkozások és a klímaváltozás miatt egészen más a helyzet. Ha megnézzük a 100 évre visszanyúló meteorológiai adatsorokat, nyilván nagy kilengéseket látunk, ám a trend jól kivehető: egyértelműen csökken a Magyarországra jutó csapadék mennyisége, de annak az időbeli eloszlása is szélsőségessé válik, az Alföld folyamatosan szárad.

central-0645551240.jpg
MARJAI JÁNOS / 24.HU Hortobágyi látkép 2021. szeptember 27-én.

Az idei tényleg rendhagyó állapot, nem lesz minden év ilyen, de az előrejelzések szerint már rövid távon is egyre gyakrabb és hosszabb aszályos periódusokra számíthatunk. Bár nemzetgazdasági szinten is óriási kárt okoz, mégsem a mostani extrém szárazság a legijesztőbb, hanem a lassú, csak folyamatában érzékelhető kiszáradás. Az elsivatagosodás. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Sivatag Magyarországon​

A természet kegyetlen, de nagyon sikeres rendező, a környezeti változásokat hatékonyan, az élővilág átalakításával reagálja le. Az Alföldön már megfigyelhető a mediterrán klímára jellemző nyitott társulások térhódítása, szárazságtűrő idegenhonos fajok megjelenése. A változás egyik leghúsbavágóbb jele az lesz, hogy az az ökoszisztéma-szolgáltatás, amit a természet eddig biztosított számunkra, átalakul. Például a termelt biomassza mennyisége csökken, megváltoznak az erdők, a legelőkről, kaszálókról származó takarmány fogyatkozik.

Az élővilág is átalakul, a mostanihoz képest szegényebbé válik (pontosabban csökken a fajgazdagság), példaként gondoljunk a kopár görög tájra – nyilván annak is megvan a maga varázsa, de mégsem szeretnénk, hogy az Alföld is olyanná váljon.


– emeli ki az ökológus

Sivatagról a legtöbbeknek nyilván a Szahara végtelen, élettelen homoktengere ugrik be, felmerül a kérdés, hogy vajon odáig eljuthatunk-e. Tudományosan megalapozott válasz nincs, a klímamodellek erre nem tudnak határozott választ adni. Maradjunk annyiban, hogy az elsivatagosodás megkezdődött, a Mediterráneumot idéző klíma az állat- és növényvilág legnagyobb részének kicserélődésével jár, és ha így haladunk tovább, a folyamat fokozódni fog.

Vissza kell adni a víznek​

Esőt csinálni ugyan nem tudunk, a klímaváltozást sem állíthatjuk meg egyik napról a másikra, ám nagyon nagy mértékben ellensúlyozhatjuk a negatív folyamatokat. A megoldás kulcsa a víz megtartása, ezt is régóta sürgeti a tudomány, most már az Európai Unió is konkrét intézkedési terveket adott ki, csak éppen a gyakorlatban nem történik semmi Magyarországon – erre még később visszatérünk.

A XIX. századi folyószabályozások, azaz a víz borította területek felszámolása óta hazánk vízgazdálkodásának alapja, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban szabaduljunk meg az egész Kárpát-medencéből hozzánk érkező víztől, hogy minél nagyobb területen lehessen mezőgazdasági termelést folytatni. Erre jön az évtizedek óta egyre kevesebb csapadék, a hosszú hőségperiódusok, végeredményként pedig ott tartunk, hogy a talajvíz bődületesen mélyre húzódott, maga a talaj is csontszárazzá vált.

Laikus példa, de képzeljük el, hogy a talpunk alatt több méter mélységig, az első vízzáró rétegig egy szivacs húzódik, jókora repedésekkel és mélyedésekkel a felszínén. Amikor eső áztatja vagy kiöntenek a folyók, a szivacs teleszívja magát vízzel, aminek szemmel látható jele a felszínen a mélyedésekben megülő belvíz, a tavak, tocsogók, vízfolyások.

central-0707570396.jpg
ADRIÁN ZOLTÁN / 24.HUA kiszáradt Vekeri-tó Debrecen mellett 2022. július 14-én.

Ez a szivacs a talaj, és mikor vízzel telített, a növények biztonságban vannak, egy darabig eső nélkül is hozzájutnak a szükséges vízhez. Amikor a vizeket mesterségesen elvezetjük, és éppen jön egy több éves aszályos peridus, a felszíni vizek eltűnésével párhuzamosan, évek, évtizedek alatt távozik a talaj nedvességtartalma is. A talajvíz szintje egyre mélyebbre kerül, először a lágyszárúak viszonylag rövid gyökerei kerülnek szárazra, később a fák sem érik el a talajvizet. A szakember a Zöld Gerilláktól kölcsönzött szlogennel adja meg témánk tételmondatát:

Vagy visszaadjuk a szántók egy részét a víznek, vagy az egészet át kell engednünk a sivatagnak.

Kötelező (lenne) megtartani a vizet​

A megoldás tehát a teljes stratégiaváltás lehet. Helyi, térségi, és állami szinten kellene betárazni az évről-évre csapadékkal és árhullámokkal érkező vizet akár úgy, hogy az állam megvásárol, majd eláraszt egyes területeket. Nyilván gazdasági kérdés is, hogy a földeket így nem lehet „faltól falig” felszántani, a víz borította rész nyilván kiesik a mezőgazdasági termelésből adott évben, cserébe viszont a környező terület növényei vízhez jutnak, jobb termést produkálhatnak, így csökkentve az aszály mértékét.

Sőt, a tendenciák, megerősítve az idei év tapasztalataival afelé mutatnak, hogy vagy így cselekszünk, vagy a szárazság okoz még nagyobb kárt.

A víz megtartása már rég nem csak a tudósok vesszőparipája, az Európai Unió 2000-ben kiadott Víz Keretirányelve egyértelmű, gyakorlati szinten írja elő, hogy Európa felszíni és felszín alatti vizeit jó állapotba kell hozni, és abban megtartani. Ez azt jelenti, hogy ökológiai és vízgyűjtő szemlélet mentén, műszaki beavatkozásokkal vissza kell állítani a vizek (és megkerülhetetlen módon környezetük) lehető legtermészetesebb állapotát. A cél, hogy azokat jó minőségben, hosszú távon és fenntartható módon hasznosíthassuk.

Az uniós irányelvek Magyarországra nézve is kötelezőek, csakhogy a magyar politika halasztja a megvalósítást, magyarán nem hajlandó rá pénzt áldozni.

Kiemelt kép: repedezett termőföld egy kukoricatáblában a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében 2022. július 18-án.


Én egy ideje hobbiból a klasszikus iráni építészetet és gazdálkodást tanulmányozom, mert úgy látom ezek lesznek a mérvadóak itthon.



Egyébként szerintem a perzsa építészet ezen megoldásai ihlették meg Frank Herbert Dűnéjét illetve innen áttétellel a Star Wars sivatagi világok föld alatti építészetét.

Vélhetően ilyenek lesznek az új alföldi "parasztházak" is.
 
W

Wilson

Guest
Én egy ideje hobbiból a klasszikus iráni építészetet és gazdálkodást tanulmányozom, mert úgy látom ezek lesznek a mérvadóak itthon.



Egyébként szerintem a perzsa építészet ezen megoldásai ihlették meg Frank Herbert Dűnéjét illetve innen áttétellel a Star Wars sivatagi világok föld alatti építészetét.
Akár, de ha most lépünk és felhasználjuk azt a tudást amit az őseink felhalmoztak a víz megtartás, vízgazdálkodás és az ezzel kapcsolatos tájhasználat/gazdálkodás mezőgazdasági termelés tekintetében akkor szerintem nagy mértékben tudunk javítani ezen a helyzeten.
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 454
36 511
113
Én egy ideje hobbiból a klasszikus iráni építészetet és gazdálkodást tanulmányozom, mert úgy látom ezek lesznek a mérvadóak itthon.



Egyébként szerintem a perzsa építészet ezen megoldásai ihlették meg Frank Herbert Dűnéjét illetve innen áttétellel a Star Wars sivatagi világok föld alatti építészetét.

Vélhetően ilyenek lesznek az új alföldi "parasztházak" is.

Owen bácsi és Beru néni párafarmja a Kiskunságban...
 
W

Wilson

Guest
Nem vagyok ebben a kerdesben optimista...
@Wilson Én @Kopi2000 pesszimizmusát osztom a témában. A gyerekeink lesznek az új buckalakók...

A tapasztalataim nekem is azt mutatják, hogy amikor a tettek kerülnének sorra akkor elfogy a nagy tenni akarás, de én bízok abban, hogy a mostani brutális aszàly és legfőképpen az aszály anyagi hatásai, rádöbbenti a magyar kormányzatot, hogy lépni kell.
 
  • Tetszik
Reactions: Kopi2000

hendrick

Well-Known Member
2018. június 30.
2 800
4 965
113
A tapasztalataim nekem is azt mutatják, hogy amikor a tettek kerülnének sorra akkor elfogy a nagy tenni akarás, de én bízok abban, hogy a mostani brutális aszàly és legfőképpen az aszály anyagi hatásai, rádöbbenti a magyar kormányzatot, hogy lépni kell.
Majd ha már Felcsúton is öntözési tilalom lesz és emiatt kiég a gyep...
 
K

Kopi2000

Guest
A tapasztalataim nekem is azt mutatják, hogy amikor a tettek kerülnének sorra akkor elfogy a nagy tenni akarás, de én bízok abban, hogy a mostani brutális aszàly és legfőképpen az aszály anyagi hatásai, rádöbbenti a magyar kormányzatot, hogy lépni kell.
Majd az oszi esok lelohasztjak a jelentosebb, sok penzbe kerulo tettvagyat. Voltam tavasszal Nyiregyhazan tovabbkepzesen, ott mondtak, hogy a nyirseg vizpotlasanak fobb mutargyai 200-300 milliard forintba kerulnenek.... Ezen tul az osszes elhanyagolt csatorna szerepet at kellene gondolni, azokat felujitani az elvart funkcionak megfeleloen.... Orszagosan talan meg sem lehet becsulni, mennyibe kerulne mindez. Azt hiszem ebben a valsaghelyzetben erre sem fog jutni szamottevi penz.
 
W

Wilson

Guest
Majd az oszi esok lelohasztjak a jelentosebb, sok penzbe kerulo tettvagyat. Voltam tavasszal Nyiregyhazan tovabbkepzesen, ott mondtak, hogy a nyirseg vizpotlasanak fobb mutargyai 200-300 milliard forintba kerulnenek.... Ezen tul az osszes elhanyagolt csatorna szerepet at kellene gondolni, azokat felujitani az elvart funkcionak megfeleloen.... Orszagosan talan meg sem lehet becsulni, mennyibe kerulne mindez. Azt hiszem ebben a valsaghelyzetben erre sem fog jutni szamottevi penz.
Elsősorban szerintem most a Tisza völgyére kellene koncentrálniuk, ami pedig az anyagiakat illeti, ha nem kezdik el az ezzel kapcsolatos munkákat akkor az egyre pusztítóbb aszályok még többe fognak kerülni a Magyar államnak.
 

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
11 901
32 560
113
Majd az oszi esok lelohasztjak a jelentosebb, sok penzbe kerulo tettvagyat. Voltam tavasszal Nyiregyhazan tovabbkepzesen, ott mondtak, hogy a nyirseg vizpotlasanak fobb mutargyai 200-300 milliard forintba kerulnenek.... Ezen tul az osszes elhanyagolt csatorna szerepet at kellene gondolni, azokat felujitani az elvart funkcionak megfeleloen.... Orszagosan talan meg sem lehet becsulni, mennyibe kerulne mindez. Azt hiszem ebben a valsaghelyzetben erre sem fog jutni szamottevi penz.
Azonban ezeket nem egyszerre, egy ütemben kellene elkészíteni, hanem gondolom időben elhúzódva is meg lehet valósítani. Illetve egy részét így is, úgy is rá kellene költeni.
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre

rm40

Well-Known Member
2013. február 23.
1 637
3 342
113
Majd az oszi esok lelohasztjak a jelentosebb, sok penzbe kerulo tettvagyat. Voltam tavasszal Nyiregyhazan tovabbkepzesen, ott mondtak, hogy a nyirseg vizpotlasanak fobb mutargyai 200-300 milliard forintba kerulnenek.... Ezen tul az osszes elhanyagolt csatorna szerepet at kellene gondolni, azokat felujitani az elvart funkcionak megfeleloen.... Orszagosan talan meg sem lehet becsulni, mennyibe kerulne mindez. Azt hiszem ebben a valsaghelyzetben erre sem fog jutni szamottevi penz.
Ha már vízmegtartás. Ez a projekt amúgy folyik jelenleg? :
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre
K

Kopi2000

Guest
Ha már vízmegtartás. Ez a projekt amúgy folyik jelenleg? :
Ugy tudom 2030-ig kellene ezt befejezni...
 

Miskolci Ogre

Well-Known Member
2019. december 21.
7 597
26 373
113
A híres farkas ember akinek tv-s , filmes munkássága és a veresegyházi tevékenysége megsüvegelendő ! De ahogy beállt a szélhámos állkörnyezetvédő sötétzöldek közé fizetségért az már hányinger keltő ! A LIFE I-II-III programok azok amik vissza hozták -jó pénzért - a farkasokat és nem a 2004-es tátrai viharkár ! 1000m felett már fasivatag a homogén fenyőerdő , nincs cserje vagy gyepszint , sötét van benne és méter vastag tűlevél de élelem a vadnak egy deka se . Ezért nem is nagyon él ott farkas , de jól hangzó ékes és áltudományos érvnek nagyon jól hangzik ha egy sok 100 000ha területen 12 000ha-t letarol a vihar és rá lehet fogni , hogy szegény farkasok azért vándoroltak hegyen/völgyön át sok 100km-t , hogy "újhazát " leljenek ! Meg a faszom az ! Jó pénzért hozták és hozzák folyamatosan szerencsétleneket egy óriási pénzt hozó körforgás részeként egész Európába . Zoli is tagja volt a nagyragadozós csoportunknak és lelkes támogatója a Nemzeti parkok jól jövedelmező munkásságának . Addig a pontig amíg meg nem égettük az alábbi videó hitelességének földbetiprásával ! A szitu alapja egy az ANPI vadkamerája által rögzített állítólagos eset ami :

"A farkasok esete a vaddisznóval" címet kapta .​



És már az első pillanattól gyanús volt mert a disznó túl nyugodt volt a farkasok meg inkább játékosnak tűntek mint vadásznak . Aki látott már hasonló akció videókat az tudja , hogy a farkasok milyen piszkos hatékonyak ha enni akarnak . Lásd :


És amint ezen agyaltunk kaptunk egy képet és egyből kiderült a turpisság , a király meztelen lett egyből ! Íme :

horkai-farkas-medve-vaddiszn.jpg


Na ez egy Horkai filmes reklámból van ! Ezek után mindenkire rábízom mit lát ki belőle . Mindenesetre Zoli ez után kilépett a csoportból ! No komment !

És persze a cikkből előjönnek a sztereótípiák mint a csak beteget és különben is túl van szaporodva . Csak jelzem a Zemplénből és a Bükkből már majdnem teljesen eltűnt a muflon , az őz , a vaddisznó nagyobb kondákban tudna védekezni de az ASP annyira lecsökkentette az állományát és a farkas vigyáz rá nehogy kialakuljon a nagyobb konda így szinte nincs disznó egyik hegységünkben se . A szarvas a farkas előtt klasszikusan kis családokban és bika csapatokban illetve tarvad csapatokban élt de viszonylag kis létszámúak voltak ezek a csapatok . Így viszonylag jól eloszlottak a területeken és szinte nem volt tipráskár csak max rágáskár ! Most óriási akár több 100 fős vegyes csapatokban élnek , a farkas falkák körbe hajtják a Bükkön őket . Ellehet gondolkozni egy egy ilyen nagy szarvas csapat mekkora tipráskárt csinál , főleg ha menekül !

A "csak beteg egyedet" ejt el hülyeségről meg annyit , hogy az erdészeti igazgatóságoknál külön jegyzik a farkasok által elejtett trófeás vadakat és nem csak itthon hanem Szlovákiában is !

A kuvasz őr program is megcsúfolása a pásztorkutyázásnak , egy jól működő hatékony pásztorkutya falka felépítése több év és óriási szakértelem . 2 kuvasz csak jó vacsora lesz a farkasoknak nem védelem a nyájnak !

És persze ha megvan a baj mindig jelzem mindig kutya volt a tettes és nem farkas ! Mint ahogyan a vadászokat is basztatják folyamatosan a Nemzeti parkosok de még egy vadászra se tudták rábizonyítani , hogy farkast lőtt ! Ha megtalálták volna a testben a golyót már a vadász is meg lett volna . Szégyenletes az egész .

A farkas az egyik kedvenc vadam és van is helye ott ahol van tér és kevésbé szocializáltak az erdők és kevésbé sűrűn lakott az ország . Olyan képen nem illenek a modern , domesztikált világba mint a hintó a mai közlekedésbe . Persze a bérházból , a városból ez nem gond . Javaslom mindenkinek elolvasni Az Amerikai farkas c. dokumentum könyvet ! Az egy követendő példa és nem a pénzről szólt !
 

ximix

Well-Known Member
2017. december 1.
869
2 526
93
Az öntöződobot már el kéne felejteni a "linear"-t ha így használják, mint a videóban csak egy vízpazarló rendszer, szerintem.
A" linear"-nál ha belelógatnák a csövet a sorok közé még csak csak, de így . . . a rádióba panaszkodott az egyik felhasználó, hogy mire visszaér a "linear" már felszáradt a föld, még is mit várt ha beleporlasztja a levegőbe a vizet a nyári kánikulában?

Az olaszok legalább a árasztásos technikával csinálták, amíg volt a folyóban víz persze.


De manapság már a föld alá húzzák be a csepegtető csöveket,
bár bonyibb, de a felhasznált vízmenyiség az a töredéke a régi elavult rendszereknek.

Pl: itt egy rendszer amit már hazánkban is alkalmaznak párhelyen

Netafim Hungary​





" a meglévő talajvizet is eldrénezi a folyó"
Ez ellen is lehet tenni és lehet elég ha drén csövek végére egy egyszerű zsilipet raknak

ha ez nem megoldás, mert máshol elszivárog akkor az adott szakaszon lehet valami tartós fóliával vízzáró réteget csinálni
az már kicsit macerásabb.
Felénk pl anno volt egy bánya ami rengeteg vizet nyomott ki a helyi patakba, még gyerek voltam így a miértjét csak tippelem, de a patakból a visszaszivárgó víz gond lehetett a környező földeknél, így a patakot szó szerint kibélelték fóliával.