Augusztus 17-én délelőtt elkezdődött Debrecenben a XXXI. Farmer-Expó Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár. A Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán tartott megnyitón beszédet mondott
Vaszkó László vásárigazgató,
Bács Zoltán, az egyetem kancellárja,
Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere,
Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Hajdú-Bihar megyei elnöke (emellett Hajdúnánás fideszes polgármestere és a Debreceni Egyetemet fenntartó kuratórium tagja),
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke (emellett az Országgyűlés fideszes alelnöke), továbbá
Nagy István agrárminiszter is.
2023 végétől napi 86 ezer köbméter víz érkezne Debrecenbe
Vaszkó László úgy fogalmazott, van miről beszélniük: a Farmer-Expó szakmai rendezvényein többek között a háború, az aszály, az infláció és a gazdasági kiszámíthatatlanság kérdéseit vitatják meg. A vásárigazgató szerint azonban a Farmer-Expó „optimizmust sugall”, ami szerinte azért is fontos, mert ha a gazdatársadalom elveszíti az optimizmusát és ősszel nem vet, akkor a civilizációnknak vége van.
Polgár Tóth Tamás
Bács Zoltán a beszédében emlékeztetett, a tavalyi expó idején éppen néhány nappal voltak a kormányckommunikáció (és a kancellár) által „modellváltásnak” nevezett egyetemi privatizáció után. Azt mondta, mára már látszik, hogy a feladatuk nem változott. A kancellár szerint az egyetem dolga, hogy minél színvonalasabban kiszolgálja az oktatást, az innovációt és a fejlesztést.
Polgár Tóth Tamás
Papp László szerint az idei rendkívüli aszály rávilágít sok fontos kérdésre, elsősorban az öntözésre és a vízkészletek felhasználására. Debrecen polgármestere azt mondta, a városban egyre nagyobb teret nyer az ipar, de ennek valamikor a végére érünk.
„Örökké nem lehet iparfejlesztésben gondolkodni” – fogalmazott.
A politikus az elmúlt napokban a
kínai CATL akkumulátorgyárával, azon belül a gyár által felhasznált vízmennyiséggel kapcsolatos kérdésekre reflektálva arról beszélt, az 1980-as évek közepén Debrecen napi körülbelül 90 ezer köbméter vizet használt fel, ma pedig 40 ezer köbméter körüli mennyiséget.
„Csak megnyugtatásképpen mondom, hogy ha a következő években a tervezett ipari park méreteket megtöltjük, akkor sem közelítjük meg azt a vízfelhasználást, mint az 1980-as évek közepén”
– magyarázta, hozzátéve, hogy a város vízgazdálkodása stabil, a
Civaqua-programmal pedig 2023 végétől napi 86 ezer köbméter vizet hoznak a városba, amelynek a nagyobb részét a hajdúhátsági területek öntözésére használják, a harmada pedig a város vízgazdálkodását javítja.
„Abban kell majd összefogjunk, hogy a második ütemet is meg tudjuk valósítani, amellyel meg tudjuk duplázni ezt a vízhozamot” – mondta a polgármester.
Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar megyei elnöke úgy fogalmazott, a gazdák már elmentek a falig, nem tudnak tovább hátrálni. Arról, hogy mi elől kellene hátrálniuk, nem beszélt, de azt megjegyezte, hogy szerinte a gazdák képesek megváltoztatni a világot. A beszéde egy későbbi részében aztán rátért arra, hogy szerinte egyre többen kiáltják ki az agráriusokat bűnbakként, amiért a világ olyan állapotban van, amilyenben. Szerinte azonban mivel a gazdák vannak a legközelebb a természethez, ezért ők jelentik a legnagyobb lehetőséget a változásra.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy a
Magyarok Kenyere program a magyarság tagjai közötti elszakíthatatlan köteléket jelképezi. Mint mondta, 2021-ben 1100 tonna búzát tudtak összegyűjteni a kezdeményezéshez, és habár az aszály miatt most ennél valamennyivel kevesebb lesz a gabona, de az adakozók száma lényegesen nagyobb lett. Azt is megemlítette, hogy az előző héten Kárpátalján járt búzaöntő ünnepségen, ahol a háború és az aszály ellenére is minden eddiginél több gabonát gyűjtöttek össze a programhoz.
A kenyérünnep keretében Hajdú-Bihar megye kenyerét
Czető Norbert református lelkész áldotta meg.
Átfogó vízügyi rendezést sürget és rémhíreket emleget a miniszter
Nagy István agrárminiszter a 36 perces beszédének elején azt fejtegette, hogy olyanoknak kell lennünk, mint a kenyér, amelyben egyesülnek a búzaszemek. Szerinte jelenleg egyesek politikai haszonszerzés miatt próbálják megosztani és hergelni a magyarságot.
„Ha olyan rémhíreket terjesztünk, amelyek valótlanok és csak az indulatok szítását szolgálják, az nagyon méltatlan” – fogalmazott. A politikus kijelentette: szerinte senki sem tehet a jelenlegi válságról, ezért nem is az okozókat kell keresni.
Nagy István beszéde vágatlanul - Farmer Expó, 2022. augusztus 17.
Az agrárminiszter az aszályveszélyhelyzeti operatív törzs korábban ismertetett első 5 döntése mellett bejelentett egy új intézkedést is: a legkisebb gazdaságok számára kisüzemi pályázatot nyitnak meg, önerő nélkül biztosítanak 15 ezer eurót a gazdáknak. Ebből a jelenlegi árfolyamon 6 millió forintnak megfelelő összegből a szerződés aláírásakor 5 milliót rögtön odaadnak az érintetteknek.
Nagy István kijelentette, a biztonságos élelmiszerellátás egyik alapja az öntözés, ezért ezen a téren jelentős fejlesztéseket terveznek az eddig megvalósultak mellett.
A miniszter szerint ugyanakkor egy átfogó vízügyi rendezésre is szükség van: az ideiglenes záportározókat állandóvá kell alakítani, amikor lehet, minden tározókapacitást a maximumig kell feltölteni, továbbá a talajvízszintet is meg kell emelni. „Őszinte leszek: nyithatunk társadalmi vitát, folytathatunk polémiákat, de hogy a Tisza folyó megemelése fenékküszöbbel elkerülhetetlen, ez szinte egészen biztos. Nem fogjuk tudni megúszni megfelelő mennyiségű víz nélkül” – mondta a tárca vezetője.
A miniszter a beszéde végén a
számos civil szervezet szerint az erdőirtást segítő kormányrendelettel kapcsolatban (amelyet követő tiltakozások eredményeképpen a napokban Nagy István kiadott egy azzal több helyen ellentétes miniszteri utasítást) leszögezte, a kormány nem tervezi, hogy a nemzeti parkok természetvédelmi területeit értékesítse, nem kívánnak állami erdőket értékesíteni, és szó sem lehet arról, hogy védett erdőkben tarvágással termeljenek ki fákat. Mint mondta, a kormány a veszélyhelyzet idején 7-7,5 millió köbméter fát vágatna ki.
Papp László, Debrecen polgármestere szerint a város ipari parkjainak megtelése esetén sem fog a település annyi vizet fogyasztani, mint az 1980-as évek közepén. Nagy István agrárminiszter szerint valakik politikai haszonszerzés céljából rémhírek terjesztésével bontják meg a magyarok egységét.
www.debreciner.hu
