Középkori és kora újkori magyar csaták (nem törökök elleni)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 684
34 471
113
Az eredti huszárság hadrenden kívüli, ultrakönnyű, portyázó lovasság volt - lengyel huszár már messze nem az. De ezt már kb. negyedszer írom le
40x is leirhatod,attol még nem lesz igaz.Lengyel huszárok is részt vettek határ menti portyákban,és a magyar huszárok is csatákban.Kenyérmezei,vagy a szávaszentdemeteri csatákrol konkrétan irás maradt fent róla.A huszárok csatarendbe betagozódva vettek részt a csatákban.
És mitől lenne a huszár "ultrakönnyű"?Kezdettől fogva van egy marha nagy pajzsuk,textilvértjük.15.század végi magyar törvények már kivánatosnak tartják a láncinget,16.század eleiek meg már szabvány felszerelésnek irják le.
Azt állítom, hogy csak a sztyeppei, nomád életmódot folytató népek voltak képesek a lovasíjász harcmodort a tökélyre fejleszteni, félelmetes hatásfokú csata-, sőt, háborúdöntő elemmé tenni, és hogy az életmódváltással ez a képesség minden letelepedő népnél (a magyarságnál is) néhány nemzedék alatt eltűnt
Egyrészt,mint azt a székely lovasság 16.század végéig való lovasijász jellegének megmaradása mutatja,nem feltétlen veszett el a tudás.Másrészt bizonyos,egyébként letelepült néprétegek specializálódása révén,vagy egyszerűen kiképzéssel rendszerint a földművelő birodalmak is kialakitották aktiv sztyeppei lovasnomád határral rendelkezve a veszélyre válaszul a saját lovasijász erőiket.Kinátol a Római Birodalomig.Egyébként a nomád lovasijászok csak akkor jelentettek komoly veszélyt,ha volt olyan központi hatalom,ami képes volt hadsereggé összefogni őket.
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
893
5 080
93
40x is leirhatod,attol még nem lesz igaz.Lengyel huszárok is részt vettek határ menti portyákban,és a magyar huszárok is csatákban.Kenyérmezei,vagy a szávaszentdemeteri csatákrol konkrétan irás maradt fent róla.A huszárok csatarendbe betagozódva vettek részt a csatákban.
Innentől ennek a vitának nincs értelme. Hozz forrást az állításaid alátámasztásra, én megtettem. Lásd alább:

És mitől lenne a huszár "ultrakönnyű"?Kezdettől fogva van egy marha nagy pajzsuk,textilvértjük.
Bonfini leírja, hogy Mátyásnak három lovassága volt, nehéz (cataphractus), könnyű (expeditus) és egészen könnyű (expeditissimus equitatus) - utóbbi, amely a hadrenden kívül helyezkedett el, és portyázó, felderítő szerepet játszott, azonosítható a huszársággal.
Egy 1432-ből származó oklevélben található mondatrészlet: "Contra huzerones et alias nonullus malefactores" - azaz "huszárok és más gonosztevők", valamint a szó délszláv etimológiai eredete, ahol a "gusar" kalózt, a "husar" rablót, zsiványt jelent szintén jelzik, hogy hadrenden kívüli portyázó, gyújtogató, rabló alakulatokról van szó.
Forrás: Kovács S. Tibor - Huszárfegyverek a 15-17. században, 48-49. oldal.

15.század végi magyar törvények már kivánatosnak tartják a láncinget,16.század eleiek meg már szabvány felszerelésnek irják le.
A 20. század közepétől pedig az ejtőernyő is a szabvány felszerelés része - a Bercsényi Huszárezrednek.

Egyrészt,mint azt a székely lovasság 16.század végéig való lovasijász jellegének megmaradása mutatja,nem feltétlen veszett el a tudás.
De, elveszett. Az összes olyan nomád népnél, amely felhagyott a nomád életmóddal. És éppen olyan gyorsan veszett el, amilyen sebességgel ez az életmódváltás bekövetkezett. Pontosabban hatékonyság tekintetében lesüllyedt kb. arra a szintre, mint amit a prériindiánok is képviseltek - és pl. Custerrel ők is fel tudták mosni a padlót. Egyszer.

Másrészt bizonyos,egyébként letelepült néprétegek specializálódása révén,vagy egyszerűen kiképzéssel rendszerint a földművelő birodalmak is kialakitották aktiv sztyeppei lovasnomád határral rendelkezve a veszélyre válaszul a saját lovasijász erőiket.Kinátol a Római Birodalomig.
Ha letelepült, akkor nem nomád. Ha letelepült, akkor szétszóródik, nagyjából azonos (csekély) népsűrűséggel a megművelhető földterületen. Földet túr, erdőt irt, falvakat, várakat épít, a lóra ekét akaszt, nem nyerget pakol. Az megmarad a szűk katonarétegnek. Az összlakosság legfeljebb 2-4 százaléka lesz katona. Egy része lovon, vastagon páncélozva (vagy ha Kínáról beszélünk, akkor harci kocsin), nagy része gyalogosan (akár íjászkén), néhányan meg lovon és íjjal - utóbbiak alkotják a legkevésbé fajsúlyos elemét a haderőnek.
Egy nomád népnél viszont minden férfi katona. Az összlakosság jó 35-40 százaléka! Kölyökkorától haláláig, az év 365 napján! A sztyeppei nomád hamarabb tanul meg lovagolni, mint járni. Szó szerint belenő a hadviselésbe, mert a nemzetségek, a törzsek sokezres tömegekben vonulnak - folyamatos katonai koncentrációban, hajtják hatalmas állatcsordáikat a végtelen pusztán, dús legelők után járva. Folyamatosan készen kell állniuk a harcra, mert bármikor belefuthatnak egy rivális törzsbe, egy másik nomád népbe, és akkor villámgyorsan, fegyelmezetten, egységesen kell reagálniuk, különben elpusztulnak.

Egyébként a nomád lovasijászok csak akkor jelentettek komoly veszélyt,ha volt olyan központi hatalom,ami képes volt hadsereggé összefogni őket.
Dehogy! A nomádok, életmódjukból kifolyólag, mindig össze voltak fogva, legalább törzsi szinten - másként nem maradhattak volna életben a sztyeppe vaskemény törvényei szerint. Jópár száz, vagy néhány ezer harcos mindig együtt kóborolt. A keleti szlávok évszázadokon át nem tudtak egy épkézláb államot sem összetákolni maguknak, mert a sztyeppéről rendre rájuk törő nomádok minduntalan leverték, kifosztották, elhurcolták őket - minél nagyobb koncentrációban voltak, annál nagyobb élvezettel. (Ezért is fonódott össze a szláv szó a slave-szolga jelentéssel.)

1280px-Slovane_v_pravlasti_81x61m.jpg


Emellett, a nomádok mindig kaphatóak voltak némi zsoldos melóra is, ha Bizánc fizetett a szolgálataikért, úgy is jó volt, ha a frankok, azt is örömmel vették. Ha nem akadt kedvező háború, összefogtak ők maguk portyázni, sőt, akár a vikingekkel is szövetkeztek, ha az kecsegtettet kellő haszonnal. A honszerző magyarok két-három emberöltőn át évről évre rablóportyákat vezettek, szerte Európába, hol idegen uralkodók megbízásából, hol a saját szakállukra és ezek sokszor csak egyes törzsek önálló vállalkozásai voltak. Később, a Magyarországra rendre betörő és komoly problémát jelentő besenyőket sem valami központi hatalom irányította, többnyire csak a saját kalandvágyuk. A nomád lovasíjász maga a veszély - a szkítáktól a tatárokig.
 
  • Imádom
Reactions: LMzek 2.0

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 684
34 471
113
Innentől ennek a vitának nincs értelme. Hozz forrást az állításaid alátámasztásra, én megtettem. Lásd alább:


Bonfini leírja, hogy Mátyásnak három lovassága volt, nehéz (cataphractus), könnyű (expeditus) és egészen könnyű (expeditissimus equitatus) - utóbbi, amely a hadrenden kívül helyezkedett el, és portyázó, felderítő szerepet játszott, azonosítható a huszársággal.
Egy 1432-ből származó oklevélben található mondatrészlet: "Contra huzerones et alias nonullus malefactores" - azaz "huszárok és más gonosztevők", valamint a szó délszláv etimológiai eredete, ahol a "gusar" kalózt, a "husar" rablót, zsiványt jelent szintén jelzik, hogy hadrenden kívüli portyázó, gyújtogató, rabló alakulatokról van szó.
Forrás: Kovács S. Tibor - Huszárfegyverek a 15-17. században, 48-49. oldal.


A 20. század közepétől pedig az ejtőernyő is a szabvány felszerelés része - a Bercsényi Huszárezrednek.


De, elveszett. Az összes olyan nomád népnél, amely felhagyott a nomád életmóddal. És éppen olyan gyorsan veszett el, amilyen sebességgel ez az életmódváltás bekövetkezett. Pontosabban hatékonyság tekintetében lesüllyedt kb. arra a szintre, mint amit a prériindiánok is képviseltek - és pl. Custerrel ők is fel tudták mosni a padlót. Egyszer.


Ha letelepült, akkor nem nomád. Ha letelepült, akkor szétszóródik, nagyjából azonos (csekély) népsűrűséggel a megművelhető földterületen. Földet túr, erdőt irt, falvakat, várakat épít, a lóra ekét akaszt, nem nyerget pakol. Az megmarad a szűk katonarétegnek. Az összlakosság legfeljebb 2-4 százaléka lesz katona. Egy része lovon, vastagon páncélozva (vagy ha Kínáról beszélünk, akkor harci kocsin), nagy része gyalogosan (akár íjászkén), néhányan meg lovon és íjjal - utóbbiak alkotják a legkevésbé fajsúlyos elemét a haderőnek.
Egy nomád népnél viszont minden férfi katona. Az összlakosság jó 35-40 százaléka! Kölyökkorától haláláig, az év 365 napján! A sztyeppei nomád hamarabb tanul meg lovagolni, mint járni. Szó szerint belenő a hadviselésbe, mert a nemzetségek, a törzsek sokezres tömegekben vonulnak - folyamatos katonai koncentrációban, hajtják hatalmas állatcsordáikat a végtelen pusztán, dús legelők után járva. Folyamatosan készen kell állniuk a harcra, mert bármikor belefuthatnak egy rivális törzsbe, egy másik nomád népbe, és akkor villámgyorsan, fegyelmezetten, egységesen kell reagálniuk, különben elpusztulnak.


Dehogy! A nomádok, életmódjukból kifolyólag, mindig össze voltak fogva, legalább törzsi szinten - másként nem maradhattak volna életben a sztyeppe vaskemény törvényei szerint. Jópár száz, vagy néhány ezer harcos mindig együtt kóborolt. A keleti szlávok évszázadokon át nem tudtak egy épkézláb államot sem összetákolni maguknak, mert a sztyeppéről rendre rájuk törő nomádok minduntalan leverték, kifosztották, elhurcolták őket - minél nagyobb koncentrációban voltak, annál nagyobb élvezettel. (Ezért is fonódott össze a szláv szó a slave-szolga jelentéssel.)

1280px-Slovane_v_pravlasti_81x61m.jpg


Emellett, a nomádok mindig kaphatóak voltak némi zsoldos melóra is, ha Bizánc fizetett a szolgálataikért, úgy is jó volt, ha a frankok, azt is örömmel vették. Ha nem akadt kedvező háború, összefogtak ők maguk portyázni, sőt, akár a vikingekkel is szövetkeztek, ha az kecsegtettet kellő haszonnal. A honszerző magyarok két-három emberöltőn át évről évre rablóportyákat vezettek, szerte Európába, hol idegen uralkodók megbízásából, hol a saját szakállukra és ezek sokszor csak egyes törzsek önálló vállalkozásai voltak. Később, a Magyarországra rendre betörő és komoly problémát jelentő besenyőket sem valami központi hatalom irányította, többnyire csak a saját kalandvágyuk. A nomád lovasíjász maga a veszély - a szkítáktól a tatárokig.
B Szabó János,A középkori magyar konnyulovassag.Erdemedebb a phd változatot elolvasni.A forrasfrlsorolas meg adja S többi tanulmányozni valót.
 
  • Tetszik
Reactions: ZeiG

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
19 294
26 263
113
Feltételezem ezeket, amik elhangzanak mind tudjuk, de azt hiszem innen indult ez az egész.
A lényege, ahogy Brandon is elmondja, hogy a lovasság feladatában, felszerelésében, elnevezésében is
egy képlékeny, változó valami.Szerencsére, mert ettől szép sokszínű.
Szvsz tök fölösleges ezen vitázni.
 
  • Tetszik
Reactions: Pocok75

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
893
5 080
93
a világon még egy olyan béketárgyalás nem volt még, ahol a hátrányban lévő fél diktált volna !
de ha tudtok olyat mondani,amikor ez fordítva volt azt szívesen meghallgatom.
"Mátyás király hadműveleti művészete teljes sikert aratott a később "boroszlói táborozásnak" is nevezett hadmozdulatokban.
A világtörténelemben ritka módon az ostromlók kértek békét az ostromlottaktól. 1474. december 8-án Mátyás és Ulászló három évre szóló fegyverszünetet kötött, amelynek érvényét Kázmér királyra is kiterjesztették. Mátyás uralkodásának egyik legnagyobb katonai sikerét érte el, mégpedig tulajdonképpen nagyobb szabású katonai összecsapás nélkül."

Statuia_ecvestra_Matei_Corvin.jpg

:)
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
21 939
72 753
113

krisss

Well-Known Member
2014. február 21.
30 528
132 373
113
Tőled azért nem vártam volna, hogy ennyire vicces vagy, illetve nem ismered a magyar nyelvet A 32. kimondva harminckettedik és nem harminckettes, mert az a villamos.
Csak szeretném kihangsúlyozni, hogy mennyire hülyeség amin folyton lovagolsz.
Mivel mindenki -es végződéssel hasznàlja a gyakorlatban mert szimplán szarul hangzik a sorszámnév.

Parancskihirdetésen oké. De közbeszédben senki sem alkalmazza.
 

Király Fika

Well-Known Member
2019. március 22.
2 861
4 693
113
Csak szeretném kihangsúlyozni, hogy mennyire hülyeség amin folyton lovagolsz.
Mivel mindenki -es végződéssel hasznàlja a gyakorlatban mert szimplán szarul hangzik a sorszámnév.

Parancskihirdetésen oké. De közbeszédben senki sem alkalmazza.
Ettől függetlenül a megnevezés az általam posztolt. A köznapi használatról jut eszembe, mikor bizonyos repülőtéren "motorozni" viszik a gépeket, és nem hajtóművezni. A szóhasználat nem a megnevezés, ezzel vagy egyetértesz, vagy nem, de ez az igazság, amin én nem lovagolok, és be is fejeztem.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 812
47 113
113
Ettől függetlenül a megnevezés az általam posztolt. A köznapi használatról jut eszembe, mikor bizonyos repülőtéren "motorozni" viszik a gépeket, és nem hajtóművezni. A szóhasználat nem a megnevezés, ezzel vagy egyetértesz, vagy nem, de ez az igazság, amin én nem lovagolok, és be is fejeztem.
Alapvetően értem, hogy mire gondolsz. Én is rettenetesen rühellem, azt, ahogy a tősgyökeres pestiek a kerültek nevéből kihagyják a sorszámnévi képzőt. Itt viszont szerintem az alakulati névben ennek - szerintem - hagyományai is lehetnek.