(A hsz. több, mint 10 000 karakter lett...)
Etikus amit Musk (vagy Shotwell) csinál? Nem, nem az.
De olyan világban élünk, ahol így lehet eredményeket elérni.
Ohhh... De ez nem igaz, ez korábban is így volt. Emlékszünk mi volt a Parsons-turbina története?
Charles Parsons egy hatékonyabb gőzgépet próbált kifejleszteni, ami nem dugattyú elven, hanem forgómozgással (ma: turbina-fokozatok elvén) működött volna. A tervet nagy nehezen sikerült megvalósítania, és a szárazföldi használatát a Westinghouse-nak eladva tervét turbo-generátorok módjára meg is építették. Parsons következő lépcsője a haditengerészet lett volna, és bár a fejlesztéseit nyomon követték, pénzt nem igazán akartak rá szánni. Parsons a saját zsebéből fizette így hát ki a 32 méter hosszú Turbinia hajó építését, amelybe három Parsons-turbina került. Itt még mintegy két évig hátráltatta a sikert az, hogy a hagyományos hajócsavarok a hatalmas fordulatszámnál (cirka 2000-2200 körül, nem volt még fordulatszám-csökkentő beiktatva, a gázturbinák közvetlenül hajtották meg a hajócsavarok tengelyeit!) egyszerűen lyukat fúrtak a vízbe. Parsons végül mindegyik tengelyre 3-3 hajócsavart helyezett el, így már hatékonyabban tudták átadni az energiát a víznek. A Turbinia 32 és fél csomós sebességre volt képes úgy, hogy a korszak leggyorsabb hajói 25-27 csomó körül tudtak, de a haditengerészet nem villanyozta fel még ez sem.
Itt látható a Turbinia farrésze, a három tengelyen lévő 3-3 hajócsavarral:
Parsons ekkor úgy döntött, hogy akkor más úton ér célba: 1897-ben volt Viktória királynő uralkodásának gyémánt-évfordulója (60 éve volt hatalmon), az ennek tiszteletére rendezett tengerészeti felvonuláson nem csak a Royal Navy, de sok más ország hadihajója is tiszteletét tette. Parsons nem hívták meg, de Ő mégis megjelent a Turbiniával, hogy aztán a több sorban felvonuló hajók között oda-vissza száguldozzon, lehagyva az összes üldözésével próbálkozó hajót.
Festmény a Turbinia pimasz manőveréről (a Turbinia a kép előterében látható, és egyébként nem felelt meg a valós kinézetnek):
Miután minden médium beszámolt arról, hogy egy kis hajó a bolondját járatta a Royal Navy leggyorsabb hajóival is (ugyebár minden nagyhatalom képviseltette magát a felvonuláson, tehát ők is értesültek az eseményről), a Royal Navy végül megbízást adott Parsons cégének (amit anno Ő direkt erre hozott létre, csak megrendelést nem kapott még senkitől), hogy akkor megrendelnének egy gőzturbinás rombolót, a HMS Viper-t, de azzal a feltétellel, hogy Parsons és társai 100 000 Angol Fontot (a hajó áránál többett) letétbe helyeznek, ha a hajó nem éri el legalább a 30 csomót. Végül a HMS Viper 36-37 csomó körüli sebességet ért el (forrástól függ, van, ahol 35,5 csomót írnak, van, ahol 36,8 csomót), de akkora volt az ellenállás (van, aki szerint Parsons nehéz és pimasz természete miatt), hogy csak 1905-ben, még egy plusz teszt után (a Topaz-osztályú, 3000 tonnás HMS Ametysht kapott a testvéreitől eltérően gázturbinákat) bólintottak rá, hogy akkor innentől gőzturbinát fognak csak használni...
Úgy tűnik sok-sok esetben egy komoly változáshoz nehéz és makacs (elviselhetetlen) emberek kellenek...