Kezdődhet a Budapest-Pozsony-Brünn-Varsó nagysebességű összeköttetés megteremtése. Az új vasúti fejlesztésről együttműködési nyilatkozatot is aláírtak Csorbatón.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) közlekedési minisztereivel tárgyalt a szlovákiai Csorbatón, ahol a résztvevők egyetértettek abban, hogy a V4-ek fővárosai és nagyvárosai között egy nagysebességű (a politikusok rendre gyorsvasutat emlegetnek a szkmai nyelvtől eltérően) vasúti összeköttetést hoznak létre, mégpedig a Budapest-Pozsony-Brno-Varsó útvonalon. A tervek szerint már ezen a héten kiírják a közbeszerzési eljárást a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, novemberben pedig összeül az a négyoldalú munkacsoport is, amelynek az a feladata, hogy a megvalósítási tanulmányok alakítását a politikai döntések keretei között tartsa.
Megközelítőleg fél évig tart, amíg a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére kiírt közbeszerzési eljárás lezajlik, attól számítva pedig másfél-két évig tartanak a szakmai munkák. Csorbatón az is elhangzott, hogy a nagysebességű vasúti összeköttetés megteremtéséhez egy teljesen új, legalább 250 kilométeres per órás sebességet lehetővé tevő, kétvágányú vasúti pálya megépítése szükséges. A tervek szerint a megépítendő új vonalon közlekedő nagysebességű szerelvények csak az érintett országok fővárosaiban, illetve Csehország esetében Brnóban (Brünnben) állnak majd meg.
Ahogy az iho.hu
annak idején bemutatta, Varsóba ez, a Pozsony felé vezető útirány a legkedvezőbb, a legreálisabb. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, noha ez a hivatalos nyilatkozatokból rendre kimarad, ha ez a nagysebességű vonal egyszer valóban megépül, az Budapestet Nyugat-Európával is összeköti, márpedig megkockáztathatjuk, ez fontosabb, mint a varsói végállomás.
Pozsonyba ugyanis, ha akarnánk se lehet úgy pályát építeni, hogy az egyúttal ne vezessen Bécs felé is, de Brnóból is érdemes kiágazni: Csehországban már előrehaladott terveket szőnek, készül a Prága–Brünn nagysebességű vasút terve, sőt
a Drezda–Prága nagysebességű vasútvonalé is. Ez tehát egyben így a Budapest–Berlin összekötettést jelenti.
A találkozón részt vettek az Európai Beruházási Bank (EBB) képviselői is, akik érdeklődnek a Budapest–Pozsony–Brno– Varsó projekt iránt, az EBB eddig is sok vasúti beruházást finanszírozott, ám 2008 óta ezeknek eddig csupán kevesebb mint 14 százaléka volt közép-európai. A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint itt az ideje, hogy Közép-Európa is jobban kihasználja az EBB idevonatkozó forráslehívási lehetőségét, de tudni kell azt, hogy itt nem támogatásról, hanem hitelről van szó. De verseny is lesz, várhatóan nemzetközi finanszírozási intézmények hitelajánlatait is megvizsgálják majd.
A találkozó végén az új vasúti beruházásról együttműködési nyilatkozatot is aláírtak. Közép-Európában nagyon ritkák az észak-déli irányú infrastruktúrák, és szűkösek a határátkelési lehetőségek is, ezen változtatni kellene, az tény. Dan Ťok, cseh közlekedésügyi miniszter stratégiai fontosságúnak nevezte a tervezett új vasúti összeköttetést, hangsúlyozván, hogy ez a V4-es partnereket köti össze. A cseh fél szerint a megvalósításnak mihamarabb el kell kezdődnie.
Andzej Adamczyk, az infrastruktúráért felelős lengyel miniszter rendkívül örömtelinek nevezte, hogy egy újabb kapocs jön létre a négy ország között a vasútvonal által. Ez valós konkurenciát jelent majd a légi közlekedésnek. Érsek Árpád, szlovák közlekedésügyi miniszter elmondta: a vasúti fejlesztésen kívül tárgyaltak a közúti fuvarozók helyzetéről, a Via Carpatia közúti infrastruktúra-fejlesztésről, valamint néhány, a közös határokon épített, de már használaton kívüli épület hasznosításáról is.
http://iho.hu/hir/kimondtak-akarjak-a-nagysebessegu-vasutat-a-visegradi-negyek-181002