Igen, abban az esetben, ha a család nem kapcsol be semmi fogyasztót és a töltési hatásfok 100%. Ebből egyik sem igaz. Ettől függetlenül, ha napi 100 km alatt megy a delikvens akkor télen és nyáron is elég ez fűtéssel és légkondival is.
Nem a napi rövidtávú ingázással van a súlyos baj, bár a belinkelt TDK tanulmány már az éjszakai töltésnél is azt hozta ki, hogy bajok lehetnek még akkor is, ha az adott cella területén 0 db gyorstöltő van.
Nagyjából. Ha ma egy átlagos lakóparkban az autók 1/3-a lenne villanyos, akkor már kezdene sípolni a rendszer, hogy a ház teljes fogyasztása torzítja a környéket. Ugyanis ez a lakásokon felüli fogyasztás lenne. A lakóparkok garázsaiban nincs ennyi kapacitás felesleg. Az, hogy Horváth András egyedül töltögeti kocsiját egy free konnektorban abból senki ne extrapolálja ki, hogy majd 5 vagy 50 másik ember is képes lesz erre sok plusz beruházás nélkül.
Na ez az, ami biztosan nem igaz pusztán már a villamos teljesítmény miatt. Ha te mondjuk egy pláza mélygarázsába tennél le ilyen töltőt, akkor ott olyan hulladékhő halmozódna fel, hogy összefosod magad attól. Az is biztos, hogy ha nem tudja a rendszer megoldani a hűtést, akkor úgy lekorlátozza az áramfelvételt, hogy ehaj, különben igen hamar tűz lesz a vége.
Igen és igen vastagon megkérik majd az árát a borzalmasan drága beruházási költség miatt. Mondom tessék már ökölszámokkal nekimenni annak, hogy mekkora profit kéne kW-ként, hogy 10-15 éves megtérülés kijöjjön...
Zseniális irónia. Oh, nem...
A benzinkutak sokkal skálázhatóbban épültek ki. Konkrétan a kezdet kezdetén patikában vagy vegyeskereskedésben vettél benzint. Az első állomásokon
kézzel működő szivattyú volt és egy kb. néhány m3-es tartály. Aztán ahogy nőtt az igény bővültek a meglevő kutak és a végén már megérte az autópályák mellett egyből nagyobbat is nyitni. Viszont az infrastrukturális költségek majdnem lineárisak. Ha több töltőfej, akkor több hely és azzal arányosan nagyobb épület. A villamos fogyasztása röhejesen kicsi, a 10kW tartományban marad, mint kb. 3 nagy fullosan menő családi ház. Nem egy nagy truváj.
Ha te akarsz egy "villanykutat" építeni, ahol
ugyanazt a forgalmat szolgálod ki, mint amit leváltani akarsz - mondjuk 6 kútfej, óránként 60 autó - akkor következő a helyzet:
- csak a villamos csatlakozás költsége trafóval úgy 50-100 misi HUF.
- maguk a töltők, ez darabonként asszem több ezer dollár, ami néhány misi/fej
- hatalmas parkoló, mert az 5 perces tankolás helyett 1-2 órára akarsz embereket pufferelni Kell egy kb. 300 autós parkoló és akkor a buszokkal még nem is számoltam. Nézd meg mekkora parkolója van egy mai pihenőnek, ami mellett van benzinkút úgy, hogy nem mindenki áll inni-enni. Tankol max WC és húz tovább. Na ennek igénye nő nagyságrendileg, tehát...
- a mai benzinkútnál 6-10-szer nagyobb épület, több ember kell hozzá, amikor már most munkaerő hiány van állítólag
- A villámtöltésnél a vásárló eleve 20%-ot veszít, de azt is ki kell fizetni, senkit nem érdekel, hogy hővé alakul
Hogy ez mitől lesz olcsóbb, amikor németeknél pl. már most kb. azonos költség villannyal és benzinnel tankolni az számomra picit homályos. Úgy, hogy a benzin jövedéki termék az ára meg nem...
Igen és kapaszkodj meg, a szállítási veszteség kisebb, mint az áramnál az erőműtől és a töltési hatásfokot nézve. Ezt is megmutattam már számokkal.
- Az erőműtől a grid átlagos vesztesége úgy 8%, gyorstöltésnél 80% feletti hatásfok csodaszámba megy ma is úgy, hogy nem 250 kW a gyorstöltés. 0,92*0,8 = 73,6%.
- Ehhez képest a standard 30 m3-es (30000 liter) tartálykocsi 150 km-re oda vissza úttal kb. 300 liter gázolajjal kivisz 30000-et. A kocsiba töltött mennyiség nem veszik el hőként, a töltésre használt szivattyú teljesítménye olyan röhejesen kicsi, hogy számolni sem érdemes vele. Ez 99%-os hatásfokkal való továbbítást jelent a benzin előállítási helyétől, ha azt a finomítóból viszik ki. Ez mondjuk Bp és környéke, amit Százhalombattáról látnak el. Ha távolabbi bázistelepre viszik el távvezetéken a benzint/gázolajat, akkor a szállítási költségre rakodó villamos költség távolságtól és vezetékmérettől és aktuális kapacitástól függően olyan 40-80 Ft/tonna, ami úgy 32-72 Ft/m3. (Villanyra fajlagosítva 1-3 kWh/m3) Az egy literre eső költség enne ezrede. Persze egy távvezeték üzemeltetésének vannak egyéb költségei is, de azért látható, hogy nem olyan rossz ez. Én nem párolog el 10% a végére érve.
Paks 11 HUF/kWh áron adja fel az áramot. Esetleg nézd meg a végfogyasztói árat rezsicsökkentés előtt (44 Ft/kWh) és azt, hogy mennyi a rendszerhasználati díj. Tudod te, hogy ilyen szintű erőfeszítés kell nem csak erőművi, de hálózati oldalon is, hogy neked az idő 99,9999%-ban legyen áram? Mikor volt utoljára áramszüneted?
A szokásos ostoba megközelítéssel. Gyerek, idős, stb. megkülönböztetéssel. Ez marhaság. A rendszer számára 3 szélső eset adható meg kb.
- A járműben utazók számára minimalizálja az ütközési sebességet (vagy ebből számolt energiát/teljesítményt)
- A járműn kívüliek számára inimalizálja az ütközési sebességet (vagy ebből számolt energiát/teljesítményt).
- A két csoport összege legyen minimum.
- (Állatok esetén kell valakit védeni? Hogyan ismeri fel az állatokat a rendszer?)
Ez matematika és fizika, megfogható. Az 3 felnőtt vs 3 gyerek és egyéb bugyutaságokat meg az autó szenzorai nem képesek megállapítani. Vazz, amikor útra fújt nagyobb szatyorról nem tudja, hogy kutya vagy bringás, akkor mi a frászról beszélünk...?