Régen az egytonnás 1.6-os Lada 76-78 lóerőt tudott, négyesben meg talán a 130-150-et, de sikítva és rendre 10 liter feletti átlag fogyasztással.
Ma az 1.6-os szívó Vitara is egy tonnás, jobb belső kihasználhatósággal, ötfokozatú váltóval, de már 120 maximális lóerővel, de csak 6-6,5 literes átlag fogyasztással.
És jóval tartósabb motorral.
Összességében a motorok átlagfogyasztása az, ami jelentősen csökkent, de a járműveké nem feltétlen.
Ennek oka pedig a mozgatandó tömeg.
Maga a hajtáslánc pedig előnyösebb lett, hiszen az ötödik fokozattal a szívómotorok már 60km/h óra felett is sokkal kevesebb fogyasztás mellett mozgatják a járműveket.
A turbós motoroknál meg azzal, hogy a csúcsnyomaték a szívómotorok 3500-4500-as tartományáról leköltözött az 1500-2500-as fordulatszám tartományra, behozta a hatodik fokozatot a manuális váltóknál.
Az automatáknál pedig még az annál magasabb fokozatokat is.
A turbó önmagában nem rossz dolog, a baj a downsizeingolt turbómotor + másfélszeres járműtömeg párossal van.
Ha a mozgatandó járműtömeg alacsonyabb lenne, akkor a tényleges fogyasztás és károsanyagkibocsátás tekintetében a turbós Atkinson-, vagy Miller ciklusos “upsizeingolt” motor is bőven elég lenne.
Egy turbós 1.8-as Atkinson motor, 120 lóerőre 180Nm-re leszegényítve, de kovácsolt alu dugattyúkkal (na most fordult le a marketinges meg a költségelemző a székről), jó kikönnyített blokkal, egy 800 kilós alu-műanyag autóban nem fogyasztana többet öt liternél, mégis menne a kasztni.
Csak ki győzné ezt legyártani?
)
