Nem tudom, honnan vannak ezek az információid, de érzek némi zavart az erőben.
A magyar huszárság Mátyás idejében alakult ki, majd a fegyverzet és a hadászat változásaival párhuzamosan szintén alakult, változott, formálódott, de mindvégig huszár maradt,
elnevezésében és
felhasználásában egyaránt. Kezdetben azonban a huszároknak nemhogy páncélzata, de sokszor még pajzsa sem volt! Bonfini szerint Mátyásnak három lovassága volt, nehéz (cataphractus), könnyű (expeditus) és egészen könnyű (expeditissimus equitatus) - utóbbi, amely a hadrenden kívül helyezkedett el, és portyázó, felderítő szerepet játszott, azonosítható a huszársággal.
Az 1500-as évek elejéről származó
Weisskunig huszárábrázolásán a védőfelszerelés szintén kimerül a pajzsban, az ábrázolt huszárnak még sisakja sincs:
Ugyanez a mű Miksa császárt egy helyen huszár módra felszerelkezve ábrázolja:
"mit dem lanzl, mit dem sabel" - lándzsával és szablyával. Kovács S. Tibor "Huszárfegyverek a 15-17. században" c. könyvében közöl egy azonos korból származó metszetet, egy csatajelenetet törökök és "huszárok" között - az utóbbiak fegyverzete kopja és szablya. Pajzs, páncél, sisak azonban egyiken sincs.
(Tehát ha azt állítod, hogy a kopjáját elhagyó huszár - már nem huszár, akkor éppúgy igaz, hogy a páncélba, fémsisakba öltözött huszár sem huszár többé.)
Továbbá, a huszárság nemhogy nem tűnt el a XVII. század végére, de éppen hogy akkor terjedt el Európában:
"A feljegyzések szerint a birodalmi seregekben szolgáló magyar könnyűlovas egységeket az 1634. évtől kezdve alkalmazták a Rajnán túli területeken is. A török háborúkban edződött magyar huszárok kiválóan megállták a helyüket a nyugat-európai hadszíntéren is. A Rajnán-túli területeken először éppen 1635-ben jelentek meg az első magyar huszáregységek, ez valóságos szenzációnak számított a korabeli közvéleményben, amint erről a több korabeli forrás is beszámol."
forrás
Az 1700-as évek hajnalán széltében elterjedt elnevezés volt a magyar (típusú) könnyűlovasságra a "huszár" kifejezés.
Az alábbi metszet egy 1703-ban, Nürnbergen kiadott könyvben szerepel:
Az 1720-ban Bercsényi László által alapított - és máig élő huszárezred eredeti nevében is "huszár", ahogyan az 1702-es alapítású Hadik-, az 1696-os Tersztyánszky és az 1688-as Nádasdy huszárezred is.
A fegyverzet az évszázadok során persze változott, tehát egy XV. századi, védőfelszerelés nélküli huszár nem azonos egy XVI. századi (kopjás) huszárral, az pedig valóban nem azonos a XVII. századi (hegyestőrös) huszárral, sem a XVIII. századi karabélyos huszárral, viszont az elnevezés, és a harctéren betöltött szerep nem változott.
A XVIII. századi huszárokat akkor minősíthetnénk a lovasíjászok utódainak, ha lovasíjász egységekből fejlődtek volna ki, erről azonban szó sincs. Lovasíjászok ekkor már régen nem voltak nálunk, de talán már a tatároknál sem. Már az 1500-as évekből fennmaradt források sem említenek íjat, nyilat a huszárság fegyverzetének ismertetése során.