Leopard 1 MBT (Németország)

[gorkamorka]

Tökéletesen szánalmas, ahogy beböfögsz valami ökörséget a fórumra, csak a kötözködés kedvéért.

Volt ugye a szovjet egyetemi tankönyv, akik lőttek zsákmány lőszerrel:

Ahahahahahaa A kamu forrásod? És mondd csak, te hamisítottad? Mert a Wot-osok ilyet nem csinálnak!

Ez bizony csak ~250mm/0 fok 800 méterről...

 

[fip7]

Ezekkel a WOT-os A4-es lapra gépelt forrásokkal ne fárassz, ismered a véleményemet róluk.

Volt ugye a szovjet egyetemi tankönyv,

Ezekkel a ciril betűs kamu könyvekkel ne fárassz már! Hiszen hasra ütésre írtak be számokat azt is rosszul. Mert kb. ez a helyzet.
Pont annyira tudom bizonyítani, mint te ezt a WOT-os hamisítós baromságot.

Amúgy van egy tök jó könyvem. A címe Korszerű harckocsik és harcjárművek. Zseniális munka, kamaszkorom kedvence. A szerző valami Britt harckocsizós csávó volt. Lényegében egy kis mini enciklopédia.
Tök jó könyv, a nyugati típusoknál pontos is.
Ellenben a T-64/72/80 esetén minden altípus megjelölés hibás. Ennek meg az az oka, hogy a könyvet (ha jól emlékszem) 1990-ben adták ki....
Hivatkozhatnák rá ez alapján, hogy a T-72M az a korszerűsített harckocsi valójában, nem pedig az export, hiszen itt van ez az agyonlektorált könyv, amit komoly szakemberek írtak. Csak szerencsére felismerem, ha valami valahol nem stimmel....
Attól, hogy valamit leírnak egy könyvben, attól még az nem feltétlenül igaz. Ezt jó lenne feldolgozni....

... volt még valami svéd rajz, amit nem sikerült értelmezni:

Mert neked aztán kurvára sikerült

De segítek neked. A típusjelzésekből kitalálható az időrendiség a bevezetési dátumot illetően.
A piros négyzetben az eredeti L28-as teljesítménye látható.
A kék négyzetben egy későbbi L28-as verzió és az L52-s látható.
A zöld karikában látszik, hogy szinte ugyan az az átütési teljesítmény az L28-as későbbi változata és az L52-s esetén is.
A tippem az, hogy a hegyekben álló L-28-ban, a wolfram magot cseréltek, vagy hasonló módosítás történt.
Az eredeti L28-as adatai ott vannak a piros négyzetben, nincs mit magyarázni ezen!

Képmagyarázat:
Zöld négyzet: L28A1 átütése 0 km-en.
Piros négyzet: L28A1 átütése 2 km-en.
A különbség mindössze 7 mm!
Szerinted ez reális???? Nem, hogy ennél, hanem a világon bármilyen KE lövedéknél?

Lila négyzet: L52A2 átütése 0 km-en
Kék négyzet: L52A2 átütése 2 km-en
Ugyan azzal a felépítéssel és külballisztikával 76 mm különbség!
Ez reális!
Maradjunk annyiban, hogy ez a cirilbetűs csoda forrás egy kalap szart nem ér az L28 kérdéskörében....

Ezen a képen, hol látod kiírva, hogy L28-as? És azon belül melyik verzió?
Az nem tűnt fel, hogy ez a kép ellent mond a csoda orosz forrásodnak ami az átütést illeti???

Akkor ők is hülyék, vagy csak neked nem sikerült értelmezned a rajzocskát?

Te vagy az aki folyamatosan csúsztat, miközben másokat vádol folyamatosan hazugsággal és forráshamisítással.... Ezt nem szívesen minősíteném!


És ez meg a hazudozásodra a leggusztustalanabb példa:

Ugyanakkora kamu mint az előbb nagy-hangon általad idézett könyv, ami hopp nekem van meg, te soha nem is láttad.

Ugyanis én nem a könyvre hivatkoztam!
Én azt mondtam, hogy a forrás amit találtam az egy könyvre hivatkozik, aminek megadtam az adatait és még az oldalszámát is!
Sosem állítottam, hogy meglenne. Az adatokat is azért adtam meg, hogy ellenőrizni lehessen.
Ebből azt összehozni, amit fentebb írtál, szerintem nagyon alja dolog, és nem méltó egy fórumon egy "szakmaibb" beszélgetéshez.

 

[Törölt tag]

Sok itt a marhaság, szóval csak két gondolat...

1, A 105mm-es L7-es löveg fejlesztése alapvetően az 1956-ban a britek követségiek által Budapesten lemért T-54-esen alapult.
Nyilván annyira szánalmasak, hogy nem tudtak olyan löveget tervezni ami a kilövésére képes volt.
Sőt annyira szar lett, hogy az egész NATO átvette.


2, Van a szovjet 100mm-es BM8-as APDS lőszer.
Mennyi is az átütése szerintetek 2km-en?
Mennyivel is lassabb az a lőszer az L28-ashoz képest?


Én továbbra sem akarlak titeket meggyőzni semmiről sem, ti abban hisztek ami nektek kényelmes (Leo egy szar, tudom, a németek meg hülyék), de jobban hiszek szakkönyveknek mint az összevissza handabandázásotoknak.

 

[Törölt tag]

Ezekkel a ciril betűs kamu könyvekkel ne fárassz már! Hiszen hasra ütésre írtak be számokat azt is rosszul. Mert kb. ez a helyzet.
Pont annyira tudom bizonyítani, mint te ezt a WOT-os hamisítós baromságot.

Amúgy van egy tök jó könyvem. A címe Korszerű harckocsik és harcjárművek. Zseniális munka, kamaszkorom kedvence. A szerző valami Britt harckocsizós csávó volt. Lényegében egy kis mini enciklopédia.
Tök jó könyv, a nyugati típusoknál pontos is.
Ellenben a T-64/72/80 esetén minden altípus megjelölés hibás. Ennek meg az az oka, hogy a könyvet (ha jól emlékszem) 1990-ben adták ki....
Hivatkozhatnák rá ez alapján, hogy a T-72M az a korszerűsített harckocsi valójában, nem pedig az export, hiszen itt van ez az agyonlektorált könyv, amit komoly szakemberek írtak. Csak szerencsére felismerem, ha valami valahol nem stimmel....
Attól, hogy valamit leírnak egy könyvben, attól még az nem feltétlenül igaz. Ezt jó lenne feldolgozni....

Van tán némi különbség a gyermekkori ismeretterjesztő kiadványod, és a Moszkvai egyetem 2007-es tankönyve között.
De tudom, nálatok ciki a tankönyv...

Mert neked aztán kurvára sikerült

De segítek neked. A típusjelzésekből kitalálható az időrendiség a bevezetési dátumot illetően.
A piros négyzetben az eredeti L28-as teljesítménye látható.

Tényleg szánalmas az erölködésed, de segítek:
Strv 101/102 Slpprj m/61 = L28A1 Centurion-ból tüzelve.
Strv 101/102 Slpprj m/62 = L52A1 Centurion-ból tüzelve.

Amit pirossal bekereteztél ahhoz csak írtak egy "1"-es megjegyzést alul.
A kékkel jelölt rész bizony 1500m-en garantál átütést.

A kék négyzetben egy későbbi L28-as verzió és az L52-s látható.
A zöld karikában látszik, hogy szinte ugyan az az átütési teljesítmény az L28-as későbbi változata és az L52-s esetén is.
A tippem az, hogy a hegyekben álló L-28-ban, a wolfram magot cseréltek, vagy hasonló módosítás történt.

Ez még szánalmasabb, hiszen leírtam fentebb az L22 / L28A1 / L36A1 / L52A1 fejlesztését, illetve különbségeit.
Ezek szerint te sem olvasol, csak ideböfögsz...
... kár.

Az eredeti L28-as adatai ott vannak a piros négyzetben, nincs mit magyarázni ezen!

Képmagyarázat:
Zöld négyzet: L28A1 átütése 0 km-en.
Piros négyzet: L28A1 átütése 2 km-en.
A különbség mindössze 7 mm!
Szerinted ez reális???? Nem, hogy ennél, hanem a világon bármilyen KE lövedéknél?

Lila négyzet: L52A2 átütése 0 km-en
Kék négyzet: L52A2 átütése 2 km-en
Ugyan azzal a felépítéssel és külballisztikával 76 mm különbség!
Ez reális!
Maradjunk annyiban, hogy ez a cirilbetűs csoda forrás egy kalap szart nem ér az L28 kérdéskörében....

Olvasnál - tanulnál, tán nem írnál baromságokat.

Ezen a képen, hol látod kiírva, hogy L28-as? És azon belül melyik verzió?

Korábban már egyértelműsítettem, hogy az L28-as = DM13. Lapozz vissza!

Az nem tűnt fel, hogy ez a kép ellent mond a csoda orosz forrásodnak ami az átütést illeti???

Nem mond ellent, pont hogy alátámasztja, csak gondolkodnod kellene...

Ugyanis én nem a könyvre hivatkoztam!
Én azt mondtam, hogy a forrás amit találtam az egy könyvre hivatkozik, aminek megadtam az adatait és még az oldalszámát is!
Sosem állítottam, hogy meglenne. Az adatokat is azért adtam meg, hogy ellenőrizni lehessen.
Ebből azt összehozni, amit fentebb írtál, szerintem nagyon alja dolog, és nem méltó egy fórumon egy "szakmaibb" beszélgetéshez.

Igen ismét belefutottál a kamu forrás megjelölésbe, de semmi gond, megszoktuk már tőletek.

 

[Törölt tag]

Csakhogy tisztázzuk a fenti képet, és oszlassuk a homályt...


A pirossal bekeretezett a Brit L35 HESH gránát Slspgr m/61, 750m-t tesz meg 1.2sec alatt, és bizony a páncélátütése csak 125mm, függetlenül a lőtávolságtól, illetve a páncél döntöttségétől. Erre utal a rajz alján látható "1) genomslag är beroende av pansartjocklek, ej skjutavstånd eller anslagsvinkel" felirat.

A kékkel bekeretezett két gránát közül az alsó az L28-as Brit ADPS Slpprj m/61, 1600m-t tesz meg 1.2sec alatt, és az ábra szerint 1500m-en átüti a 60°-ban döntött (Svédek által a 70-es évek elején elképzelt) T-62-es tornyot ami 230mm LOS.
A kékkel bekeretezett két gránát közül az felső egy Svéd módosítása a Brit L28-as ADPS-nek Slpprj m/62, a britek jól beperelték a Svédeket, szellemi jogok ellopása miatt.

A kékkel keret felett látható az L52-as ADPS Slpprj m/66, 1600m-t tesz meg 1.2sec alatt, és az ábra szerint 2000m-en átüti a 60°-ban döntött (Svédek által a 70-es évek elején elképzelt) T-62-es tornyot ami 230mm LOS.

 

[Törölt tag]

Képmagyarázat:
Zöld négyzet: L28A1 átütése 0 km-en.
Piros négyzet: L28A1 átütése 2 km-en.
A különbség mindössze 7 mm!
Szerinted ez reális???? Nem, hogy ennél, hanem a világon bármilyen KE lövedéknél?

Az lehet sima elírás, alighanem 245mm-t mértek, ami bőven reális.
Mondjuk nem tudom kit érdekel egyáltalán a merőleges páncélátütési érték, a 60-as években már messze nem rohangált semmi sem függőleges páncéllal a harcmezőn ami számít.

 

[honved]

Mondjuk nem tudom kit érdekel egyáltalán a merőleges páncélátütési érték, a 60-as években már messze nem rohangált semmi sem függőleges páncéllal a harcmezőn ami számít.

 

[honved]

Ez elég függőleges toronypáncélzat ?

 

[speziale]

Csakhogy tisztázzuk a fenti képet, és oszlassuk a homályt...


A pirossal bekeretezett a Brit L35 HESH gránát Slspgr m/61, 750m-t tesz meg 1.2sec alatt, és bizony a páncélátütése csak 125mm, függetlenül a lőtávolságtól, illetve a páncél döntöttségétől. Erre utal a rajz alján látható "1) genomslag är beroende av pansartjocklek, ej skjutavstånd eller anslagsvinkel" felirat.

A kékkel bekeretezett két gránát közül az alsó az L28-as Brit ADPS Slpprj m/61, 1600m-t tesz meg 1.2sec alatt, és az ábra szerint 1500m-en átüti a 60°-ban döntött (Svédek által a 70-es évek elején elképzelt) T-62-es tornyot ami 230mm LOS.
A kékkel bekeretezett két gránát közül az felső egy Svéd módosítása a Brit L28-as ADPS-nek Slpprj m/62, a britek jól beperelték a Svédeket, szellemi jogok ellopása miatt.

A kékkel keret felett látható az L52-as ADPS Slpprj m/66, 1600m-t tesz meg 1.2sec alatt, és az ábra szerint 2000m-en átüti a 60°-ban döntött (Svédek által a 70-es évek elején elképzelt) T-62-es tornyot ami 230mm LOS.

Azért látom hogy valaki azért el is olvassa a szöveget…

 

[Törölt tag]

Ez elég függőleges toronypáncélzat ?

Lehet ugyan hogy kívülről avatatlan szemnek úgy tűnik, de azért ténylegesen elég kevés függőleges páncél van a képen.
Menj át a Leo-2 topicba, és találsz ott pár elvileg a prototípus tornyának belső felépítéséről készült rajzot.

 

[Cifu]

Ez elég függőleges toronypáncélzat ?

Azt ugye tudod, hogy ez esetben a belső szerkezet a lényeg?
Hogy a külső borítás függőleges, az pont nem számít.
Alatta egy nagy rakás ferde lemez felel a valódi védelemért...

 

[fip7]

Van tán némi különbség a gyermekkori ismeretterjesztő kiadványod, és a Moszkvai egyetem 2007-es tankönyve között.
De tudom, nálatok ciki a tankönyv...

VS.

Az lehet sima elírás, alighanem 245mm-t mértek, ami bőven reális.
Mondjuk nem tudom kit érdekel egyáltalán a merőleges páncélátütési érték, a 60-as években már messze nem rohangált semmi sem függőleges páncéllal a harcmezőn ami számít.

Magyarán nekem van igazam!
Mondjuk ha tényleg akkora koponya lennél, mint ahogyan előadod magad, akkor föl tűnt volna neked is, hogy a tankönyvi adat hibás, mert fizikai képtelenség amit állít.... De legalább két napja véded a védhetetlent
Jah, amúgy az én eredeti állításom az volt, hogy 120 mm-s behatolás, 60 fokban 1000 yardon.
A tankönyved ugyan ezen adata 110 mm-s behatolás 60 fokban 2 km-en. Ez 220 mm-s áthatolási út.
(220 mm-s behatolás 60 fokban nem lehetséges értelmezése a szövegnek, lévén az M111 HETZ nyíllövedék adata 150 mm 60 fokban 2000 méteren)
Vagyis a "kamu" hivatkozott, kamu forrásom pontos adatot közölt

Olvasnál - tanulnál, tán nem írnál baromságokat.

Mondtad te a fentiek tükrében, nekem

Korábban már egyértelműsítettem, hogy az L28-as = DM13. Lapozz vissza!

Nem mond ellent, pont hogy alátámasztja, csak gondolkodnod kellene...

A kékkel bekeretezett két gránát közül az alsó az L28-as Brit ADPS Slpprj m/61, 1600m-t tesz meg 1.2sec alatt, és az ábra szerint 1500m-en átüti a 60°-ban döntött (Svédek által a 70-es évek elején elképzelt) T-62-es tornyot ami 230mm LOS.

VS.

Nézzük meg azt a német rajzot!
Te azt állítod, hogy a 105 mm-s APDS az a DM13, ami meg L28 amúgy.
A svédek azt mondják 1500 méteren átüti a T-62-s 230 mm-s tornyát. (Mondjuk az általad linkelt képen T-10 ábra van....)
Az orosz tankönyben meg 220 mm/60 fok szerepel 2 km-re. (Mondjuk van ott a szövegben 200 mm/60 fok is, de mindegy....)

Mi az ellentmondás tárgya?
Az, hogy a németek doksijában az szerepel, hogy a DM13-s 800 méteren belülről tudja csak kilőni a T-62-s toronypáncélzatát, ami 214-220 mm vastag öntött acél, valószínűleg MBL-1, ami 270-290 HB-s. A torony le van kerekítve de köze nincs a 60 fokos döntöttséghez!

Az én kérdésem az, hogy a svédek lőttek valaha T-62-re L28-al?
A németek lőttek rá, vagy csak számoltak ők is?
Mert ezek szerint valahol valami nem stimmel....

Ha nekem kellene tippelni (de tudjuk én csak ideböfögni szoktam....XD) Akkor az acélminőség a megoldás kulcsa.
Nem olyan régen beszéltük, hogy a nyugati átütési értékek kb. 230-240 HB-s öntött acélokban jönnek ki.
A T-62-s tornya ennél azért combosabb acélból készült, ami a lekerekített kialakítással együtt okozhatja ezt az eltérést.

Mondjuk az kiinduló állításom az volt, hogy a Leopárd 1-es az általa használt APDS-el csak 1 km-en belülről veszélyes a T-55-re.
Ezt az állításomat tartom is a fentiek alapján.

 

[Törölt tag]

VS.


Magyarán nekem van igazam!
Mondjuk ha tényleg akkora koponya lennél, mint ahogyan előadod magad, akkor föl tűnt volna neked is, hogy a tankönyvi adat hibás, mert fizikai képtelenség amit állít.... De legalább két napja véded a védhetetlent
Jah, amúgy az én eredeti állításom az volt, hogy 120 mm-s behatolás, 60 fokban 1000 yardon.
A tankönyved ugyan ezen adata 110 mm-s behatolás 60 fokban 2 km-en. Ez 220 mm-s áthatolási út.
(220 mm-s behatolás 60 fokban nem lehetséges értelmezése a szövegnek, lévén az M111 HETZ nyíllövedék adata 150 mm 60 fokban 2000 méteren)
Vagyis a "kamu" hivatkozott, kamu forrásom pontos adatot közölt



Mondtad te a fentiek tükrében, nekem




VS.

Nézzük meg azt a német rajzot!
Te azt állítod, hogy a 105 mm-s APDS az a DM13, ami meg L28 amúgy.
A svédek azt mondják 1500 méteren átüti a T-62-s 230 mm-s tornyát. (Mondjuk az általad linkelt képen T-10 ábra van....)
Az orosz tankönyben meg 220 mm/60 fok szerepel 2 km-re. (Mondjuk van ott a szövegben 200 mm/60 fok is, de mindegy....)

Mi az ellentmondás tárgya?
Az, hogy a németek doksijában az szerepel, hogy a DM13-s 800 méteren belülről tudja csak kilőni a T-62-s toronypáncélzatát, ami 214-220 mm vastag öntött acél, valószínűleg MBL-1, ami 270-290 HB-s. A torony le van kerekítve de köze nincs a 60 fokos döntöttséghez!

Az én kérdésem az, hogy a svédek lőttek valaha T-62-re L28-al?
A németek lőttek rá, vagy csak számoltak ők is?
Mert ezek szerint valahol valami nem stimmel....

Ha nekem kellene tippelni (de tudjuk én csak ideböfögni szoktam....XD) Akkor az acélminőség a megoldás kulcsa.
Nem olyan régen beszéltük, hogy a nyugati átütési értékek kb. 230-240 HB-s öntött acélokban jönnek ki.
A T-62-s tornya ennél azért combosabb acélból készült, ami a lekerekített kialakítással együtt okozhatja ezt az eltérést.

Mondjuk az kiinduló állításom az volt, hogy a Leopárd 1-es az általa használt APDS-el csak 1 km-en belülről veszélyes a T-55-re.
Ezt az állításomat tartom is a fentiek alapján.

Tőlem nyugodtan fenntarthatsz bármit, bárhol.


A fenti (ki tudja honnan származó) német rajzon amúgy azt magyarázzák, hogy a legömbölyített torony öntött páncélján a DM13-as (L28) a terület 60%-án gellert kap 800m-en felül, míg a középső szemből vékonyabban páncélozott 40%-ot simán átviszi a DM13-as 2km-ről is.

Ez amúgy sajnos jólismert tulajdonsága az APDS lőszereknek.
A mi BM8-asainknak is komoly gondot jelentett volna a geller az olasz M60A1-esek tornyán.

Igen lőttek T62-esre (van egy rakat fotó róla), de a rajz csak ugyanazt ábrázolja mint a T55 esetén, miszerint a torony felületének 100%-nak átlövéséhez 800m-nél közelebb kell lenni.

 

[molnibalage]

Ezekkel a ciril betűs kamu könyvekkel ne fárassz már!

Kamu könyv? Tudod egy könyvnek vannak adatai, amiből lehet tudni, hogy hol és ki adta ki stb.
Az forrás.
Azért eljött az a pont, ahol tényleg erősen pislogok.

@Hpasp által használt anyagokon, ha minősített volt, akkor ott a száma és a feloldás alóla.
A könyv esetén meg szerző, név, kiadó. Egy ilyen könyv, az mióta kamu?

Bezzeg egy kétnyelvű, teljesen eltérő stílusban készült ppt egy játék fórumáról, na, az full hiteles forrás?

Az igen...

 

[Törölt tag]

Kamu könyv? Tudod egy könyvnek vannak adatai, amiből lehet tudni, hogy hol és ki adta ki stb.
Az forrás.
Azért eljött az a pont, ahol tényleg erősen pislogok.

@Hpasp által használt anyagokon, ha minősített volt, akkor ott a száma és a feloldás alóla.
A könyv esetén meg szerző, név, kiadó. Egy ilyen könyv, az mióta kamu?

Bezzeg egy kétnyelvű, teljesen eltérő stílusban készült ppt egy játék fórumáról, na, az full hiteles forrás?

Az igen...

Ráadásul még csak nem is egy színes szagos ismeretterjesztő képeskönyv, hanem egy számításokkal tömött egyetemi tankönyv (МГТУ - Московского Государственного Технического Университета)...


... ez a szak konkrétan.

 

[molnibalage]

De, csak hogy példa legyen.
Az Oszirak videó alapja a gépek fegyverzete és hatótávolsága volt.
Azt nem a kisujjamból szoptam ki...

Az utolsó 8 oldal a DI és tömeg táblázat, az első a tartalomjegyzék. A 4. oldaltól kezdődik a hatótáv számítás bemutatása és magyarázata.
(Ez bővített és javított Patreon extra angoulul.)

Az Flight Manuallal történt. Nem mindenféle himihumi módon.
A BMS4.35-tel repülést is a manualhoz mértem és nem fordítva...
Na, egyeseknél kb. olyan, mintha hivatalos doksikat szaroznák le, mert szerintük egy WOT fórumról származó kép, az üti azokat.
Vicces no.

Persze "cseréltem eszmét" olyan ostoba emberrel, aki az "F-15 not a pound to air to ground" kapcsán osztotta a nem létező észt, hogy nem volt azoknak AG képessége sőt, az F-16A Block 1-nek sem. Persze, hogy a fegyverzet kezelő panelon mint keresnek az A/G opciók és a FM-ben miért van DI és tömegadata a AG konfigoknak, arra a meg nem értett zseni válaszolni nem tudott. Meg arra sem, hogy akkor Oszirakot hogyan bombázták le zsír új F-16A gépekkel.
Ott csak olyan dumát tolt, hogy IAF átépítés miatt volt azoknak AG képessége.

Ott töröltem a balfasz kommetjeit, mert azért a hülyeség ilyen szintű terjedésének nem kéne teret adni...

 

[speziale]

VS.


Magyarán nekem van igazam!
Mondjuk ha tényleg akkora koponya lennél, mint ahogyan előadod magad, akkor föl tűnt volna neked is, hogy a tankönyvi adat hibás, mert fizikai képtelenség amit állít.... De legalább két napja véded a védhetetlent
Jah, amúgy az én eredeti állításom az volt, hogy 120 mm-s behatolás, 60 fokban 1000 yardon.
A tankönyved ugyan ezen adata 110 mm-s behatolás 60 fokban 2 km-en. Ez 220 mm-s áthatolási út.
(220 mm-s behatolás 60 fokban nem lehetséges értelmezése a szövegnek, lévén az M111 HETZ nyíllövedék adata 150 mm 60 fokban 2000 méteren)
Vagyis a "kamu" hivatkozott, kamu forrásom pontos adatot közölt



Mondtad te a fentiek tükrében, nekem




VS.

Nézzük meg azt a német rajzot!
Te azt állítod, hogy a 105 mm-s APDS az a DM13, ami meg L28 amúgy.
A svédek azt mondják 1500 méteren átüti a T-62-s 230 mm-s tornyát. (Mondjuk az általad linkelt képen T-10 ábra van....)
Az orosz tankönyben meg 220 mm/60 fok szerepel 2 km-re. (Mondjuk van ott a szövegben 200 mm/60 fok is, de mindegy....)

Mi az ellentmondás tárgya?
Az, hogy a németek doksijában az szerepel, hogy a DM13-s 800 méteren belülről tudja csak kilőni a T-62-s toronypáncélzatát, ami 214-220 mm vastag öntött acél, valószínűleg MBL-1, ami 270-290 HB-s. A torony le van kerekítve de köze nincs a 60 fokos döntöttséghez!

Az én kérdésem az, hogy a svédek lőttek valaha T-62-re L28-al?
A németek lőttek rá, vagy csak számoltak ők is?
Mert ezek szerint valahol valami nem stimmel....

Ha nekem kellene tippelni (de tudjuk én csak ideböfögni szoktam....XD) Akkor az acélminőség a megoldás kulcsa.
Nem olyan régen beszéltük, hogy a nyugati átütési értékek kb. 230-240 HB-s öntött acélokban jönnek ki.
A T-62-s tornya ennél azért combosabb acélból készült, ami a lekerekített kialakítással együtt okozhatja ezt az eltérést.

Mondjuk az kiinduló állításom az volt, hogy a Leopárd 1-es az általa használt APDS-el csak 1 km-en belülről veszélyes a T-55-re.
Ezt az állításomat tartom is a fentiek alapján.

A helyzet az hogy itt megint ignorálod a tényeket...

Ugyanis a glacist 1800m-ről át tudta lőni a dm13...
nézzük meg, hogy ez mennyire van összhangban a svéd teszttel:

140mm LOS 35 fokban az 122mm LOS 30 fokban (ennyire volt döntve a T62 glacis-a)

@Hpasp forrása szerint az L28 94m/s-ot lassul 1km-en...vagyis 900/1800 méteren a sebessége: 1391/1307 m/s
ez azt jelenti, hogy az impact energy a 900méteren mértnek a 88%-a...ez alapján pedig 1800 méteren 108mm az L28 átütése...ami ugye több mint a T62 glacis 100mm-e

egyébként meg a tornyot alapvetően a nagyon döntött részein nem tudta átlőni, mert elcsúszott rajta a lövedék, a kevésbé döntött részen meg átütötte:

 

[speziale]

Mindent a maga korszakában kell értékelni.

A Chieftain-nek is több változata volt, az alapmodellű Chieftain a T-54/55-ös ellen még megfelelő volt, de az APDS-FS és a HEAT lőszerek jó hogy átvitték hagyományos öntött + hengerelt acél, de ez ellen is voltak megoldások.

A Chieftan-t 1966-ban kezdték el rendszerbe állítani, de értékelhető mennyiség mikorra is lett belőle...csak hogy lássuk, 1966-ban a szovjetek már a 3bm6-os apfsds-t rendszeresítették...szóval az apfsds abszolút kortárs fenyegetettségnek számít...

Az FV 4211-es Alumínium Chieftain-t ugye nem kell bemutatni, az teljesen immunis lett, már 1963-ban elkezdték fejleszteni, 1971-re lett kész, de az otthoni pénztelenség és a külpolitikai bajok miatt nem valósult meg, helyette Chieftain Stillbrew lett, ami teszkós gazdaságos és rendkívül primitív megoldású tákolgatás volt. A Challenger 1 - 2 is csak ilyen minimális update. Elméletben fejlesztettek a Britek, addig a Leopárd 1-esnél teljesen feleslegesnek találták a páncélozgatást, a bokornak kidekorálás volt a védettségük, ez szememben, bocsáss meg a kifejezésért, de neoprimitív megoldás.

szerintem meg el kellene már felejtened, hogy meg nem valósult kísérelti cuccokkal érvelsz...én sem emlegetem az MBT70-et, vagy a Keiler-t (az MBT 70 motorjával és 120mm-es ágyújával felszerelt Leo1)
egy 120mm-es ágyúval felszerelt Leo1A4 elképesztő pusztítást tudott volna csinálni:

 

[speziale]

Elméletben fejlesztettek a Britek, addig a Leopárd 1-esnél teljesen feleslegesnek találták a páncélozgatást, a bokornak kidekorálás volt a védettségük, ez szememben, bocsáss meg a kifejezésért, de neoprimitív megoldás.

ez az állítás persze csak addig igaz, amíg ignorálod amit @Hpasp írt a chieftan topikjába:

"Az üzemanyag-mérő nem működött, ami arra ösztönözte a legénységet, hogy minden alkalommal tankoljanak. Az egységparancsnokok számára az üzemanyag kifogyása hadbíróságot jelentett. A merülőpálcák segítségével ugyan pontosan lehetett mérni az egyes tartályokban lévő üzemanyagot, de a folyamat időigényes volt, és nem érte el egy megfelelően működő üzemanyagmérő hatékonyságát.....
....Az ugyanabban az évben egy kiképzési gyakorlat során gyűjtött adatokból kiderült, hogy egy harckocsiegység minden egyes 150 km megtétele után a Chieftainek 10 százalékos meghibásodási arányt szenvedtek el, és a szükséges javítások több mint 48 órát vettek igénybe. Egy korábbi, 1969-es gyakorlat során egyetlen Chieftain egység 43 harckocsijából 10 nap alatt 40 meghibásodott. Egy olyan háborúra készülő egységek számára, amelyek valószínűleg folyamatos mozgó műveletek jellemeznének, legalábbis a háború korai szakaszában, ezek az adatok meglehetősen aggasztóak voltak."

 

[Mark1993]

szerintem meg el kellene már felejtened, hogy meg nem valósult kísérelti cuccokkal érvelsz

Az MBT / KPz-70 egy túltervezett harckocsi volt, a vezetéséhez is mérnöki diploma szükségeltetett, túlságosan bonyolult volt, túl sokat vártak el tőle, ellenben a pluszmodulos / többrétegű M48 / M60 Patton-ök, és az Alumínium Chieftain azok hagyományos, köznapi harckocsik lettek volna, mindegyiknek más volt a baja. A Patton-ök a Sci-Fi-t olvasott tábornokok áldozata, ahogy napjainkban is vannak vadhajtások, minthogy a drónok / kiberhadviselés kell, a harckocsik feleslegesek, akkoriban az atomláz volt ugyanilyen elmebaj. Az Alumínium Chieftain-re megvolt a valós igény, az a külpolitika áldozata lett.

egy 120mm-es ágyúval felszerelt Leo1A4 elképesztő pusztítást tudott volna csinálni:

A T-64A és a T-72A másodvonalas harckocsikká lettek, a fejlesztett 105-ösök, és az újonnan bevezetett 120-asra lett válaszul 5-rétegű a T-64BV, a T-72B, és a T-80U. És ezenkívül a régebbi harckocsikat, bármit fel lehetett szerelni Kontankt-5-össel, csak volt-e rá igény ?

ez az állítás persze csak addig igaz, amíg ignorálod amit @Hpasp írt a chieftan topikjába:

Ha elkezdted olvasgatni a Chieftain-es topic-ot, láthatod, hogy én is milyen leírást hoztam a Chieftain két legkomolyabb felhasználójelöltjéről. És lehet még tovább lajstromba venni, új hozzászólásként, hogy milyen tenderjei - felhasználói voltak egymás ellen a Leó 1-es használóknak, és a Patton / Chieftain-eseknek.