Mind független volt attól, hogy neked nem tetszett.
A Leopárd 1-es rendszeresítése az politikai alapú, nem szakmai, akármennyire nem tetszik neked ez.
Azelőtt a világ, még Európa is Centurion-okat és M47-es és M48-as Patton-öket használt, felváltva. Elkezdett formálódni az ESZAK / EGK, és a NATO-n belül is próbáltak önállósodni, pl. Európai Védelmi Közösséggel. Egyik ilyen ötlet volt, hogy a Brit és Amerikai típusok után legyen Europa-Panzer. A műszaki kitételeket alternatívan vették, a lényeg az volt, hogy legyen Ojrópai. 1956-ban kötötték meg és foglalták egyezménybe, Colomb-Béchar-ban.
A követelmények szerint növelt, 84 / 90 mili feletti űrméretű löveggel kell bírnia, de könnyűsúlyúnak és mobilisnak kell lenni a harckocsinak, és ennek érdekében szándékosan áldozták fel a páncélvédettséget. Harckocsi helyett kábé páncélvadászt akartak. Nem szemtől - szemben mennek az ilyenekkel ütközetbe / háborúba, mint ahogy a T-54 / 55-ös, az M48 / M60-as Patton és a Chieftain, a többszöri találatok viselésére, hanem lesállás, rajtaütéses védekezésre való elsődlegesen és akár ilyen módon kivitelezett offenzívával is megpróbálkozni.
Nem a nagy kietlen tájakra, alföldekre, sztyeppékre terveztek, hanem a sűrű növényzettel, erdőkkel tűzdelt terepszakaszokra, ahol lehetőleg még szintemelkedés is van.
Mindenkinek mások a preferenciái, én az ilyent hülyeségnek tartom, főleg a késztermék kapcsán, a Leopárd 1-es minden lett, csak nem könnyűsúlyú, de elégtelen páncélvédettségű és nulla túlélőképességű, ellenben a T-54/55/62-es normális páncélvédettségű, az Objekt 434 meg extra, technológiai ugrás, mégis azok sokkalta közelebb vannak a könnyűsúlyhoz. És alternatívaként az M60-as Patton nehézharckocsis tömegű, de tudtak hozzá működő motort, és szegény Chieftain a szintén nehézharckocsis tömegével, a vadiúj 120-asával, de gyengélkedő motorral, ha ebben engedékenyek lettek volna, kiforrhatott volna, azonban így, hogy túlszigorúan vették a követelményeit a NATO-s tányérsapkások, csak végigkínlódta szolgálati idejét, pedig simán lehetett volna a 60 - 70-es évek legjobb NATO-s harckocsija, ami még a T-64A-t is képes lett volna veszélyeztetni, szemtől szemben.
A Németek és Franciák álltak elő prototípusokkal, de a Franciák 1963-ban megkezdték a kihátrálást a NATO-ban, 1966-ra be is fejeződött a folyamat, az AMX-30-as akaratukon kívül diszkvalifikálták a Franciák a lépésükkel, és másik versenyző híján neki kezdtek a Leó 1-es osztogatásának, ha jó, ha nem, mert Europa-Panzer. Kevesek, pl. a Hollandok voltak, akik próbáltak minimálisan objektívak lenni, tisztességes, Fair küzdelemben maradt alul a Chief.
És meg is nézhetjük a Leó 1-es rendszeresítőit:
Időrendi sorrendben:
- Belgium (1968) (334),
- Hollandia (1969) (468),
- Norvégia (1970) (172),
- Olaszország (1971), (920),
- Dánia (1976), (230),
- Kanada (1978), (114),
- Törökország (1980) (77)
- Görögország (1984) (104)
Ezek közül ha úgy vesszük, a Belgáknak, a Hollandoknak, az Olaszoknak, a Dánoknak, és a Norvégoknak volt Leopárd 1-esre alapozott flottájuk. És megnézhetjük, hogy a felsoroltakkal mi lett, pl. a Belgák felszámolták a komplett harckocsizóikat, a Hollandok is elpróbálták ezt, és a Dánoknál meg azt kérdőjelezném meg, Hol harckocsiznának, Németországban társulnának a főerőkhöz, vagy az ezernyi kis szigetükön várnák a partraszállókat ?
Ha a Leopárd 1-es annyira jó volt, miért lett hozzá képest teljesen más a Leopárd 2-es, miért nem szimplán minél kevesebb erőfeszítéssel modernizálták fel a meglevőket a Leó 1A6 szintre ?
A Törökök és a Görögök a HH után jutottak el a 300 - 500 közötti Leó 1-es mennyiségére, ex-Holland és hasonló helyekről bevásárolva, azokat nem is a T-72B / T-90Sz és hasonlók ellen szánják reálisan, hanem sorozott tömeghadsereggel egymás ellen akarnak magánháborúzni. És a Törökök az M48 / M60 Patton szériát favorizálják a Leó 1-es ellen, pedig a Leó 1-es is kaphatna AMAP pótpáncélzatot ?