Leopard 1 MBT (Németország)

Több száz van belőlük papíron. Ebből szerinted mennyi lehet harcképes?
Pár tucat maximum. Azt is a többiből kanibalizálják.
Ha létezne még ezekhez normális termék támogatás, nem lenne gond a Leo1-esek felújítása és ukrajnába küldése. De elég szarul megy nekik.... Érdemes ezt átgondolni.

A RM épp most újít fel nagyobb mennyiségű Leopárd 1 harckocsit az ukránoknak. Nem egy olyan gond, amit ne tudnának megoldani.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
Szeptember 14-én a Brazil Hadsereg Logisztikai Parancsnoksága hivatalos feljegyzést tett közzé, amely szerint határozatlan időre elhalasztja a Leopard 1A5 BR páncélozott harcjármű (VBC CC) korszerűsítését...

SPrgFBld_Apresentacao-0.jpg
 
Az ukrán harckocsizók szerint a Leopard 1 jobb, mint a T-64.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Csak sok Leopard rosz állapotban kerul hozzájuk. Például a 20 dán Leoparból egészen 12:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Vicces
Reactions: fip7 and Nemerson
Az ukrán harckocsizók szerint a Leopard 1 jobb, mint a T-64.

Mármint sebességben, és manőverezhetőségben.

De tűzerőben biztos nem.

A műszerezettségről nem írtak semmit.

Páncélvédettségnél meg értelmetlen arról beszélni a Leopárdnál.



Csak sok Leopard rosz állapotban kerul hozzájuk. Például a 20 dán Leoparból egészen 12:

Szemétlerakónak használják az ukránokat, így jóemberkednek ezek.
 
Szemétlerakónak használják az ukránokat, így jóemberkednek ezek.
Az ukrán ellenoffenzívához kellene egy összfegyvernemi hadsereg. Ezer korszerű harckocsi és három- négyezer korszerű IFV/APC +szükséges tüzérség dögivel.

Ennek a tizedét se kapják meg. Az oroszokat kizárólag a a saját parancsnokaik alkalmatlansága és a tehetetlensége a rendszernek tartja vissza. Ez pedig világosan beszél egy gyenge rendszerről.
 
Most hogy az első konzerv Leo 1-k megérkeztek Ukrajnába, elkezdett foglalkoztatni vajon mennyire lehet őket ad-hoc tüzérségként használni. Mert ha Tarasznak esze van, ugyanúgy nem viszi őket első vonalba, mint Grísa a T-55/62-ket, helyette indirekt módban használja azokat. Lőszer van hozzá, a DM512 és tsai HESH képében, csak az operatív lőtáv ami érdekelne engem.

Olaszok saját HESH lőszerre 9,5 km-t adnak meg max lőtávként, de gondolom ballisztikailag elmenne az tovább is

Viszont itt a kérdés az, hogy megéri-e? Mert ha csak bedobálja valahova alacsony pontossággal, akkor nem
 
Most hogy az első konzerv Leo 1-k megérkeztek Ukrajnába, elkezdett foglalkoztatni vajon mennyire lehet őket ad-hoc tüzérségként használni. Mert ha Tarasznak esze van, ugyanúgy nem viszi őket első vonalba, mint Grísa a T-55/62-ket, helyette indirekt módban használja azokat. Lőszer van hozzá, a DM512 és tsai HESH képében, csak az operatív lőtáv ami érdekelne engem.

Olaszok saját HESH lőszerre 9,5 km-t adnak meg max lőtávként, de gondolom ballisztikailag elmenne az tovább is

Viszont itt a kérdés az, hogy megéri-e? Mert ha csak bedobálja valahova alacsony pontossággal, akkor nem
ezek a dnyeper bal partjára mennek ezeket át tudják juttatni és kisebb a logisztikai lábnyom is. persze más frontszakaszokon is talákozni fognak velük az oroszok ez egészen biztos.
de a leo1 esekkel a cél a zaporozsijai erőmű lesz.

hogy a gyakorlatba meg hova kell majd réseket betömni a leo 1 esekkel már más kérdés mert mindenhova kellenének harckocsik az ukránoknak nagyon leredukálodott a páncélos képességük valószínűleg mindegy minek és hova tervezték bevetni ezeket a gépeket ígyis úgyis odafognak menni ahol páncéloshiányvan mind1 hogy mire lehetne használni vagy mire nem. nem sok választásuk van e tekintetbe.
 
Most hogy az első konzerv Leo 1-k megérkeztek Ukrajnába, elkezdett foglalkoztatni vajon mennyire lehet őket ad-hoc tüzérségként használni. Mert ha Tarasznak esze van, ugyanúgy nem viszi őket első vonalba, mint Grísa a T-55/62-ket, helyette indirekt módban használja azokat. Lőszer van hozzá, a DM512 és tsai HESH képében, csak az operatív lőtáv ami érdekelne engem.

Olaszok saját HESH lőszerre 9,5 km-t adnak meg max lőtávként, de gondolom ballisztikailag elmenne az tovább is

Viszont itt a kérdés az, hogy megéri-e? Mert ha csak bedobálja valahova alacsony pontossággal, akkor nem
Ballisztikailag elmenne az tovább is,de a maximális csőemelkedés miatt nem megy.
Egyébként Grisa se tüzérségi közvetett tűzre használja a T55/62 tipusokat,hanem gyalogsági kisérő,kvázi rohamlöveg szerepkörben.Hogy eközben már nem pásztázott lőtávról,hanem azon kivűlről lőnek,az más kérdés.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and fip7
Most hogy az első konzerv Leo 1-k megérkeztek Ukrajnába, elkezdett foglalkoztatni vajon mennyire lehet őket ad-hoc tüzérségként használni. Mert ha Tarasznak esze van, ugyanúgy nem viszi őket első vonalba, mint Grísa a T-55/62-ket, helyette indirekt módban használja azokat. Lőszer van hozzá, a DM512 és tsai HESH képében, csak az operatív lőtáv ami érdekelne engem.

Olaszok saját HESH lőszerre 9,5 km-t adnak meg max lőtávként, de gondolom ballisztikailag elmenne az tovább is

Viszont itt a kérdés az, hogy megéri-e? Mert ha csak bedobálja valahova alacsony pontossággal, akkor nem
Az a baj, hogy ez a tüzérségként való alkalmazás egy elképesztően korlátozott dolog minden harckocsinál.
 
Ballisztikailag elmenne az tovább is,de a maximális csőemelkedés miatt nem megy.
Egyébként Grisa se tüzérségi közvetett tűzre használja a T55/62 tipusokat,hanem gyalogsági kisérő,kvázi rohamlöveg szerepkörben.Hogy eközben már nem pásztázott lőtávról,hanem azon kivűlről lőnek,az más kérdés.



Mi az,hogy pásztázott lőtáv?
 
Mi az,hogy pásztázott lőtáv?
A lövedék nem egyenes vonalban halad, ahnem ívesen. Ebből következik, ha túl nagy a röppálya íve és túl alacsony a cél, akkor lesznek a röppályának olyan részei amikor a lövedék elrepül a cél felett. A pásztázott lőtáv aza lőtáv, amikor nincs olyan pontja a röppályának ami magasabb mint a cél, tehát nem megy el a lövedék a cél felett.

Pásztázás a lapos röppályájú fegyverek azon tulajdonsága, hogy az adott területet a várható cél magasságnál alacsonyabb röppályával végig szórják.



Pásztázó lövésnek nevezzük az olyan lövést, amelynél a röppálya az adott irányzékállással az egész irányzék távolságon nem emelkedik magasabbra a célnál.



167-%C3%A1bra.jpg



A pásztázó lövés távolságán belül a célt az irányzékállás változtatása nélkül meg tudjuk semmisíteni, irányzóvonal mindig a cél alsó szélére mutat.



A pásztázó lövés távolsága függ:



  • a cél magasságától és a
  • röppálya laposságától.


Minél magasabb a cél és minél laposabb a röppálya, annál nagyobb távolságon tudjuk a célt ugyanazzal az irányzék állással leküzdeni.



Vannak azonban olyan célok is, amelyek nagyobb távolságra vannak a pásztázó lövés távolságánál. Ezek a célok a röppálya tetőpont magasságánál alacsonyabbak, tehát pásztázó hatás csak a röppálya felszálló és leszálló ág bizonyos távolságán van.



Azt a távolságot, amelyen a röppálya leszálló ágának magassága nem haladja meg a cél magasságát, az irányzék szerint pásztázott terület mélységének nevezzük.



A pásztázott terület mélysége, ugyanúgy mint a pásztázó lövés távolsága a cél magasságától és a röppálya laposságától függ. Az irányzóvonal ebben az esetben is a cél alsó szélére mutat.
 
Ballisztikailag elmenne az tovább is,de a maximális csőemelkedés miatt nem megy.
Egyébként Grisa se tüzérségi közvetett tűzre használja a T55/62 tipusokat,hanem gyalogsági kisérő,kvázi rohamlöveg szerepkörben.Hogy eközben már nem pásztázott lőtávról,hanem azon kivűlről lőnek,az más kérdés.
Na pont erre alkalmatlanok a picsafüst védettségük miatt.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Az ukrkán Lepard1A5-ösök Harkov környékén kerülnek bevetésre: védelmi feladatokat látnak el.
Az ellenségtől biztos távolságot tartva nyújtanak tűztámogatást 5 km-ig hatásos lövegükkel.


Előkészített tüzelő állások között mozogva repeszgránátokat lövöldözve végül is hasznosak lehetnek védelemben...