Itt most a csőből indítható páncéltörő rakétáról van szó. Azt akartam mondani, hogy az amerikaiak is rendelkeztek a technológiával. És nem csak rendelkeztek vele, de hadrendben is volt évtizedeken keresztül. Ha annyira bevált volna, akkor a továbbfejlesztett változatai mai napig hadrendben lennének, de nincsenek.Szerintem te érted félre.
- A Sheridan az amerikai légi mobilitási mánia gyermeke volt. Mivel egy légi szállítható papírkönnyű harckocsinak nem tudtak máshogy értelmezhető tűzerőt adni.
- A többi egység Sheridan járműveit régen kiszórták addigra. Jobb híján maradtak.
- Az M60A2 is azért maradt hadrendben 1981-ig, mert addigra készült elég M1, hogy leváltsa a legrégebbi M60 változatokat. Még 1991-ben is használt a NG M60A3-at emlékeim szerint, nem beszélve a USCM-ról... Ők csak a hh után kaptak M1-est...
Nem tudom mit akartak és mire voltak képesek. Mert rengeteg dologra nem voltak képesek és azzal szépítették a dolgokat, hogy ők amúgy sem akartak olyat.Nem a fejletlenségé volt,miért lett volna?Tudtak volna ők hosszabb penetrátort gyártani de nem fért volna a harckocsiban, ami azért akkora mert ők nem akartak 60+ tonnás harckocsikat.Ezen kívül ha nagy ritkán messzire kell lőni(mert ilyen is előfordulhat még ha nem is sőrőn)akkor ők tudtak 4-6km-ig is pontosak lenni szemben a nyugati típusokkal akik ebből a tácvból vagy eltalálták amit megcéloztak vagy nem.
Lényeg, hogy talán még napjainkban sem képesek 1500 LE kategóriás harckocsimotort sorozatba állítani. Így ha ragaszkodsz egy viszonylag jobbacska fajlagos teljesítményhez, nem nagyon növelheted a tömegedet. Szóval plafonálódtak a 40 akárhány tonnánál. Persze így akarták ők...
Amiben viszont tényleg fejletlenek voltak az a mikroelektronika és ez meg is látszott a digitális tűzvezérlésen. Ebben nyújtott segítséget az irányított lőszer. Csakhogy mint a Shilelagh ez is irtózatosan drága volt, nem is terjedt el. Talán csak a gárdahadosztályok kaptak belőle.