Szóval. A világháború folyamán kialakúlt ugyebár egy versen a védelem és a tüzerő közt. A harckocsik páncélzata növekedni kezdett ezért erősebb ágyú kellett a lekűzdésükhoz. Csakhogy a meglévő harkocsikba nem mindíg lehetett csak úgy beépíteni egy nagyobb ágyút és mivel nagyon gyorsan kellett lereagálni a dolgokat, fel sem merült, hogy új harckocsit fejlesszenek ki (ettől még fejlesztettek, de míg megjelent az új, jó volt az is). Azt lehetett csak tenni, hogy elhagyják a tornyot és a páncéltestbe teszik be a nagyobb ágyút.
Az igazán szép és érdekes páncélvadászok azok voltak, amiket már a meglévő régebbi tankikból alakítottak ki pl a cseszlovákokból. A németek a zsákmányolt 38(t)-ből megcsinálták a Marder 38T, viszont ami a gányolás magasiskolája volt az a román TACAM R-2 volt, amit 35(t)-ből alakítottak ki, zsákmányolt szovjet ZIS-3 ágyúval, hogy a TACAM T-60-ról ne is beszéljünk..
Természetesen itt is szempont volt a könnyen gyárthatóság.