Tovább is van, mondjam még?
"Sokszor idézett jelenség, hogy az Istállóskõi-barlang alsó rétegének szintjén a Szeleta-barlang alsó kultúrrétegére jellemzõ eszköz, a felsõ rétegében pedig a Szeleta- barlang felsõ kultúrrétegének jellegzetes levélhegye került elõ. Ugyanígy, a Szeleta-barlangban a korai szeletai szintben aurignaci tûzhely és eszközök voltak, a mellékágban pedig a felsõ aurignaci rétegre jellemzõ csonthegyet találtak. (13. kép) Ez nem csupán a lelõhelyek lakóinak relatív egykorúságát mutatja, hanem ha elfogadjuk, hogy a Szeleta-barlang alsó kultúrrétegének ipara még középsõ paleolitikus és a neandervölgyi ember terméke, az Aurignaci-kultúra pedig az általános felfogás szerint már a modern emberé, akkor ez a két embercsoport párhuzamos jelenlétét is bizonyítja."
"
Úgy vélik, hogy az Istállóskő műveltség embere Afrikából a Balkánon át érkezett a Bükkbe. Legutóbb azonban Gibbons, amikor összefoglalta Cavalli-Sforza és Renfrew elméletét a genetikai vizsgálatokat illetően, már nem afrikai, hanem közép-keleti eredetet sugallt. Ez az ú.n. közép-kelet mindenképpen a Kaukázushoz és nem Afrikához van közel. Az alapadatokat tartalmazó Semino és társai-féle cikkből pedig már kétségtelennek látszik, hogy a Kárpát-medence lakói ősidők óta egymás közelében voltak, és a későbbi balti, uráli emberhez genetikailag nem sok közük van, azokból leszakadt ágként nem foghatók fel.
Nem hidalható tehát át ugyanakkor a korábbi elmélettel kapcsolatban az a nehézség, de nem is orvosolható, semmiképp nem elnézhető az a hiányossága, hogy Afrika és a Bükk között sehol sem találni olyan csonteszközöket, amelyek kora megfelelne az afrikai, de még a közép-keleti származást leíró elméletnek. A mostani sejti átörökítőt érintő vizsgálatok is kizárják az afrikai eredetet, hiszen az M173 leszármazási ág távol van az afrikainak felfogható Eu4-től. Az M173 ág európaiként értelmezhető, és itt is azt találjuk, hogy Afrikából ekkor ide nem vezetett emberi út. S minthogy az Istállóskő műveltségénél emberi maradványokat nem találtak, az sem adhat támpontot ezen afrikai vándorlási elméletnek. Ezzel szemben tény, hogy az Istállóskő műveltsége földrajzi helyzete folytán kétségtelenül középhegységi, ahol más volt a vadállomány, mint a síkvidékek peremén, ahová az összes többi korabeli műveltséget besorolhatjuk, ezért nem azon kell csodálkoznunk, hogy nem volt előzménye, hanem arra kell felfigyelnünk, hogy az ember ekkor életteret változtatott. Bizonyára jó oka volt rá."
"Sokszor idézett jelenség, hogy az Istállóskõi-barlang alsó rétegének szintjén a Szeleta-barlang alsó kultúrrétegére jellemzõ eszköz, a felsõ rétegében pedig a Szeleta- barlang felsõ kultúrrétegének jellegzetes levélhegye került elõ. Ugyanígy, a Szeleta-barlangban a korai szeletai szintben aurignaci tûzhely és eszközök voltak, a mellékágban pedig a felsõ aurignaci rétegre jellemzõ csonthegyet találtak. (13. kép) Ez nem csupán a lelõhelyek lakóinak relatív egykorúságát mutatja, hanem ha elfogadjuk, hogy a Szeleta-barlang alsó kultúrrétegének ipara még középsõ paleolitikus és a neandervölgyi ember terméke, az Aurignaci-kultúra pedig az általános felfogás szerint már a modern emberé, akkor ez a két embercsoport párhuzamos jelenlétét is bizonyítja."
"
Úgy vélik, hogy az Istállóskő műveltség embere Afrikából a Balkánon át érkezett a Bükkbe. Legutóbb azonban Gibbons, amikor összefoglalta Cavalli-Sforza és Renfrew elméletét a genetikai vizsgálatokat illetően, már nem afrikai, hanem közép-keleti eredetet sugallt. Ez az ú.n. közép-kelet mindenképpen a Kaukázushoz és nem Afrikához van közel. Az alapadatokat tartalmazó Semino és társai-féle cikkből pedig már kétségtelennek látszik, hogy a Kárpát-medence lakói ősidők óta egymás közelében voltak, és a későbbi balti, uráli emberhez genetikailag nem sok közük van, azokból leszakadt ágként nem foghatók fel.
Nem hidalható tehát át ugyanakkor a korábbi elmélettel kapcsolatban az a nehézség, de nem is orvosolható, semmiképp nem elnézhető az a hiányossága, hogy Afrika és a Bükk között sehol sem találni olyan csonteszközöket, amelyek kora megfelelne az afrikai, de még a közép-keleti származást leíró elméletnek. A mostani sejti átörökítőt érintő vizsgálatok is kizárják az afrikai eredetet, hiszen az M173 leszármazási ág távol van az afrikainak felfogható Eu4-től. Az M173 ág európaiként értelmezhető, és itt is azt találjuk, hogy Afrikából ekkor ide nem vezetett emberi út. S minthogy az Istállóskő műveltségénél emberi maradványokat nem találtak, az sem adhat támpontot ezen afrikai vándorlási elméletnek. Ezzel szemben tény, hogy az Istállóskő műveltsége földrajzi helyzete folytán kétségtelenül középhegységi, ahol más volt a vadállomány, mint a síkvidékek peremén, ahová az összes többi korabeli műveltséget besorolhatjuk, ezért nem azon kell csodálkoznunk, hogy nem volt előzménye, hanem arra kell felfigyelnünk, hogy az ember ekkor életteret változtatott. Bizonyára jó oka volt rá."