Mert ott marad fent legnagyobb valószínűséggel kézzelfogható nyoma.
Magyar őstörténet és a sztyeppei civilizáció
- Téma indítója tong djagbu
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Fejlett urbánus közegben jön létre csak az a komplexitása a javak újraosztásának, ami a magaskultúrát jellemzi. Jellemző rá az intézmények uralma, ami nálunk először a vegyesházi királyik idején jelenik meg egyáltalán (olyan intézmények, mint a kamarák, stb.) például. A magas azért magas, mert túlmutat az emberen, ezért jó példa az intézmények megjelenésétől számítani ennek a fejlettségnek a szintjét az intézmények uralmának hanyatlásáig. A primitív korszakokban az ember uralkodik személyében, az állam már létezik ugyan, de teljesen az egyének uralma alatt áll minden szintje, nincs hivatalossága, nincsenek intézményei, szervei. Az államnál primitívebb szinteket az államtól az adminisztráció választja el. Szent Istvánnal megjelenik az adminisztráció, az lényegében az államiság kezdete, III. Bélától a vegyesháziakig megjelennek szép lassan az intézmények alapjai, amikből funkcionáló állami szervek fejlődnek ki, ezzel lerakják a magaskultúrához tartozás alapjait, mert ezen a fejlettségi szinten komolyan beindulhat a fejlődés. Aztán itt persze minket derékbatörnek a török háborúk, de a fejlődés az állam győzelméig vezet az egyének gyakorolata uralom minden formája fölött, ennek az otolsó tétele a királyi abszolutizmus, amit a király kiküszöbölésével a máig tartó állami abszolutizmus követ. Aminek utolsó fázisa az állami abszolutizmus felbomlása, a birodalmi fázis, amiben a Nyugat leledzik, amikor visszatér az emberek egyeduralma az egyre sötétebb tömegek fölött. Ugyanakkor ezek az emberek a még funkcionáló intézmények fölött ugyanúgy kényúrként uralkodnak már, mint az egyének fölött. Egyfajta császárkor ez, a Nyugaton liberális totalitarizmus lesz nagyon úgy tűnik a császárkultusz jellegű forma, aminek a végére az egyeduralom által végletesen megnyomorított intézmények elpusztulnak és kezdődik előről az egész. Azzal a különbséggel, hogy már nem lesz -hacsak nem jön globális atomháború- visszahanyatlás az intézmények előtti korba, a sötét középkorok alatt is létezni fognak az intézmények feudális formában. Ahogy az arab világban mondjuk, ahol az állami intézmények a fejlett hűbériség reprezentánsai.
A városok írásbelisége, gazdasági fejlettsége, kiművelt hasznosítható emberanyaga és meritokratikus viszonyai nélkül az intézmények meg sem teremthetőek., fennt sem tarthatóak. A sztyeppe sose tudott elég fejlett anyagi kultúrát kitermelni az államiság e szintjére emeléséhez. Ha nem lennének olyan peremvidéki magaskultúrái, mint a közép- és belső-ázsiai oázisvárosok, akkor az eurázsiai egy magaskultúra nélküli civilizáció lett volna a közelmúltig. De voltak és ebből a közép-ázsiai központból sugárzott ki az eurázsia civilizácó annak európai részeire is egészen Oroszország nagy péteri reformjaiig elég komoly léptékben. Igaz ezek a reformok csak múló epizódját hozták az eurázsiai történelemnek, a bolsevizmussal szakítottak a károsnak és gyűlöletesnek bizonyult nyugati hatások további adaptációjával és a végső soron áruló, idegenné lett oroszok (nemesség, polgárság) kiirtásával visszatértek a saját fejlődési utukra. Közép-Ázsia sajátságos helyzete abból adódik, hogy nincs igazi kulturális kapcsolata se az anatóliai törökökkel, se az irániakkal (mindkét világ a tőlük jobbára vagy egyenesen döntően idegen keleti civilizációhoz tartozik, de ugyanúgy nincs lényegi kulturális kapcsolatuk Kínával sem. Egyedül az oroszokkal találják meg a közös hangot az évezredes közös kulturális gyökerek miatt és nem az Orosz Birodalom hódítása következményeképp, mert a nyugatos Orosz Birodalom pont olyan idegen volt az igazi oroszoknak, mint a közép-ázsiaiaknak.
Az urbanizációnak, az írásbeliségnek, a standardizációnak, az állami kereteknek mindenhol fennmaradnak a nyomai.
Ha találnak egyáltalán ugyanabból a korból származó két leletet bárhol... Levediaba többszáz magyar sírt találtak genetikai vizsgálatot 3 db ön csinálták...
Ugyan azt mondod, amit én... De te azt gondolod , hogy a műveltségek egyfajta "zárvány" módra léteztek. Pedig nem.
A sztyeppei kultúra, igenis magaskultúra. Ha megnézed a Selyemút állomásait, mindig egy sztyeppei "nomád" nép/nemzettség aki uralja.
(Ural-ural)
De nem is az a lényeg, hanem az, hogy a Kárpát-medence és Csendes-óceán között MA lakó népek etnogenezise saját kutatásaik alapján is a szkíta-hun/magyar népekhez köthetőek. Akkor most?.
A sztyeppei kultúra, igenis magaskultúra. Ha megnézed a Selyemút állomásait, mindig egy sztyeppei "nomád" nép/nemzettség aki uralja.
(Ural-ural)
De nem is az a lényeg, hanem az, hogy a Kárpát-medence és Csendes-óceán között MA lakó népek etnogenezise saját kutatásaik alapján is a szkíta-hun/magyar népekhez köthetőek. Akkor most?.
A selyemút urbánus állomásait nem nomádok uralták, hanem a városi harcos-kereskedő arisztokráciák, akik részben zsoldos eredetűek voltak mindig, tehát ugyan nomád eredetűek, de történetük ott kezdődött, ahogy a város szolgálatába álltak. A külső uralom csak rendkívüli vándorlások, hatalmas hadjáratok idején fenyegette ezeket a városokat, különben a nomád fenyegetést kezelni tudták. Egyszerűen erősebbek voltak, mint a körülöttük élő nomádok.
Ez csak ott volt másképp, ahol nem a civilizáción belüli tényező hozta létre a városokat, mint a fekete-tenger menti görög gyarmatvárosokat, amik idegen testként ékelődtek be és előbb-utóbb nomád csoportok uralma alá kerültek, akik nemcsak a városokat, de a környező területeket is uralták. Ilyen Közép- és Belső-Ázsiában nem volt jellemző, ott a városok nem támaszpontok voltak, hanem saját erejükből létező, erőkoncentrációra képes entitások.
Pedig a ún.Selyemút a nomád sztyeppei népek jóindulatán és együttműködésén alapult. Minden egyes "városállam" adót/sápot fizetett a kereskedői után...a biztonságot meg a nomád felmenőkkel, de már városi "polgárjenő uncsitesói" biztosították... Ma pont ugyan ez van, csak Kínánál az ostor...egyelőre....
A selyemút Európa és Ázsia közti szakasza, nagyjából az Altaj és az Volga között. Csakhogy a története során ilyen selyemút szinte sose létezett. A selyemút a valóságban két útvonalat jelentett, amiből az európait nem is hívták selyemútnak. Ez csak egy modern fogalom, mint amikor a középkori Római Birodalmat Bizáncnak nevezik. A valóság általában ez volt:
- Na bravó!
Mint látható itt a selyemút. Ahol keresztül vezet az útvonal, ott az azt felügyelete alatt tartó fogja a vámot leszedni! Pontosan úgy mint manapság! Minden nép igyekezett úgy helyezkedni, területet foglalni hogy ezeket az útvonalakat minél jobban lefedje, minél hosszabb területet foglaljon le!
Neked nem ez volna az érdeked? Ugyanakkor még nem csak a kereskedelem, hanem az ásványi kincsek bányászata is nagyot nyomot a helyezkedésben s a háborúk kirobbanásában! Éppen úgy mint manapság! Mint láthatod őseink tudták hová kel helyezkedni! Hasonlítsd csak össze a fenti térképpel. Valahogy a Töröknek nem nagyon tetszik szerintem a helyzetünk!
- Ugye szép hasznot hozott a kereskedők kísérése is (oltalma, védelme) a pusztán, hegyek között!
Még a mai napokban sem olyan biztonságos a sétafikálás arrafelé, csak úgy magányosan tevegelve!
Nem én rajzoltam! Mint látod szépen kísérgetik a kereskedőket, várostól városig! Vagy meghatározott területen, vagy ha szkíta kíséretet kért a kereskedő, esetleg Kínáig is elkísérték ugyan az a lovas katonacsapat! Ugye csak meg kellet fizetni a védelmet! Na ezt akarták a Görögök kikerülni! Mivel ők hajósok voltak, így vízen próbálkoztak! Afrikát nem akarták megkerülni, így keresték a másik útvonalat.
-
A görögök vajon mit kerestek a fekete tengeren? Na jó tudom kereskedtek, ugye! Mivel tudták hogy áttudnak menni a Feketéről a Kaszpi-tengerre, ahonnan az Amu-darján feltudnak menni Kínáig! Ugye! Mivel hajós népről beszélünk! S tudták jól hogy a sok vámot így eltudnák kerülni.
S vajon miért tört ki a Trójai háború? Nem Szépheléné két szép szeméért biztos! Hanem ha megnézed a térképet látod hogy a törökök legalább minimum 2x biztos hogy megvámolták a Görög kereskedőket csak az egyik irányba. Valami indok kellett hogy megtudják támadni a Törököket!
A Törökök pedig vajon miért harcoltak annyit a Trákokkal? Hát a boszporuszi átjáróért! Hogy tudjanak stabilan vámolni! Nem akartak közösködni senkivel!
- Látod mindenki félti a maga bevételi forrását! A másik fél pedig mindig reklamál! Hol szóban, hol vassal! Mint manapság! Az őskorból is mutassak valamit:
Egy gyönyörűen megmunkált tarsolylemez! Ami ábrázolja Kínához való bejutást Urumcsin keresztül. Ugyanakkor az állatkán ábrázolva vannak az városok, ahol meglehet szállni! Ha összehasonlítod a legfelső térképpel pont azokat a városokat fogja neked mutatni!
- Az európai rész pedig levezetett a Törökökhöz! Majd Nagy Sándor idején a Görögökhöz s onnan vásárolt mindenki, majd mikor a Rómaiak átvették a szerepüket akkor onnan! Így konkrét selyemút nem tudott kialakulni, csak Törökig.
Ugye a mai napig is a Törökök, vagy a Györökök Európa kiszolgálói. Ők a bizniszezők.
- A skandináv részen élőknek pedig ott voltak az É-i nagy Orosz folyók, az Ob, a Jenyiszej, s a Léna!
- Vajon miért találtak 7szőke Skandináv csontvázat régészek Urumcsi környékén?
Mégvalami ezzel kapcsolatban. A nomádok földjén nem vezettek át kereskedelmi utak, ennek az oka egyszerű volt: a törvénytelenség. A nomád eredetű letelepedett földművelő-állattenyésztők (különféle tatár kánságok még Szibériában is), de már az egyre inkább letelepedő félnomádok (X. századi magyarok például) körében is eléggé meggyökeresedett a feudális berendezkedés ahhoz, hogy valamiféle törvényességet tudjanak biztosítani, tehát a kereskedelem alapját jelentő közbiztonság első csírái megjelenjenek. Ámde az igazi nomádok földjén ennek nyoma sem volt, ott klánok önkénye uralkodott, erőszak és káosz még akkor is, amikor viszonylag rendet teremtett egy-egy erőskezű klánfőnök törzseket, törzsszövetségeket szervezve. A kereskedelem messzire kerülte a nomádokat, ezért sem volt közvetlen kapcsolat Kína és Európa között, mert a mai Kazah-sztyeppe nomád vidéke terület el ott az elmúlt évezredekben. Szibériai kánságoktól keletre nem volt már kereskedelem.
Ha megnézed az eurázsiai kereskedelmi utak "nyomvonalát", akkor azt fogod látni, hogy a viszonylag fejlett területeken vezetnek át. A selyemút városról-városra, az azokra épülő államok biztonságában, míg az európai szőrme- és rabszolgaút a feudális, félfeudális tatár államokon (azelőtt szarmata, de már a szkíta kor végén megnyílt a görög hatásra fejlődni kezdő, feudalizálódó szkíták révén) át vezet a kevés város érintésével a Közel- és Közép-Keleti államok felé. Még itt is karavánokat szerveztek erős őrséggel a különféle rablóbandák miatt, de a területet viszonylagos rendbe szervező feudális urak már nem voltak nomádok, székvárosaikban élő nagyfejedelmek voltak, akik rendet tartottak, mert gazdagodtak a kereskedelemből. A 10. századi Kárpát-medencei dirhemleletek valami hasonló szituációt mutatnak, akkor Khorezm-től a Kárpátokig nyitva volt az útvonal a rend miatt. De az igazi nomádok soha, semmi ilyesmire nem voltak képesek. Mert káoszban éltek, törvények nélkül.
Az eurázsiai útvonalat teljes hosszában csak epizódokra nyitotta meg a történelem egy-egy nagy hódítója. Alapvetően a mongolokat leszámítva nem is nagyon létezett soha. Kivételes pillanat volt a mongolok uralma, amikor egy birodalomba egyesült minden. Előttük lényegében senki, utánuk meg majd az oroszok tettek hasonlót.
Tehát nem igaz, hogy a nomádok jóindulatán bármi múlt volna, a letelepedett népek, vagy a nomádokat leigázó hódítók erőskezű uralma az, ami kereskedőknek utakat tudott nyitni a nomádok ellenében, mert egyvalamilyük nem volt a nomádoknak: jóindulat. A nomádokhoz nem is mentek el a kereskedők még azért sem, hogy kereskedjenek velük, hanem a nomádoknak kellett a nomádországgal határos kereskedővárosokba menniük az árujukkal, ha kereskedni akartak, mert épeszű kereskedő nem merészkedett az utolsó biztonságos vidéken túlra. Ez volt a szituáció velünk, magyarokkal is Etelközben, amikor a bizánci városokba jártunk le a Fekete-tenger partjára rabszolgát és szőrmét eladni brokátért és aranyért cserébe! Az európai sztyeppe belső, magyarok, besenyők lakta területei még a varégoknak is veszedelmesek voltak a nagy folyókon lehajózva, pedig azok eléggé harcos népek voltak ha kereskedtek akkor is!
Szerintem, ha egy "nomád" nemzettség/törzsfő átvonulási engedélyt adott, adott egy "tamgát"....aki azt figyelmen kívül hagyta, az jobban járt, ha meszet evett....
Dzsingisz kán olyan futárszolgálatot tartott fenn, ami az akkor Európában csak álom lehetett...a rendről meg ne is beszéljünk. Aki a káni menlevelet nem tartotta figyelemre érdemesnek, annak a tarkóját a sarkához illesztették....pedig nem kis birodalomról beszélünk...
Alábecsülöd a "nomádok" törvényeit, mert azok íratlanok voltak....szokásjog.
Pl.vendégjog...
Semmi hatalma nem lett volna erre, a következő klán kirabolta és legyilkolta volna a kereskedőt, a tamgájával meg kitörölte volna a seggét. Egy törzsfőnek annyi hatalma volt, ahány nemzetségfő támogatta, mert különben csak a saját nemzetségére támaszkodhatott. Azonkívül az ilyen "tamgát adott" elképzelés eléggé furcsa, mert semmilyen gyakorlata nem volt a menlevélnek a sztyeppén.
Igen és már nem volt nomád. Egy világbirodalom városokból uralkodó ura volt, amely birodalom e városokból fenntartott rendre épült.
Káni menlevél az volt, a városokban tudtak írni-olvasni és a kán, aki meghódította ezeket a városi intézményeket is uralma alá hajtotta és alkalmazta a birodalma megerősítésére. Ez már nem nomádország, hanem egy kivételes epizód Eurázsia történelmében: a Mongol Birodalom, ami először egyesítette az eurázsiai civilizáció oikumenéjét.
A vendégjoghoz el kell jutni a jurtáig. Ha még a susnyásban legyilkolnak, akkor nem leszel vendég!
Egy kis szemlélettágító...
arpad.abtk.hu
arpad.abtk.hu
A sztyeppei nomádoknak érdekük volt a biztonságos kereskedelem. Pl.Kazàr birodalom...
A nomadizmus I.
A nomadizmus II.
A sztyeppei nomádoknak érdekük volt a biztonságos kereskedelem. Pl.Kazàr birodalom...
A Kazár Birodalom egy városk és erődök láncolatára épülő, alapvetően letelepedett népességű állam volt. Semmi köze nem volt semmilyen nomádokhoz, még a vazallusai között se voltak nomádok, csak félnomádok.
Na és akkor, hogy a germánusok egy kicsit morogjonak...
Kik is a gepidák?
maghreb.blog.hu
Kik is a gepidák?
Titokzatos Gepidák
A hivatalos történelemkép szerint Attila halála után a hunok kiszorultak a Kárpát-medencéből és a Fekete-tenger partjára illetve a Dnyeper menti területekre húzódtak vissza. Korábbi szállásterületeiket az ellenük fellázadt győztes germán törzsek osztották fel egymás…
Elmebetegek megint. A gepidák teljes anyagi kultúrája, genetikája, rasszjellege, mindene tisztán germán.Na és akkor, hogy a germánusok egy kicsit morogjonak...
Kik is a gepidák?
Titokzatos Gepidák
A hivatalos történelemkép szerint Attila halála után a hunok kiszorultak a Kárpát-medencéből és a Fekete-tenger partjára illetve a Dnyeper menti területekre húzódtak vissza. Korábbi szállásterületeiket az ellenük fellázadt győztes germán törzsek osztották fel egymás…
Michelangelo Naddeo :: Superitalia
• Michelangelo Naddeo
Michelangelo Naddeo - Nemzeti írásunk teljesebb leírásának vázlata
Michelangelo Naddeo – A magyarok Európa őslakosai – azaz: Nem is volt igazi honfoglalás, csupán visszatértünk saját földünkre?
Michelangelo Naddeo olasz tudós The Ugaritic abjad… a rovás alphabet című könyvében, azt állítja, hogy a magyarok már négyezer éve Európában élnek. Magyarok voltak Európa őslakosai, akik már a Kris…
internetfigyelo.wordpress.com