Magyar történelem

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 293
113
6-7 km a duna /akkor is too folyt a fo ag ahol most./ es 7-8 km a dtkoze fele volt a duna partja. /aradaskor a duna tisza osszert egyebkent./ tehat 13-15 km a fo sodorvonaltol keltre az eggyik part /fosodortol nyugatra 7-8 km a masik/ eggyutt /20-23 km /mai szemmel elkepzlhetetlen szelesseg./
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 293
113
Aradaskor a dunantulon volt a duna eggyik mig a masik partja valahol a tiszantulon... /ugye kisfolyo torkollik a nagyba./
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Maradjunk annyiba,hogy mind a Dráván,mind a Dunán több átkelőhely is volt.A seregek rendszeresen átkeltek mindkettön korábban és késöbb is.A délvidéken az átkelőhelyek tbbségét várak védték-amik ekkorra pont elavultak.A hadjárat folyamán voltak ostromok,amik mutatják,hogy mennyire csekély volt az ellenáll képességük.
A Dunán külnben már a rómaiak is tartottak fent kiéitett védett hidfőj átkelőhelyeket
http://m.ludita.uni-nke.hu/repozitorium/bitstream/handle/11410/9613/Teljes szöveg!?sequence=1&isAllowed=y
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 293
113
Maradjunk sarkozbol szarmazo gyerekkel nem erdemes a regi dunarol vitatkozni :) nem veletlen a hatalmas terulet megnevezese a duna mind ket partjan :)

Voltak kiepitett arkelohelyek amik vedve voltak amiket tovabbi vedelemmel ellatva kis szamu cdapattal hatekonyan lehetett volna vedeni ami meg nem volt vedheto egyszeruen felgyujtani ahogy tettek is a dravan es kellett egy sok sok km es hidat epiteni toltessel es hajohiddal konbinalva...

Az atkelo helyeket nem ugy kell elkepzelni /buda pest es komarom es par felso folyasu telepules kivetelevel/ hogy egyik partrol atmegy a masikra... Az atkeloknel reveknel is mini um 15-20 km kellett megtenni keresztbe majd folyasnak szembe vagy epp folyas iranyba tovabbi 10-20 km ert kozbe manoverezni a szigetek es a zatonyok kozott... Nem is tudta a jarast csak aki nap mint nap cxinalta. /van egy faluba van egy csaladbev lepo a falu megkozelitese regen csak az eggyik iranybol volt lehetseges a tulpartra atkelni nem lehetett... /pedig biztos probaltak./ na ezek a lepok ismertek csak a jarast a mocsarba es a vizen csonakkal konbinaciot. / akiket ok bevezettek az jutott be zomebe akiket ki az jutott ki.../ ket torok jutott be a faluba az egyik neve a mai napig el amasikat szokniprobalt es meghalt.../ :)

Es itt csak kb a tuna 1\3 an kellett atjutni.../

Dunafoldvar megkozelitese is a tulpartrol eleg maxeras volt a fo hajozasi utvonaltol nem de azok nem kozvetlen a tulpartrol indultak.
 

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
29 919
72 993
113
Meglehet, csak ha elore kuldik a magyarok a lovassagot, akkor a torok nem tudja olyan siman vegigpredalni a fel orszagot. Sot, kis szerencsevel Eszeknel sem kel at ha folytonbaxtatva van. De legalabbis lelassulnak. Zapolyat meg bekuldtemvolna Nandorfehervar szomszedsagaba, hogy hatabanfenyegesse a torokot es a dunai es Duna menti ellatovonalat. Meg akkor is ha hajok hijjan nem tud atkelni, max a konnyulovassaga. A kiralyi tabort a gyalogsaggal meg valahol Buda alatt Fehervar es a Duna vonalaban sancoltam volna el. Igy lett volna mozgasteruk az ido elore haladtaval.
 
  • Tetszik
Reactions: Szittya

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 293
113
Dunafoldvarnal atment valaki a reven dunatetetlenbe ert partot kozbe solt korul kovajgott!!! Kb egy 20 as km be jo sok keresztiranyu agon egyiken fel masikon le ami igy egy 40 es lehetett ja es dunafoldvar hires atkelo volt a kozepkorban /egyszeruseget tekintve./ mert bajarol konnyen atlehetett jutni a tulpartra dunafoldvarnal :) nem kis tavolsag... A micsarba. Ha soltnal akart volna partoterni egesszen le foktoig kovajoghatott a foldtoltesek rengetegeben a mocsarba ahonnan asztan eltudott jutni kalocsara ahonnan par km utan halomra /ahol torok agyuallasok voltak amikor kalocsat ostromoltak./ ahonnan szinten toltesek halozatan oregcserore majd kecel elott ert valodi szarzfoldet... /csaszartoltesnel kesobb ami mint a neve is adja csaszar eltal epittetett toltes.../ ez az utirany olya 60-80 km lehetett osszevissza kanyarogva sok sok reveszen at /kis reveszeken./
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 293
113
Egyszeruen az also szakaszon nandorfehervarnal tudott atkelni eggyik partol a masikra kozvetlen a kovetkezo buda pest atkelo... Ahol kozvetlen atkeles volt a ket part kozott es nem kovajgas a mocsarba mellekagakon... Eme ket varos ma fovaros is. /budapest felett felsofolyas ott mas volt a helyzet kicsivel jobb/
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Tomorinak 6000 erseki lovas allt rendelkezesere a dravaig zaklatta a torokot. 3000 horvat lovas csatlakozott hozzajuk hogy a dravan megfogjak a torokot atkeles kozben... A horvatokat elvezemyeltek majd tomorit is... Szetverni a torok sereget nem lett volna eleg. De ugy megtudtak volna akasztani /ahogy egy nagyobb es tobb felderito probalkozast sikerult is neki 6000 el megfogni./ hogy a kiralyi sereg beerkezeseig ne tudjanak atkelni a folyon.../

Egyebkent rengeteg hiba el lett kovetve kezdve nandorfehervarral majd kesobb hogy zimonyt nem kezdtek megerositen majd petervar elhanyagolasat /tapasztalatlan olcso katonaval valo eppen hogy csak feltoltese.../ stb... Papavalasztasra es minden masra el lett szorva a penz mulatsagok hasonlok....

De a legnagyobb hiba nem is mohacs elott lett elkoivetve ahogy itt mar irtak is hanem utanna... A mohacsi csatavesztes utan boven lett volna ido megerositeni az orszagot mert a torok megszallo csapatokat nem igen hagyott az orszagba...
Kesobb jott ujbol...

Egyebkent a nemessegnek toredeke se jelent meg a csatateren... Ez tobbek kozt annak tidhato be hogy a kiraly jobban szerette a penzt ezert majd hogy nem eroltette hogy a magyar nemesseg penzben valtsa meg a hadbavonulast... /ugye a kiraly nem csak magyar kiraly volt.../

Zomeben a fourak vonultak sajat sereggel /mert nekik hatalmas osszeget kellett volna eloteremteni./ es a kisnemesseg akik zomeben a konnyulovasagot alkottak...

Az meg hogy a nemesseg a fold nepenek adojabol el ki van emelve egy fentebbi hozzaszolasba meg... /aki ilyet ir az adja oda ingyen a hazat lakhatasra valakinek es adjon foldet ugy embereknek muvelesre hogy semmit nem var erte cserebe mert nem akar az emberek adojan elni.../nem volt kotelezo nemesnek dolgozni ahogy sok foldesur egyltalan nem volt nemes ahogy sok nemes vegzett zseller munkat akar nem nemes foldesurnak is.../ a foldesurnak nemesnek nem csak ugy fizettek.., a hazert /alberletet/ vagy a foldert /haszonberletet/ vagy a legelo hasznalatert /berletet/ vagy az erdohasznalatert /jogot/ vagy a halaszatert horgaszatert /engedelyt/... Ez mind mind van ma is egy halasto gazda se emged ingyen pecazni teged ahogy egy erdesz erdotulaj se hagyja hogy fat hordjal haza az erdejebol csak ugy...
Egy faluba volt akar 8-10 nemes csalad is... Es jo par foldes ur aki nem volt nemes... /voltak akik onkent mondtak le a nemesegrol /

Jó hogy említetted az átkelést.
Hogyan zajlott ez akkoriban? Pl. A Dunán egyáltalán hogy tudtak átkelni ha túloldalt volt pár ezer ellenséges katona?
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Tomori vedte volna a dravat ahogy vedte is sikerrel de amikor kiderult hogy a horvat 3000 lovasnak mennie kell es nem kap eroitest csak ujjabb parancsot hogy vonuljon mohacsra hagyta a dravat...

A dravan abba az idobe biztos nem uszott at senkise. Nem hogy fegyverrel pancellal... Az eszeki hid amin a torokok atkeltek a mohacsi csata elott 8 km es volt!!!

Bizony. Akkoriban nem voltak töltések közé szorítva a folyók. Hatalmas mocsaras árterületük volt.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Egy picit szívatom magamat és bedobom egy korábbi kommentemet, mely nem kimondottan Mohácshoz tartozik, inkább a korszakhoz.
Lehet darabokra szedni!
:rolleyes:

"Egy kis töröközés


Már bocs, de ez így nem teljesen igaz. Mohács valóban egy csata volt semmi több. 6 hét múlva a török kivonult az ország pedig megválasztotta Jánost királyt. Magyarország kiléphetett volna a háborúhoz vezető Habsburg-Jagello szerződésből. DE! Jött Habsburg Ferdinánd igényt tartva a trónra a Habsburg-Jagelló örökösödési szerződésre hivatkozva és kiűzte Jánost az országból. Majd jött Szuleiman és kiűzte Ferdinándot az országból és visszafoglalta a független Magyar Királyságot. Ez többször is eljátszódott, egészen János haláláig, amikor éppen ismét segíteni jöttek (Egri Csillagokból ismerjük).

Kevésbé ismert tény, hogy Mohács előzményeként mi üzentünk hadat a Habsburgok oldalán a törököknek, akik a Cognaci ligának voltak a tagjai.
A Cognaci liga tagjai: Francia Királyság, Velencei Közt., Pápai állam, Török Birodalom. Megjegyzem 1525-ben a Pavia-i csatában V. Károly tönkreverte a franciákat, pillanatnyilag éppen kiiktatták Velencét is és mégsem jöttek segíteni 1526-ban, pedig ha volt az un. "nyugati világnak" csúcsseregege, akkor az ez volt.


Valójában a törökök sokáig együtt akartak velünk működni, támogatták a "független magyar" államiságot.

Még egy érdekesség ahogy én látom Mátyás korát.
Mátyás a Német-Római császárságot akarta, mint ami Zsigmondnak (egyes Hunyadi eredetek alapján a nagyapjának) megvolt. Ehhez harcolt a Jagellókkal, a Habsburgokkal egyszerre, háta mögött a törökkel. Az ország soha nem látott magas adókat fizetett (kapuadó helyett füstadó, hadiadó). Tény hogy véget vetett a polgárháborúnak és az utána következő török háborúk is vonzóvá tették a kort. Megjegyzem hogy a sok nyugati hadjárat alatt a balkáni érdekszféránk szinte ezalatt teljesen elveszett és a határunk valódi török határrá vált.
Tehát amikor Mátyás után Jagelló uralkodót választottunk, gyakorlatilag szinte egyszerre az ölünkbe hullott az az országcsoport amiért Mátyás egész életében harcolt.
A hadiadót nem szedték be többet (ez kikötés volt- 1 forint háztartásonként, ami hatalmas teher volt főleg a szegényeknek). Ráadásul a főellenség Habsburgok is szövetségesekké lettek egy csapásra. Tehát nem biztos, hogy a Jagello kor olyan rossz volt. Most nem a központi hatalom meggyengüléséről, az uzsora kölcsönökről és a védelmi képességek leépítéséről beszélek. Viszont belesodródtunk egy az akkor ismert világ globális hatalmi játszmájába."

Ami közvetlenül talán ide tartozna és hozzátenném: A korban a hadtáp nem volt megoldva. A törökökön kívül, nyugati hatalom a hadtápot majd a XVII. században építi ki Franciaországban a Napkirály háborúinál. Addig aratás előtt komoly hadmozdulatokra nem volt lehetőség (nyilván aratásra már nagyon ki voltak fogyva a lakosság készletei. Meg mi a csudát kezdett volna egy 40 házas falu, vagy akár tíz is egy 40000-es hadsereggel). A seregek nem voltak komoly késésben, egyszerűen így tudtak menni. A törökök voltak piszok gyorsak. Vagyis, ha a teljes magyar-cseh haderő egyben lett volna (mondjuk másfél hónap múlva), akkor a török sereg is lényegesen nagyobb lett volna. Ez csak így lehetett. Ami érthetetlen, hogy miért akarjátok megnyerni a csatát?
Meg is lehetett volna egyezni (persze tudom, hogy ennek nem volt valódi esélye a fent említett szövetség végett). Ha volt katonai zsákutca az a Dráván való átkelés akadályozásának nem megfelelő volta. Bár nyilván ehhez meg nem lehet egyben tartani a hadrendet. Egyszerűen a török sereg a kor első-számú szárazföldi ereje volt.

Így jár, aki külföldi királyt választ. Így jártunk volna akkor is, ha "megegyezünk" a törökkel. Magyarország sorsa akkor is másodrendű lett volna az igazi uralkodó szemében.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Szapolyai naponta más parancsot kapott. Felváltva, hogy védje Erdélyt, és hogy csatlakozzon a fősereghez.
A török főseregtől Hunyadi is mindig kikapott.
 
  • Tetszik
Reactions: Hegylakó

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Szapolyai naponta más parancsot kapott. Felváltva, hogy védje Erdélyt, és hogy csatlakozzon a fősereghez.
A török főseregtől Hunyadi is mindig kikapott.

Azért nem mindig. A Hosszú hadjárat idején többször is nyert, ráadásul támadólag lépett fel, igaz, akkor nagyon jól összehozta a támadás időpontját és sikerült külön-külön megverni ruméliai és az anatóliai seregeket.
Aztán meg Nándorfehérvárnál is nyert, akkor már egyszerre a teljes török sereg ellen.
Az, hogy ostromnak indult a csata, semmit sem von le a sikeréből. Később is voltak váraink, lehetett volna rájuk építeni egy-egy csata idején.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Dorozsmánál (Szeged külvárosa) már 5000 éve hatalmas híd állt. No nem a Tiszán, azon lehetett hajózni, hanem a környező mocsarakon keresztül, hogy a Tiszát egyáltalán meg lehessen közelíteni.
Szolnokon ma is így van. Máshol legfeljebb a csíkászok tudtak átkelni.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Na jo akkor fogom kicsit Lajos partjat /ha mar vedve van./ lehet nem is tervezte a torokot legyozni mohacsnal lehet a 30-40.000 es parasztsereget azert hagyta buda kornyeken amiert nem varta be Szapolyit es amiert a 10.000 zsoldos sereget se. Ahogy ahorvatokat se.

Lehet az volt az elkepzeles hogy megutkoznek mohacsnal meggyengitve ezzel a torok eroket es csapdaba csalva majd a maradek erovel visszavonul budara magara zaja a varat. Majd bevarja a torokoket hogy ostromoljanak majd a 30-40.000 paraszt es a 10.000 zsoldos szapolyai csapataival kiegeszulve felmentik a varat mikozben a horvatok a torok utanpotlast zavarjak./

Ennyit a vedelmerol mert semmi ilyen terv nem letezett... Meg csak meg se fordult a fejebe hogy esetleg elvesztheti a csatat... Mert budan szinte senkit nem hagyott ahogy az eszaki varakbol se vezenyelt at varkatonasagot buda megerositesere.

Érdekes kimenetel lehetett volna, ha Mohács után a király életben marad.
Budára vitte volna a megmaradt sereget és ott vészeli át a török támadást.
Budát elfoglalni már úgysem tudták volna az időszűke miatt.
A király még akár jól is járhatott volna egy ilyen vesztes csatával.
Odaveszett egy csomó főnemes, vallási méltóság, vagyis jelentősen megerősödhetett volna a királyi hatalom. Így központosíthatott volna ismét, úgy mint Mátyás.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Dorozsmánál (Szeged külvárosa) már 5000 éve hatalmas híd állt. No nem a Tiszán, azon lehetett hajózni, hanem a környező mocsarakon keresztül, hogy a Tiszát egyáltalán meg lehessen közelíteni.
Szolnokon ma is így van. Máshol legfeljebb a csíkászok tudtak átkelni.

Megmondom őszintén, ezt nem akartam elhinni így utána is néztem:
http://www.kiskundorozsma.hu/site/index.php/nevezetessegek/item/149-regeszeti-leletek
Nagyon érdekes. Azon nem lepődtem meg, hogy meg tudták építeni, de nem gondoltam volna, hogy akkoriban egy ekkora hídra volt ígény.
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
  • Tetszik
Reactions: antigonosz

hunter85

Well-Known Member
2015. május 10.
1 919
5 413
113
Nagyobb, mint a középkorban. A történelem előtti korban a falvak is rendezettebbek voltak. Fapalló járdák, nagyobb, jobban épített házak.

Itt mire gondolsz?
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

Hegylakó

Well-Known Member
2019. január 17.
1 551
4 742
113
Így jár, aki külföldi királyt választ. Így jártunk volna akkor is, ha "megegyezünk" a törökkel. Magyarország sorsa akkor is másodrendű lett volna az igazi uralkodó szemében.

Magyarország egy hatalmi tömbhöz kapcsolódott. Még a törökök is szövetkeztek (Cognaci Liga), a Jagellók meg a Habsburgokkal, ezáltal a spanyolokkal a Német-Római császárral és ez idő szerint úgy tudom még VIII.Henrik is ezen az oldalon állt (legalább is a franciákkal szemben). Minden úgy állt, hogy győztes oldalon vagyunk. 1525-ben a velenceiek kiütve, a francia király fogoly, stb.
Legalább is a nyugati front, már ha volt ilyen, meg volt nyerve. Hogy a szultán fősereggel jött nem véletlen, hiszen ezek a nemzetközi összefüggések akár rosszul is elsülhettek volna számukra. Magyarország nem volt független. Mátyás sem független országot akart, Ausztriát meghódította, a csehek folyamatban voltak és mindennek a célja a Német-Római császári cím megszerzése volt.
Zsigmond sem volt független, de még az Anjouk is országcsoportban gondolkodtak.

A csata és a védelem lebonyolítása egészen más kérdés. Bár úgy gondolom, hogy a magyar had így is bármelyik európai haderővel minimum egyenlő félként vehette volna fel a versenyt. A török egyszerűen más kategória volt.
A fekete sereges maszlag felejtős. Nem bírta volna az ország még cca 3-4 évtizedig folyamatosan fizetni a rendkívüli hadiadót. ráadásul az is kevés volt a finanszírozására. A csehek és az osztrákok tudtak volna mesélni arról mi finanszírozta a megszálló zsoldosokat.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
29 919
72 993
113
Henrik ha jol tudom kuldott is vagy 300 angol ijaszt. Mivel nem nagyon ertettuk oket es nem nagyon tudtunk mit kezdeni veluk (passz hogy miert nem) ezert a malhat es a tabort oriztettuk veluk. Hogy vajon mennyi vergodott aztan haza onnet, passz.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Magyarország egy hatalmi tömbhöz kapcsolódott. Még a törökök is szövetkeztek (Cognaci Liga), a Jagellók meg a Habsburgokkal, ezáltal a spanyolokkal a Német-Római császárral és ez idő szerint úgy tudom még VIII.Henrik is ezen az oldalon állt (legalább is a franciákkal szemben). Minden úgy állt, hogy győztes oldalon vagyunk. 1525-ben a velenceiek kiütve, a francia király fogoly, stb.
Legalább is a nyugati front, már ha volt ilyen, meg volt nyerve. Hogy a szultán fősereggel jött nem véletlen, hiszen ezek a nemzetközi összefüggések akár rosszul is elsülhettek volna számukra. Magyarország nem volt független. Mátyás sem független országot akart, Ausztriát meghódította, a csehek folyamatban voltak és mindennek a célja a Német-Római császári cím megszerzése volt.
Zsigmond sem volt független, de még az Anjouk is országcsoportban gondolkodtak.

A csata és a védelem lebonyolítása egészen más kérdés. Bár úgy gondolom, hogy a magyar had így is bármelyik európai haderővel minimum egyenlő félként vehette volna fel a versenyt. A török egyszerűen más kategória volt.
A fekete sereges maszlag felejtős. Nem bírta volna az ország még cca 3-4 évtizedig folyamatosan fizetni a rendkívüli hadiadót. ráadásul az is kevés volt a finanszírozására. A csehek és az osztrákok tudtak volna mesélni arról mi finanszírozta a megszálló zsoldosokat.
A magasabb adók mindig nagyobb jóléthez vezetnek. Feltéve, ha saját kormányod veti ki.