1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Magyarország légvédelme

Diskurzus a(z) 'Légvédelem' témában - misinator által indítva @ 2014. szeptember 30..

  1. Karak95

    Karak95 Active Member

    Akkor itt sokan nem érettségiztek fizikából . Fukushimában valóban leengedték a kadmium rudakat , ami csak arra jó hogy a láncreakció leálljon , de bomlási folyamat folytatódik , csak nagyon lassan , de ez is hőtermeléssel jár , és ha nem hűtik , úgy mondják az erőmű leolvad . Fukushimában a diesel generátorok feladata lett volna a hűtéshez a vizet keríngtetni ,de a szökő ár , ezt is tönkre tette.
     
    borisz, rudi, zsolti and 1 other person like this.
  2. dudi

    dudi Well-Known Member

    Középiskolás tananyag az elv nem pedig az,hogy mi a különbség grafit lassításos meg a nehézvíz lassításos technológia közt...
     
    anonim999 likes this.
  3. Shadow

    Shadow Well-Known Member

    Picit félrement ez a beszélgetés. Reaktorokról dumálunk légvédelem topicban az egy dolog de mintha keverednének a moderátor, neutron elnyelő rudak (szabályozó rúd) valamint a biztonsági védelmi rudak közötti fogalmak. Grait moderátor volt Csernobilban volt, tudomásom szerint ilyet már nem gyárt senki. Paks nyomott vizes vagyis a moderátor közönséges viz.
    Mindenki utána olvashat akár wikin is:
    A maghasadások száma (és ezáltal a reaktor hőteljesítménye) több módon is szabályozható:
    • neutronelnyelőkkel – szabályzórudakkal, illetve a moderátorba kevert bórsavval
    • moderátor mennyiségével
    • a tüzelőanyag geometriai elrendezésével
    A moderátort használó reaktorokat termikus vagy lassú reaktoroknak nevezik, és általában a moderátor anyaga szerint osztályozzák. A leggyakrabb moderátorok:
    Grafit moderátor Csernobilban volt, tudomásom szerint ilyet már nem gyárt senki. Paks nyomott vizes vagyis a moderátor közönséges viz. Az aktív zónát a 312 darab üzemanyagkazetta, a 37 darab szabályozó és biztonságvédelmi célokat szolgáló kazetta (abszorbensrúd) és a moderátor szerepét is betöltő hűtővíz alkotja. Ez az abszorbensrúd lehet bróm vagy kadmium. Paksnál nincs grafit moderátor.
     
    Panzerfaust, Karak95, rudi and 2 others like this.
  4. haubagoi

    haubagoi Well-Known Member

    Tudtam, hogy ez lesz a válasz, de most vettem érettségi összefoglaló tankönyveket és ezek is benne vannak.
     
  5. dudi

    dudi Well-Known Member

    12 éve érettségiztem és biztosan nem volt benne.
     
  6. haubagoi

    haubagoi Well-Known Member

    Akkor még szerintem sem volt benne. A mai tananyagban még sugárvédelem is van (igaz csak nagyon röviden).
     
  7. Celebra

    Celebra Well-Known Member

    Szabályozó rudakat nyomják be.Fukushima forralóvizes reaktor,más rendszer.Paks nyomottvizes.
    Reaktort bombáznák,elszabadulna ott minden.Akkor nincs védelmi rendszer,semmiféle,mert azt is szétkapja a bombázás.A robbanások kiszornák az aktiv magot.Az urán jol ég,a plutonium meg rendkivűl mérgező is.Nemhiszem,hogy épeszű ember üzemelő reaktort támadna.Túl kockázatos,és felesleges is.Sokkal veszélytelenebb a villanyhálózatba való becsatlakozást támadni.Paksot két esetben érné támadás.Őrűlt terroristák által,vagy általános atomháborúban.ABM képes légvédelmi rakétáknak egyik esetben sincs különösebb jelentősége
     
    Hegylakó likes this.
  8. Karak95

    Karak95 Active Member

    Bár valóban ez egy másik topikba illik ezért nem is írok erről többet ide D E
    1 minden neutron először gyors
    2 két fajta moderátor (lassitó van) nehéz viz , grafit
    3 a gyors neutront lassítani kell a maghasadás fenntartása érdekében
    4 lassítani csak a két fentivel lehet (K. vizzel nem , az elnyeli )
    5 védelem ,túlszaladás megállítására minden hol kadmium rudakat használnak
    6 neutron sugárzás megállításárra ,teljes elnyelésére bór, kadmium, közönséges viz alkalmas , de leggyakoribb hogy a folyékony bórt acél tartályfalakba töltik és mögötte biztonságban vannak.
    7 csak a lasított neutron alkalmas láncreakció szabályozott fenntartására erőműben
    8 az erőműben a cél a láncreakció keretek közt tartása , és bealvás elkerülése (ellentétben a bombában a láncreakció kiteljesítése)
    Nos ezek valóban nincs meg teljesen a középiskolai anyagban )
    Vége
     
    Panzerfaust and haubagoi like this.
  9. Karak95

    Karak95 Active Member

    Ezt a részt törölni kellene mert , hemzseg a tárgyi tévedésektől
     
    haubagoi likes this.
  10. Hegylakó

    Hegylakó Well-Known Member

    Sikerült Molnival egyeztetni. Jelenleg le van tiltva, így megosztom a gondolatait a témában. :)
    Időközben már túlhaladott lett a téma, de ide illeszkedik legjobban.

    "Rudi tévedést írt szerintem. A remanens hő, ameddig kényszer keringtetni kell az kb. 1 hét. A pihentető medencében is egy ideig van még ilyen, (asszem 2 év), de aztán természetes cirkuláció van.

    3-4 éve láttam olyan tervet, hogy az üzemidő hosszabbítás égisze alatt egy 10 MW-os gázmotoros erőművet tesznek le backupnak úgy, hogy most is vannak dízel generátorok.

    Ha nem magát a reaktort bontják le, hanem észszerűen vagy a vízkivételi művet a szekunder körhöz vagy a trafókeretet, akkor az erőmű el van vágva a gridtől, de ettől még le tud állni kontrollált módon.

    Csak egy idióta próbálná magát a reaktort szétkapni.
    Nem véletlenül van az, hogy minden nukleáris létesítményt építés és messze üzembehelyezés előtt bombázták szét.
    Az iráni dúsítót is Stuxnet-tel támadták és nem bombákkal...
    "

    És 94-ben amikor érettségiztem, tutira nem volt ilyen rész, bár én egy gépésztechnikumban (szakközépben) érettségiztem.
     
    notaricon likes this.
  11. haubagoi

    haubagoi Well-Known Member

    A fenti összes pont benne van a középiskolás fizika érettségi összefoglalóban, kivétel nélkül.
     
  12. Hegylakó

    Hegylakó Well-Known Member

    Molnival sikerült egyeztetni a kérdésben. Sokat segített a megértésben. Szerintem sincs realitása egy aktív reaktor bombázásának.
     
    HAndrás likes this.
  13. Celebra

    Celebra Well-Known Member

    Kérlek,mutass rá,miben tévedtem.
    Molninak sikerült kitiltatnia magát mig a nagy Oroszországban jártam?
    Magát az erőművet sem támadná légierővel/BMel senki épeszű.Túl kockázatos.Max diverzáns akciót tudok elképzelni,ami azonban nem veszélyesztetné a reaktor épségét
     
  14. Karak95

    Karak95 Active Member

    "
    "Az urán jol ég,a plutonium meg rendkivűl mérgező is." idézet bezárva , az urán kb olyan jó ég mint az ólom , és kb olyan mérgező is mint a plutonium . Bár ha jól meggondolom …. a sugárzásból eredő "mérgezést" érted akkor igen , vagy ha szegényitett plutonium lövedékként a testetbe kapod akkor is mérgező.
    A többi rész igaz .
     
  15. Celebra

    Celebra Well-Known Member

    Maga az urán tiszta formájában nem tl jol ég,de ég.Urankarbit viszont kifejezetten porifórikus.Az erőmvekben nem tiszta urán van,hanem többféle vegyi kötésben,és sok a grafit a reaktorban.Szóval egy reaktor baromi jol ég,ha kigyullad.A plutonium ppedig rendkivűl mérgező.25-6ezer/g az l/d értéke,ha jol emlékszem.És az egyik legveszélyesebb sugárforrás,nagyon hosszú,évtizezredekben mérhető felezési idővel.És nincs kimeritett formája.
     
  16. zsolti

    zsolti Well-Known Member

    Ilyen nincs. Olyan van hogy piroforos.
     
    wolfram, jimkirk and Celebra like this.
  17. rappali_

    rappali_ Well-Known Member

    Őőő...ez melyik topic?! Egyébként olyan, h 100%, h nem következik be, nincs. Még ha kicsi is a vszínűsége egy eseménynek, de a következmény súlyos, számolni kell vele. Ez a kockázatbecslés alapja. Az jobban érdekel, h hány üteg és miből kerül az mh-hoz.
     
    haubagoi likes this.
  18. subsonic

    subsonic Well-Known Member

  19. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    Ausztrál cucc, persze ez is csak koncepció...

    IRIS-T Ground Based Multi Mission Radar (GBMMR)

    Based on CEA‘s proven S-Band Active Phased Array Radar, GBMMR is configurable as a fixed or mobile system that provides 3D air and ground surveillance in a number of environments.
    Capabilities include:
    • Ground Based Air and Missile Defense (GBAD),
    • Ground and Sea Surveillance, • Air Traffic Control (ATC),
    • Ground Weapon Locating Radar (GWLR) and • Counter – Rocket Artillery and Mortar (C – RAM). GBMMR also provides an IFF component to situational awareness in airspace battle management and is tailored for operations with IRIS-T SLM to meet key operational medium range GBAD requirements.

    Key features:
    • airspace surveillance & target tracking for IRIS-T SLM
    • 360° radar coverage up to 200km range
    • 90° radar horizon up to 30km altitude
    • short inner range • on-the-move capable
    • simultaneous management of more than 500 tracks
    • fire control accuracy with very high update rates
    • comprehensive threat catalog: fighters, helicopters, transport aircrafts, UAV, UCAV, cruise/anti-radar/air-to-surface missiles, rocket, artillery and mortar
    • automatic detection, tracking, and classification
    • very fast detection of very low RCS targets
    • high ECCM capability
    • all mode IFF functionality
    • remotely controlled by TOC

    [​IMG]
     
  20. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    Persze igazából ez hajóra van tervezve...
    ... link.
     

Ezen oldal megosztása