önkormányzatoknál elég nagy piaca lenne. (kertészetek parkgondozó cégek köztisztasági cégek.)
a Rába kistraktorok már elég öregecskék.
A Renner is így gondolta, aztán mégsem. Általában kínaiakkal pl.: Cherry (vagy mi a neve) váltják ki. Igazából azért egy TZ4K és a Renner Traktor (50le) között mind méretileg és mind teljesítményileg is elég nagy szakadék van. Tehát nem egy az egyben tudja kiváltani és szükség sincs rá. Ahhoz nem kell 50 le, amit hurcolászni szoktak.
Nem tudom árban ez így mennyire versenyképes.
Nem tudom, hogy mennyire változott az ára, olyan 7 millióra emlékszem több évvel ezelőtt.
Akinek ilyen kategória, ilyen kialakítás (egyszerűség, fülkenélküliség) kell, vagy megfelel, annak sajnos általában elég szűk keretek közt kell és tud gondolkodni.
Igazából nem rossz helyre lett belőve a teljesítmény -elméletben. (És ez az árat is részben megszokta határozni) A japánok jellemzően 30 le alattiak, a nagy gyártók meg már jellemzően 80 le felett vannak (nyilván nekik is van kisebb teljesítményű modellük. Ami versenytárs az árban hasonló kategória, szóba jöhet pl. a Deutz-Fahr Agrokid, vagy az az Antonio Carraro (még kialakításában is), ahonnan a futómű származik. Azok sem olcsók, olyan nagy szórás nincs.
Most amivel lehet, hogy drágább, a kisszériás gyártás, az összességében nem olyan nagy tétel a teljes árhoz képest.
Ezek elég egyszerű felépítésű gépeknek készültek úgy, hogy a fő alkatrészek egyben jönnek, tehát olyan nagy gyártósor ekkora volumenhez felesleges. Szinte, kis túlzással két ember összerakja belátható időn belül; a karosszéria sem egy agyon bonyolított dolog, elektronika detto.
Az elemek a piacról beszerezhetőek saját termék minimális lehet kb lemezmunka szinten. A szimpla összeszerelésen meg sok pénzt nem lehet keresni. Vajon meg tud ez így élni a piacon? Max ha tud olyat amit más nem.
Egy termék árába azért ennél sokkal több minden van benne. Például az az energia, amit a fejlesztésére költenek, vagy a szellemi tudás. De ugyan így egy termék előállításánál sem csak közvetlen a termék ára a haszon, hanem az a tudás is, ami a termék előállítása során kitermelődik. De ugyan így az áráb a reklámköltségeknek és a márkaimídzsnek is bele kell kalkulálódnia.
Ami az extra tudása, az az egyszerűsége. Ami miatt itthon nem lett rá nagyon igény.
madagaszkáron már jelenvan a cég.
Kezeljük reálisan. Tudtommal egy traktorral vannak jelen.
Ahogy Szittya írja, önkormányzatoknak, kertészeteknek, de gyümölcs-szőlő ültetvényekbe, háztáji földek művelésére, állattartó telepek ellátására is alkalmas lehet.
De pont a tulajdonos mondta, hogy nem volt rá igény. Sem az önkormányzatok, sem a gazdák részéről.
Akinek ilyenre van szüksége, annak új traktorra nincs pénze, akinek meg van pénze, annak meg már olyan igénye van, hogy legyen felszereltebb a kabin. Ez van.
Hogy hol mi van:
Önkormányzat -kínai traktor, jellemzően kisebb teljesítmény elég
Kertészetbe (fóliába) - nagy; méretben és teljesítményben is, oda japán gép megy
gyümölcs-szőlészet - (használt) japán
háztáji föld nincs, el lehet felejteni. A kisebb gazdák nem tudják megfizetni; de sokszor oda is nagy, ha a talaj igényli, akkor meg még annyi mtz van, de főleg az új gépek megvételére képtelenek.
állattartó telep - japán traktor, tákolt bármi (mtz) vagy a szántóföldre használt traktor, speciális gépek
Nagy gazdaság - kevés oda
Tehát szerintem pár darabot el lehet adni itthon, de hazai igényekre nem tudsz annyit értékesíteni, hogy egy stabil alapot adjon a gyártásnak. (talán valami jó részletfizetési konstrukcióval lehetne növelni). De öröm az ürömben, hogy rá vannak kényszerítve a nemzetközi piacon való részvételre.