Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Majd kap jó kis állami vissza nem téritendő tàmogatást...
mandiner.hu
mandiner.hu
Újabb gigaberuházásról adott hírt Szijjártó Péter - Mandiner
A kínai Sunwoda akkumulátorgyár 580 milliárd forintos beruházással Nyíregyházán építi fel első európai üzemét.
580 milliárdos beruházás.Újabb gigaberuházásról adott hírt Szijjártó Péter - Mandiner
A kínai Sunwoda akkumulátorgyár 580 milliárd forintos beruházással Nyíregyházán építi fel első európai üzemét.
Jah, nehogy idehozzanak ennyi pénzt! 100 év alatt, ha nincs aszály, meg árvíz simán összejön búzából is!!!
1500-as évek magyar főurai Erdélyben
A magyar ipar igen alacsony szintről indulva a XIX. század második felétől az első világháborúig az iparfejlesztést szolgáló intézkedések nyomán sikeres évtizedeket tudhatott maga mögött. E fejlődést az iparos népesség számának növekedése jól jellemzi. Bányászattal és iparral 1869-ben még csak 694,7 ezer fő, azaz a kereső népességnek csak 10,1 százaléka foglalkozott, számuk 1880-ra már 832,9 ezerre (11,6%), 1890-re 952,7 ezerre (12,5%), 1900-ra 1270,5 ezerre (14,4%) és 1910-re 1543,5 ezerre (17,2%) emelkedett. Ebben az időszakban kiemelkedő fejlődést ért el a magyar malomipar is. A múlt század közepén hazánkban még több mint 20 ezer kis teljesítményű vízi-, száraz- és szélmalom működött. A korszerű lisztelőállítás megalapozója Széchenyi István, a Pesti Hengermalom Társaság 1841-ben üzembe helyezett gőzmalmának alapítója volt. E hengermalom volt az első hengerszékekkel és gőzgéppel felszerelt nagy őrlőmű, amely azután mintául szolgált a malomépítészetben. A hivatalos statisztikák szerint 1863-ban 147, 1873-ban már 482 gőzmalom volt üzemben. Ez utóbbiak között szerepel 13 budapesti és 20 vidéki malomipari részvénytársaság. Az 1906. évi országos adatgyűjtés eredménye egyértelműen mutatja, hogy miközben a gőz- és motoros malmok száma 2569-re emelkedett, a kismalmoké 14 735-re csökkent. A termelés összpontosításában a budapesti malmok jártak az élen. Az ország 163 kereskedelmi őrlést végző nagymalma közül a 14 budapesti malom 926 ezer tonna gabonát őrölt meg és ezt a mennyiséget a 149 vidéki nagymalom teljesítménye (egymillió tonna) alig haladta meg. Budapest a múlt század végén Európa legnagyobb malomipari központja volt, és az amerikai nagy malomipari város, Minneapolis után a világranglista második helyén állott. A századforduló idején az ország malomipari őrlési kapacitása évente mintegy 7 millió tonna gabona feldolgozását tette lehetővé. A termelés ezekben az években 4–5 millió tonna között változott. A nagy malmok múlt századi korszerűsítésében igen nagy szerepe volt Ganz Ábrahámnak (1814–1867), aki öntödéjében 1845-től gyártott malomipari berendezéseket és öntöttvas őrlőhengereket. A malomipar gépesítésébe a Ganz gyár mellett több más üzem is bekapcsolódott. Ganz halála után Mechwart András (1834–1907) vette át a gyár irányítását. Mechwarték svájci hengerszék-szabadalmat átvéve és továbbfejlesztve megalkották a kéregöntésű hengereket. A Ganz gyár e termékét nagy sorozatban állította elő és 1875 és 1885 között 13 219 darabot értékesített, 2357-et belföldön, 10 862-t európai és tengerentúli országokban. A malomipari technika újabb fejlesztését Haggenmacher Károlynak (1835–1921), az Első Pest–Budai Gőzmalom Társaság igazgatójának világraszóló találmánya, a síkszita jelentette. A hazai malomipar már az 1860-as években túlszárnyalta az osztrák malmok műszaki színvonalát. Az egész ipari lóerő-teljesít-ményből a malmok lóereje Magyarországon 37,1, Ausztriában 5 százalék volt.
ez lenni anno alapja a boldog békeidők gazdasági csodájának. Erre épülni fel minden más is. De az klerikális reakciós, így kulák. A kulákok meg verve jók.
+ a hozzá tartozó gépiparba.
Ez volt a kommunizmus átka.De a NER átka meg a latin amerikai latifundium rendszer magyaroschan-vagyis adófizetői/EU pénzen élősködve.
Dehogy is. Pont ugyanazt nyomja mint anno a Rákosi rendszer. Azt leszámítva, hogy ehhez az elszúrt KKV alkuhoz nem nyúlva még direktben alacsonyan is tartja a termelékenységet, és a fizetéseket.
Dehogy hiszik.Tudják nagyon jol.,hogy kifosztják az országot,és gyakorlatilag ugyanúgy pusztitják a magyar nemzetet,mint a régi főurak.Mert ugyan az a felfogásuk-a nép nem számit,az csak lecserélhető humánerőforrás.
És mekkora hazugság a hazai munkahelyteremtés, hozzák a külföldi rabszolgákat...580 milliárdos beruházás.
