Magyarország ipara


Az Ecserinél dolgoztam. Rendkívül rohadék cég. Kuttor György ügyvezető,volt hogy rossz hangulatban az első szembejövő dolgozót kirúgta, mert épp olyanja volt. Az alumínium öntödében szinte semmilyen elszívás nem volt, télen fűtés se. A munkavédelmi felszerelés siralmas minőségű volt, és 1 pár füldugót kaptál havonta, a nyári hőségben 1,5 liter ásványvíz járt, pedig a gépek körül és az olvasztóban sokszor több mint 50 fok volt. A tulajdonos általában csak ordibálni tudott, de azt mindenkivel. Életem eddigi legrosszabb munkahelye volt
 
http://24.hu/fn/gazdasag/2017/05/25/atommogul-lesz-meszaros/

"Mészáros Lőrinc megkerülhetetlen kíván lenni Paks II.-beruházásában, ezért tulajdonrészt vásárolna abban a cseh cégben, amely a Roszatom partnereként harmincéves múlttal rendelkezik a közép-európai atomerőmű-építésben – tudta meg névtelenséget kérő iparági forrásokból a Hír TV. Úgy tudják, hogy Mészáros Lőrinc emberei a KP RIA nevű cég legalább harmadának megvásárlásáról tárgyaltak Brünnben.
Múlt héten kapott nyilvánosságot, hogy az egykori gázszerelő felcsúti polgármester immár az atombizniszben is megjelenne. Tőzsdei cége, az Opimus révén ugyanis 45 százalékos tulajdonos a cseh társaság magyar leányvállalatában."

Paks 3-at már a Hunatom fogja építeni. :)
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Épp egyetlen dolog nem hangzott el, az, hogy olcsóbb. Szóval drágább lesz a normál aszfaltnál, ami végül nem baj ha 2-3-5 év helyett 6-8-10 évet tart, csak tartson is annyit. Amerikában amúgy rég használják a gumiabroncs-őrleményt az aszfaltban, ez a fejlesztés nem tudom mivel több ahoz képest. Na de jobb mintha napelembe fektettek volna.
 
Épp egyetlen dolog nem hangzott el, az, hogy olcsóbb. Szóval drágább lesz a normál aszfaltnál, ami végül nem baj ha 2-3-5 év helyett 6-8-10 évet tart, csak tartson is annyit. Amerikában amúgy rég használják a gumiabroncs-őrleményt az aszfaltban, ez a fejlesztés nem tudom mivel több ahoz képest. Na de jobb mintha napelembe fektettek volna.

A videóban is elhangzik, hogy eddig is volt, de eddig csak helyben tudták keverni, most tulajdonképpen az az újdonsága a dolognak, hogy megoldották, hogy nem kell a felhasználás helyén előállítani.
 
Volt egy eset a '90-es évek elején, már akkor is egy számítógépes rendszer hangolta össze a budapesti közlekedési lámpákat, egyszer csak ez a rendszer elromlott és három napba került mire sikerült megjavitani, addig a lámpák a saját programjuk szerint működtek, hatalmas dugókat és káoszt okozva a fővárosban.
Akkor kiderült hogy szabotázs történt, meghekelték a rendszert.
A 80-as évek végén az induló magyar mikrocsip gyár se magától égett le...
Vannak ilyen megmagyarázhatatlan spontán öngyulladásk
 
A legvalószínűbb verzió a biztosítási csalás volt az elvtársak részéről némi hazaárulással fűszerezve.

Inkább sima biztosítási csalás. Az a gyár már elavult volt mire megépült. Csak akkor lehetett volna nyereséges, ha a vasfüggöny fennmarad, mert nyugaton sokkal jobb gyártástechnológiával tudtak már dolgozni. Az a helyzet, hogy akkor épp iszonyat sebességgel fejlődött a félvezető technológia, ami most 5 éve fújt ki, és már lelassult a fejlődés. Akkoriban 2 évente felezték a csíkszélességet, és növelték az ostyaméretet. A Mikroelektronika sajnos nem tudott a legjobb gépekhez hozzájutni a COCOM lista miatt, és így a processzor gyártásban, és egyéb VLSI gyártásban nagyon gyenge kihozatallal tudott működni. Az LSI áramkörökben jók voltak a termékek, és azok is fontos építőelemek, de nem biztos, hogy az elég lett volna a kitöréshez ha a tűzeset sem történik.

Érdemes azt is megfigyelni, hogy akkoriban Németországban, Franciaországban jobb gyárak is működtek, és mára alig 1-2 működik közülük, mivel nem voltak gazdaságokat. (Néhány "elavult" gyártósort feltehetően a stratégiai mivoltuk miatt üzemben tartanak máig, rendszeresen modernizálva az élvonal levetett gépeivel).

Amerikában ekkoriban olyan erős konjunktúra volt a félvezető iparban, és annyi tőke és felhalmozott know-how, hogy ennél több erőfeszítés kellett volna. Dél-Korea és Japán sikeresen kiépített a mikroelektronikai iparát, de ennél sokkal eltökéltebbek voltak.
 
Inkább sima biztosítási csalás. Az a gyár már elavult volt mire megépült. Csak akkor lehetett volna nyereséges, ha a vasfüggöny fennmarad, mert nyugaton sokkal jobb gyártástechnológiával tudtak már dolgozni. Az a helyzet, hogy akkor épp iszonyat sebességgel fejlődött a félvezető technológia, ami most 5 éve fújt ki, és már lelassult a fejlődés. Akkoriban 2 évente felezték a csíkszélességet, és növelték az ostyaméretet. A Mikroelektronika sajnos nem tudott a legjobb gépekhez hozzájutni a COCOM lista miatt, és így a processzor gyártásban, és egyéb VLSI gyártásban nagyon gyenge kihozatallal tudott működni. Az LSI áramkörökben jók voltak a termékek, és azok is fontos építőelemek, de nem biztos, hogy az elég lett volna a kitöréshez ha a tűzeset sem történik.

Érdemes azt is megfigyelni, hogy akkoriban Németországban, Franciaországban jobb gyárak is működtek, és mára alig 1-2 működik közülük, mivel nem voltak gazdaságokat. (Néhány "elavult" gyártósort feltehetően a stratégiai mivoltuk miatt üzemben tartanak máig, rendszeresen modernizálva az élvonal levetett gépeivel).

Amerikában ekkoriban olyan erős konjunktúra volt a félvezető iparban, és annyi tőke és felhalmozott know-how, hogy ennél több erőfeszítés kellett volna. Dél-Korea és Japán sikeresen kiépített a mikroelektronikai iparát, de ennél sokkal eltökéltebbek voltak.

Az amerikai know-how -ról annyit, hogy évekkel később valaki felfedezte, hogy egy jeles amerikai FPGA gyártó a MEV-nél tervezett gate array technológiák alapján lett sikeres...
 
Inkább sima biztosítási csalás. Az a gyár már elavult volt mire megépült. Csak akkor lehetett volna nyereséges, ha a vasfüggöny fennmarad, mert nyugaton sokkal jobb gyártástechnológiával tudtak már dolgozni. Az a helyzet, hogy akkor épp iszonyat sebességgel fejlődött a félvezető technológia, ami most 5 éve fújt ki, és már lelassult a fejlődés. Akkoriban 2 évente felezték a csíkszélességet, és növelték az ostyaméretet. A Mikroelektronika sajnos nem tudott a legjobb gépekhez hozzájutni a COCOM lista miatt, és így a processzor gyártásban, és egyéb VLSI gyártásban nagyon gyenge kihozatallal tudott működni. Az LSI áramkörökben jók voltak a termékek, és azok is fontos építőelemek, de nem biztos, hogy az elég lett volna a kitöréshez ha a tűzeset sem történik.

Érdemes azt is megfigyelni, hogy akkoriban Németországban, Franciaországban jobb gyárak is működtek, és mára alig 1-2 működik közülük, mivel nem voltak gazdaságokat. (Néhány "elavult" gyártósort feltehetően a stratégiai mivoltuk miatt üzemben tartanak máig, rendszeresen modernizálva az élvonal levetett gépeivel).

Amerikában ekkoriban olyan erős konjunktúra volt a félvezető iparban, és annyi tőke és felhalmozott know-how, hogy ennél több erőfeszítés kellett volna. Dél-Korea és Japán sikeresen kiépített a mikroelektronikai iparát, de ennél sokkal eltökéltebbek voltak.

Hoppá mit találtam!

Állambiztonsági jelentés: Csernobil miatt égett le a Mikroelektronikai Vállalat
2017.05.29. 12:17


"Figyelemre méltó operatív jelentést tett közzé Facebook-oldalán az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) a Mikroelektronikai Vállalat (MEV) leégéséről. A MEV a COCOM-listák kijátszásával megszerzett berendezéseivel olyan csúcstechnikát képviselt, hogy a szakemberek azt várták tőle: 1990-re Magyarország mikroelektonikai nagyhatalommá válik. Ez azonban nem történt meg, már csak azért sem, mert a MEV 1986. május 26-án porig égett. A hivatalos verzió szerint a „műszaki berendezés rendellenes működése miatt keletkezett rövidzárlat” okozta a tüzet, de ez a magyarázat annyira semmitmondó volt, hogy egyből beindultak az összeesküvés-elméletek. (Ezekről bővebben a Konteo blogon olvashatunk.)

Az ÁBTL most közzétett egy operatív jelentést, eszerint a tűz a csernobili katasztrófával függött össze. A jelentés szerint a tűzeset azért következett be, mert a hűtő-szellőztető berendezést kikapcsolták. „Erre azért volt szükség, mert a csernobili atomreaktor katasztrófája nyomán a légtérbe került radioaktív anyagok a termelés minőségét nagymértékben befolyásolták volna, mivel a nagy teljesítményű ventilátorok az üzem légterébe juttatták a radioaktív anyagokat" – olvasható a jelentésben. Annyit tudni, hogy az információ egy hivatalos kapcsolattól származik, akit megbízhatónak minősített az állambiztonság, ugyanakkor az információ tartalmát nem ellenőrizték. "

http://index.hu/tudomany/tortenelem...ogy_porig_egett_a_mikroelektronikai_vallalat/

Megj.:

Csernobil-i katasztrófa időpontja: 1986. április 26.
Mikroelektronikai Vállalat leégése: 1986. május 26.

Aztán 1989-ben jött a rendszerváltás.

Nos tehát, az amerikaiak Csernobillal nemcsak a Orosz Fakopáncsot, hanem a MEV-et is tönkrevágták. Így készítették elő vagy inkább kényszerítették ki a rendszerváltást...
 
  • Tetszik
Reactions: closed society
Hoppá mit találtam!

Állambiztonsági jelentés: Csernobil miatt égett le a Mikroelektronikai Vállalat

[...]
Nos tehát, az amerikaiak Csernobillal nemcsak a Orosz Fakopáncsot, hanem a MEV-et is tönkrevágták. Így készítették elő vagy inkább kényszerítették ki a rendszerváltást...

Nos a az összefüggés nem kizárható, egész hihető, viszont az, hogy Csernobil amerikai aknamunka lett volna, az szerintem túlzás, kb mint az, hogy Trump Putyin ügynöke, csak ellentétes előjellel. A Szovjetunió bukása akkor már szinte törvényszerű volt, megkésett a glasznoszty, és a felsővezetésben volt ám ellenállás, miközben gazdaságilag kimerült volt már a birodalom. Csernobil hatalmas csapás volt, de csak gyorsította az elkerülhetetlent.

A MEV sikerét pedig semmi sem garantálta volna, öldöklő verseny volt a piacon, további tőkeinjekciók, modernizációk kellettek volna a tényleges sikerhez, amik évtizedek nulszaldója után jelentkeztek volna. Ezekre a vezetés láthatóan nem volt elég elkötelezett, hisz akkor az első kudarc után nem feladni kellett volna ez esetben, hanem újra nekiveselkedni, és áldozatokat hozni a növekedésért, hogy letaroljuk a piacot. Szerintem inkább félremanagelés, félbehagyott vállalkozás, privatizációs kótyavetye lett volna belőle, a pártállam rugalmatlansága és értetlensége, majd az azt követő szabadrablás miatt.

Szokásos mi lett volna ha álmodozás többet belelátni ebbe, mint ami: egy olyan lehetőőség, aminek az eltékozlását is elvette a balszerencse tőlünk!
 
István,

annyit jegyeznék meg a MEV esethez, hogy a MEV nem az egyre kisebb csíkszélesség, meg az egyre nagyobb ostyaméret területén akart versenyezni a világpiacon, hanem a gate array/ULA (és az azokból később kifejleszthető FPGA) technológiákkal, amelyben igenis az élen volt, tekintettel arra, hogy a Xilinx amerikai cég is csak 1985-ben fedezte fel az FPGA-t és aztán azok gyártásából lett világhírű!
A gate array/ULA/FGPA irány pedig pontosan azért volt fontos, mert az illeszkedett ahhoz a stratégiai irányvonalhoz, miszerint a MEV "Berendezés-orientált áramkörök, BOÁK" /angolul ASIC) IC-k gyártására szeretett volna specializálódani, mert azok kellenek mindenféle berendezésekbe, használati tárgyakba, cél-eszközökbe.
Ezért is írtak meg rekord-sebességgel a BME Elektronikus eszközök tanszékének kutatói egy "Berendezés-orientált áramkörök" c. könyvet 1984-ben, amely mint egyetemi továbbképzési anyag segítségével 3300 ASIC IC-k gyártására szakosodott mérnök-generációt szerettek volna felnevelni.
Tehát az MEV, nem az LSI IC-k és a mikroprocesszorok terén akart versenyezni a világpiacon (abban lemaradása volt gyártás-technológia terén), hanem a gate array/FPGA-k terén, mivel az akkoriban volt kutatási téma, és a BME/MEV igencsak jól állt ezen téren.
 
De hogy ne menjünk vissza annyira az időben a MEV-ig:

1. Dr. Mojzes Imre, a mikroelektronika és technológia professzora a BME-n:

dr-mojzes-imre-mikroelektronika-es-technologia-7455857-nagy.jpg

https://www.antikvarium.hu/konyv/dr-mojzes-imre-mikroelektronika-es-technologia-269977


2. Dr. Mojzes Imre szerkesztésében megírják az alábbi könyvet, amelyet csak magánkiadásban tudnak kiadatni, alig 1000 példányban. A könyvben szerepel a MEV története is:
dr-kovacs-ferenc-papp-karoly-fejezetek-a-magyar-mikroelektronika-tortenetebol-6468873-nagy.jpg


https://www.antikvarium.hu/konyv/dr...a-magyar-mikroelektronika-tortenetebol-387214


3. "Súlyos gyász, pótolhatatlan veszteség érte a magyar tudományos életet és Kalocsa városát: 2009. április 18-án, életének 62. évében tragikus hirtelenséggel otthonában, egy baleset következtében elhunyt dr. Mojzes Imre egyetemi tanár,...
...
Váratlan halálával egy nagyformátumú tudóssal lett szegényebb hazánk, Kalocsa városa pedig egy szülővárosához mindig hűséges, indíttatását soha el nem feledő, nagy tudású, ismereteit megosztani kész egykori polgártársunkat veszítette el. Dr. Mojzes Imrét a Budapesti Műszaki Egyetem saját halottjának tekinti..."

http://www.kalocsaineplap.hu/hu/kalocsa/in_memoriam_dr_mojzes_imre_egyetem_tanar

---
Megj.: fogalmam sincs, hogy a fentiek között van-e összefüggés, de van az a mondás, miszerint az elektronikai technológia kutatói nem túl hosszú életűek Magyarországon...
 
http://24.hu/fn/gazdasag/2017/05/25/atommogul-lesz-meszaros/

"Mészáros Lőrinc megkerülhetetlen kíván lenni Paks II.-beruházásában, ezért tulajdonrészt vásárolna abban a cseh cégben, amely a Roszatom partnereként harmincéves múlttal rendelkezik a közép-európai atomerőmű-építésben – tudta meg névtelenséget kérő iparági forrásokból a Hír TV. Úgy tudják, hogy Mészáros Lőrinc emberei a KP RIA nevű cég legalább harmadának megvásárlásáról tárgyaltak Brünnben.
Múlt héten kapott nyilvánosságot, hogy az egykori gázszerelő felcsúti polgármester immár az atombizniszben is megjelenne. Tőzsdei cége, az Opimus révén ugyanis 45 százalékos tulajdonos a cseh társaság magyar leányvállalatában."

Paks 3-at már a Hunatom fogja építeni. :)

Orbatom lesz az! :D
 
"A Nemzeti Autóbuszgyártási Cselekvési Program elfogadása óta – tehát az elmúlt egy évben – így már 316-ra nőtt a közlekedési központok számára készült Credók szám.."

http://iho.hu/hir/szaz-uj-credoval-frissul-a-helykozi-buszallomany-170813

Egy kommentet - és az előzményét - idéznék:

Kamil Andalgó
Az hogy van, hogy évekig csak az udvara gyártanak, aztán meg történik valami (változik a szélirány?) és kiürül az udvar...

Imre Németh · Gellert Kovacs , Vagy csak egyszerűen nincs más, ami magyar. Nem kell jönni a nem létező ikarusal, vagy a majd egyszer elkészülő debreceni összeszerelő üzemmel esetleg a nullával egyenlő győri volvo összeszereléssel. A fityesznek is gyenge hat év kellet mire kiírta az első tendert, amit magyar gyár nyert meg.
Inkább azon kéne agyalni hogy miért nyomják tele az állami busztársaságokat használt külföldi járművekkel. Így támogatják a magyar ipart?
 
Túlléptek a Credo-s vezetés korábbi (jó 10 évvel ezelőtti) Gyurcsány-Kóka féle barátkozásán, (gondolom persze az is érdekből történt akkor is, de a fidesznél valami helyi szintű sérelmet okozott). A Credonak el kellett adnia a buszait végre, a fidesznek meg kellett végre egy magyar buszgyár, így a kényszer és a pénz új megállapodást szült.