Magyarország ipara

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
42 286
81 263
113
?????????????????
Három nagy multinacionális svéd tulajdonban lévő vállalat döntött úgy, hogy Magyarországra újabb beruházásokat hoz, 5,8 milliárd forint értékű fejlesztéseikhez a magyar kormánytól 1,8 milliárd forintnyi támogatást kapnak, ezáltal 7500 munkahelyet tudnak megvédeni – mondta a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

Vettünk valamit svédisztántól, hogy kompenzálnak, vagy mi ez a nagy összeborulás?

Az Autoliv Kft. az autóiparban támasztott biztonsági követelményekre reagálva még jobb biztonsági öveket.

A Haldex Hungary Kft. olyan új típusú elektronikus fékrendszert fog gyártani a támogatás segítségével, amely növeli a tehergépjárművek biztonságos haladását.

A Dometic Zrt., amely a hűtőgépek gyártásában volt úttörő világszerte, a mostani beruházásával még több hűtőgép előállításához alkalmas gépsorokat vásárol, mindez hozzájárul a vállalat export hányadának növekedéséhez is.

Maróth hadipari beruházásokat és közös fejlesztéseket vár a megrendelésekért cserébe, nem "ellentételezést" más iparágakban.
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz

éber

Well-Known Member
2020. december 15.
781
2 301
93
Igen, és ott valóban van szervezett nagy taglétszámú szakszervezet. Az oroszok tuti törvénytelenül jártak el a szakszervezeti vezetőkkel szemben.

Ki kell baszni az oroszt is és az ukránt is. De sajnos egyik sem egyszerű. Valszeg a 2 kormány áll mindkét szervezet mögött vagy közvetlenül vagy oligarchákon keresztül, de akár további szereplők is lehetnek. Ha Orbán tökös megoldja. Sztem ez már atütötte azt a szintet, hogy azt mondjuk magáncég és feltesszük a kezünk. Egy térséget tesznek tönkre es stratégiai iparágat végeznek ki.
Biztos vagyok benne hogy nagyon a pályán van a szemük,ha eljön az idő,lépni fognak ez egész biztos. :cool:
 
K

kamm

Guest
A Haldex Hungary Kft. olyan új típusú elektronikus fékrendszert fog gyártani a támogatás segítségével, amely növeli a tehergépjárművek biztonságos haladását.

A Haldex amugy a vilagon az egyik legelterjedtebb 4WD rendszer is vagy 30+ eve (nem, nem irtam, el, a Haldex nem valodi AWD), szinte minden marka hasznlta avagy mai napig hasznalja (sajat markanev alatt) - mondjuk biztos van itt (jarmu)gepesz kollega, aki ezt nalam sokkal erthetobben el tudja magyarazni... :)
 

Szatmár72

Well-Known Member
2019. január 16.
638
714
93
Saját üzemet kap az Erős Pista

Az Univer Product Zrt. 8 milliárd forint értékű beruházásával 12 ezer tonnára növeli, ezzel megduplázza magyaros ételízesítőinek gyártókapacitását. A 3,9 milliárd forintos vissza nem térítendő kormányzati támogatással 2021-ben induló fejlesztés eredményeként 2022 őszétól az Univer kecskemét-hetényegyházi telephelyén a legkorszerűbb műszaki színvonalat képviselő új üzem gyártja majd a hungarikum Erős Pistát és Piros Aranyat.


image1608302555-0.jpg



erről az jut eszembe, hogy amikor a német főnök azt látta hogy szepen a levesbe mindenki rak belőle elborzadt. azóta viszi haza minden pénteken:)))
aztan kiprobalta és
ugyanigy viszi a piros aranyt, meg a turo-rudit is..ugyanis a már itt született gyereke ordibalta neki....hogy tujojudi:))
 

tomcat1

Well-Known Member
2014. december 30.
2 494
3 006
113
https://autopro.hu/beszallitok/megallapodasra-jutott-munkavallaloival-a-tapioszelei-ganz-gyar/450142

Az ipari transzformátorokkal, nagy teljesítményű motorokkal és generátorokkal foglalkozó iparvállalat gyártósoráról decemberben gördültek le hosszú évek után az első Ganz névvel fémjelzett motorok. Az üzem német megrendelője részére egy 12 tonnás, 1495 kW-os, 4 kV teljesítményű gépet gyártott le újonnan, amely egy roncsautókat őrlő berendezést fog hajtani; meglévő partnere, a Paksi Atomerőmű részére pedig egy a Ganz Villamosság Művek által 1983-ban gyártott 35 tonnás, 3500 kW-os, 6 kV teljesítménnyel rendelkező szivattyúhajtó motor felújítását is elvégezte.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 855
29 108
113
Már rég gyártó ország vagyunk útban a gyártó-fejlesztő ország irányába. Hol élt ez a fogalmatlan idióta az elmúlt tíz évben? A magyarországi autógyárakban összeszerelt járművekhez a döbbenetes léptékben fejlődő magyarországi alkatrészgyártás szállítja a részegységek jelenetős részét és emellett ez az alkatrészgyártás az autóipari exportunk tetemes hányadát is adja! A több mint 170 ezer autóipari foglalkoztatottnak is csak egy töredéke dolgozik a nagy autógyárakban!

Jóreggelt!
 

atek

Well-Known Member
2013. június 14.
206
575
93
Már rég gyártó ország vagyunk útban a gyártó-fejlesztő ország irányába. Hol élt ez a fogalmatlan idióta az elmúlt tíz évben? A magyarországi autógyárakban összeszerelt járművekhez a döbbenetes léptékben fejlődő magyarországi alkatrészgyártás szállítja a részegységek jelenetős részét és emellett ez az alkatrészgyártás az autóipari exportunk tetemes hányadát is adja! A több mint 170 ezer autóipari foglalkoztatottnak is csak egy töredéke dolgozik a nagy autógyárakban!

Jóreggelt!
Egyetértek, egy nagy tér van k+f növekedésében az egész régióban. Ez a német vállalatok érdeke is, például a Rheinmetall Hungary sem csak összeszerelésre jött létre.
Ez vírus előtti cikk még januárból a g7-től ami nem kormány barát https://g7.hu/vallalat/20200131/egy...hatnak-magyarorszagnak-az-autoipari-tortabol/

McKinsey tanulmány amiből a cikk született:


"Egyre finomabb morzsák juthatnak Magyarországnak az autóipari tortából


A német autóiparral komoly gondok vannak, amit már egyes magyar beszállítók is éreznek, még ha igazán komolyan nem is gyűrűzött be a baj Magyarországra. A problémák több forrásból származnak, de az egyik legfőbb kiváltó ok, hogy a német autóipar alábecsülte az elektromos meghajtású technológia térnyerését, és ezért nem tudott megfelelő gyorsasággal igazodni a trendhez.
Emellett azonban számos olyan technológiai kihívás is van, ami már a közeljövőben komolyan felforgathatja az iparágat. Az önvezető autók egyelőre például még csak tesztfázisban működnek, de legalább annyira jelentős változás lesz a forgalomba állásuk iparági szinten, mint az elektromos autók terjedése. Mindez pedig az utóbbi évtizedekben nagyon erősen az autóiparra specializálódott közép-európai országok gazdaságára is hatással lesz.
A McKinsey friss tanulmánya szerint az autóipari technológiai átmenet lehetőséget ad a közép-európai országoknak, hogy a globális értékláncban alacsonyabb hozzáadott értékű tevékenységek (összeszerelés) felől magasabb hozzáadott érték (kutatás-fejlesztés, innováció) felé mozduljanak el.

Jelenleg ebben hatalmas különbségek vannak: amíg ugyanis Németországban a k+f foglalkoztatottak aránya az összes teljes munkaidőre számítva 13,4 százalék, addig a közép-kelet-európai régióban az átlag 1,9 százalék. Magyarországon ez az arány 2,5 százalék.
A McKinsey becslése alapján csak az autóiparon belül 13 százalékkal fog nőni 2020 és 2025 között a szoftverfejlesztés piaca, ami 2025-ig évente 6 százalékkal növekvő keresletet generál majd a szoftverfejlesztők iránt.
Mindeközben Nyugat-Európában 117 ezerről 167 ezerre ugrott 2016 és 2018 között az infokommunikációs területen a betöltetlen pozíciók száma, tehát óriási a munkaerőhiány.

Globális kényszerpályán a nyugati autógyártók​


A kutatás egyik fő következtetése, hogy a nyugat-európai autógyártók kényszerpályán mozognak: ha fel akarják venni a versenyt az új technológiákban az amerikai és ázsiai versenytársakkal, akkor komoly összegeket kell innovációra költeniük. Egyáltalán nem mindegy viszont, hogy ezeket a pénzeket milyen hatékonysággal költik el, és itt jön képbe a tanulmány szerint Közép-Európa.

A fejlesztést ugyanis nem lehet annyira egyszerűen Ázsiába kiszervezni, mint az összeszerelést. Az elmúlt időszak egyik nagy világgazdasági trendje, hogy az értékláncok különféle okok miatt „rövidülnek”, tehát a kiszervezéseknél nagyobb súllyal esik latba az a szempont, hogy az új beruházás fizikailag minél közelebb legyen a cég központjához (erről az Economist írt részletes cikket nemrég). Másrészt pedig a nyugati cégek számára Ázsiában kockázat a szellemi tulajdonjogok védelmének alacsonyabb szintje.

Ráadásul az ázsiai bérszínvonal már nem is annyival kedvezőbb a nagy cégeknek, mint régebben: a tanulmány szerint egy szenior szoftverfejlesztő Ázsiában átlagosan csak 10 ezer euróval keres kevesebbet évente, mint Nyugat-Európában. Egy data scientist esetében pedig csak 2 ezer euró a különbség. Az ázsiai kiszervezés alternatívája lehet nagy IT-cégeket megbízni a fejlesztői feladatokkal. Csakhogy ezzel a cégek hosszabb távon veszíthetnek, hiszen az alapvető technológiai tudás ilyen módon házon kívülre kerül.

A McKinsey szerint erre jelent köztes megoldást a fejlesztési folyamatok Kelet-Közép-Európába szervezése.


Az autóipari innováció számára releváns tudományterületeket tanuló hallgatók száma ezekben az országokban a tanulmány becslése szerint 6,6 millió. Ez nem sokkal kevesebb, mint a Németországban potenciálisan az autóiparba csábítható 8 millió egyetemista. Eközben Kelet-Európában a piac sokkal kevésbé telített: a mérnökök körében legnépszerűbb 50 cég közül Nyugat-Európában 47 van jelen, miközben egy átlagos kelet-közép-európai országban csak 30. A nagy IT- és mérnökcégek hiánya így kisebb versenyt eredményez a szoftverfejlesztők piacán, ami egyrészt alacsonyabb béreket, másrészt nagyobb választékot jelent a cégeknek.

Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy habár a régióban az utóbbi években növekedésnek indultak a bérek, az autóipar számára releváns területeken átlagosan még mindig a nyugat-európai bérszínvonal 60 százaléka körül alakulnak a fizetések. Az alábbi ábrán felülről lefelé a szoftverfejlesztők, az információtechnológiában és a kutatás-fejlesztésben dolgozók, valamint a gyártásban dolgozók, tehát manuális munkát végzők fizetésének alakulása látszik.

Bár 2008 és 2018 között arányaiban minden alterületen nagyobb volt a bérnövekedés Kelet-Európában, de nem térnek el vészesen az ütemek, a nominális bérek pedig még mindig nagyon messze vannak egymástól.

A McKinsey elemzése szerint egyébként eddig sem igazán országok, sokkal inkább régiók között válogattak az autóipari cégek egy beruházás helyszínének megválasztásakor, ez a kutatás-fejlesztésnél még hangsúlyosabbá válhat. A tanulmány erről megjegyzi, hogy még országon belül is nagy különbségek vannak bérekben, és külön kiemeli, hogy Magyarországon három olyan város is van, ahol alacsonyabbak a bérek, miközben műszaki karral rendelkező egyetem működik a városban.

A nyugati befektetők bőséges kormányzati támogatásra számíthatnak a keleti kormányoktól, bár ennek mértéke is függ attól, hogy országon belül mely régióban tervezik megvalósítani a kutatás-fejlesztési projektet, ahogy az az alábbi ábrán is látszik.

A McKinsey szerint az autógyárak és a beszállítók részére kiépült infrastruktúra miatt is ideális helyszín Kelet-Közép-Európa az autóipari kutatás-fejlesztési beruházások szempontjából, ami alatt például azt kell érteni, hogy Debrecen és München között van közvetlen repülőjárat, emellett autópályán jól elérhetőek az autóipari központok, és a tanulmány a jó minőségű digitális infrastruktúra meglétét is megemlíti.

Ennek az infrastruktúrának a kiépülése együtt járt ezekben az országokban az autóipar gazdasági súlyának növekedésével: Magyarországon például a járműipar teljes nemzetgazdasági bruttó hozzáadott értéke 2,9-ről 4,9 százalékra nőtt 2005 és 2017 között. Ez ugyanakkor nem járt együtt a kutatás-fejlesztés bruttó hozzáadott értékének ilyen szintű növekedésével, ami 0,5 százalék volt, és 2017-ben ehhez képest csak 1,2 százalékra emelkedett. Mindez ugyanakkor a tanulmány szerint előny is lehet, hiszen olyan, kutatás-fejlesztési szempontból kevésbé telített piacokról van szó, ahol a befektetési környezet a gyártás felfutása miatt sok szempontból ideális.

 

atek

Well-Known Member
2013. június 14.
206
575
93

Papíron jól járhatunk, de a valóság ennél bonyolultabb​


Az adottságok tehát megvannak, de mennyire reális, hogy közeledjen, vagy akár utolérje Kelet-Európa a k+f foglalkoztatottak arányában a nyugati országokat? Túry Gábor, az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársa szerint ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszoljunk, első körben érdemes azt végiggondolni, hogy az autóiparban zajló innovációs folyamatoknak milyen hatása lehet általánosságban arra, hogy milyen innováció marad meg az autógyártóknál, és mi az, amit kiszerveznek.

„Ezzel kapcsolatban két dolgot kell kiemelni. Egyfelől a jövő autóját érintő fejlesztések zöme nem az autóipari cégeknél történnek, hanem az akkumulátor technológiában, amely kevés kivételtől eltekintve külső független beszállítóknál történik. A jelenlegi technológia számos korlátot hordoz magában, gondolhatunk itt a hatótávra, a töltési időre, a lehetséges töltési ciklusok számára, de a felhasznált ritka földfémek végességére és az akkumulátorcellák előállításának környezeti hatásaira is, nem beszélve a hulladékkezelésről, illetve az újrafelhasználásról” – mondta erről Túry.

Másfelől a jövő autózásának nagy kihívásaihoz – az önvezető- vagy a hálózatba kapcsolt autókhoz – szükséges szoftverfejlesztés már nem a nagy autóipari cégek privilégiuma.

Ráadásul nem csupán szoftverfejlesztésről van szó, hanem – mint az önvezető autók esetében – a szoftver folyamatos frissítéséről. Egy 2030-as szcenárió szerint a mostaninál lényegesen nagyobb arányt képviselnek az eladás utáni szolgáltatások (azaz a fenntartási költségek mellett mint új szolgáltatás a szoftverfrissítés és más informatikai megoldások), amelyek a becslések szerint az autó átlagos életciklusára számolva a bevételek egyharmadát adják majd.

A kérdés csupán az, hogy ez mennyiben marad az autógyárak monopóliuma, és mennyiben jelentkezik ez bevételként a fejlesztő cégeknél. Magyarországon már most is vannak olyan szoftverfejlesztő cégek, amelyek autógyáraknak dolgoznak be, példaként Túry az Aimotive aiDrive mesterséges intelligencia alapú szoftverét, valamint az NNG kommunikációs megoldásait említette.

Hosszabb távon Túry szerint viszont az informatikushiány kezelésén múlhat majd, hogy ebből a trendből Magyarország milyen mértékben profitálhat. Gerőcs Tamás, az MTA KRTK Világgazdasági Intézet tudományos segédmunkatársa kérdésünkre még azt is megemlítette, hogy ezt érdemes olyan kontextusban nézni, hogy a magyar mérnökök nem csak önmagában a magyar, hanem az integrált európai munkaerőpiacra kerülnek ki, miután befejezték az egyetemet. Ezért a magasan kvalifikált szegmensben a cégeknek nem feltétlenül kell idetelepülniük, könnyen le tudják fölözni ezt a munkaerőt a komolyabb fejlesztési folyamatokhoz.

Morzsák juthatnak a régiónak, de egyre finomabb morzsák​


A másik fontos kérdés az lesz, hogy milyen fajtájú k+f-folyamatokat fognak kiszervezni a nyugat-európai autógyártók, és milyen mértékben.

Jelenleg a világpiacon két nagy stratégia versenyez egymással. Az egyik stratégiát az amerikai Tesla követi. Amíg Elon Musk cége igyekszik mindent a vállalaton belül tartani, addig a többi autógyártó zömében külső, független cégektől szerzi be az alkatrészeket és főegységet, beleértve az elektromos meghajtáshoz szükséges akkumulátorokat is. A hasonlóság az, hogy bizonyos nem stratégiai fejlesztéseket igyekeznek kiszervezni, nemcsak a munkaerőköltség vagy a rendelkezésre álló emberi erőforrás korlátossága miatt, de egy adott probléma eltérő megközelítése miatt is.

A jövő autójával kapcsolatos stratégiai fejlesztések területén a globális gyártók az utóbbi időben együttműködésekben kezdtek el gondolkodni. Túry szerint abban biztosak lehetünk, hogy ezeket a stratégiai fejlesztéseket a nyugati gyártók nem fogják Közép- és Kelet-Európába szervezni, de a globális kényszer miatt arra van esély, hogy közeledjen egymáshoz a két régió a k+f iparágon belüli arányát tekintve.

Hasonló folyamat játszódhat le, mint a kilencvenes vagy a kétezres években, amikor versenyképességi okokból a nyugat-európai gyártók a termelés egy részét az alacsonyabb költségű közép-európai térségbe helyezték át. A jövőben a kutatás-fejlesztés nagyobb szeletet fog kihasítani az autóiparban, elég csak az ipar 4.0-ára gondolni, és ez a kutatási ráfordítástöbblet megjelenhet a térségben akár a nagy autógyártók, akár a beszállítók által.

„A csehországi Škoda-gyárban például már most is vannak tervezési folyamatok, a német anyavállalatnál meghatározott sztenderdek alapján bár, de helyben alakítják ki az autók belső dizájnját. De az is kutatás-fejlesztésnek számít, ha egy üzemmérnök termelési folyamatokat optimalizál”

– mondta Túry példaként arra, hogy mi a különbség a stratégiai és nem stratégiai k+f között.

Gerőcs szerint emellett egy másik kérdés, hogy sok termékfejlesztési folyamat is egységesedik, egyszerűsödik, és innentől kezdve kiszervezhetővé válik, illetve mivel a termelési rendszerek perifériáján több minden működik rugalmasabban, például könnyebb elküldeni a munkaerőt, ezért bizonyos kísérleti fejlesztéseket is itt vezetnek be.

„Ezek olyan strukturális adottságok, amikkel a cégek mindig éltek, de ez még nem feltétlenül jelent egy ország szintjén előrelépést a magasabb hozzaáadott értékű folyamatok irányába”

– mondta Gerőcs, aki szerint nem csak azt kell nézni, hogy ki mit telepít ide. Ami még igazán számít, hogy a hazai hátterű beszállítóknak milyen hozzáférésük lesz a legfejlettebb technológiához, vagyis hogy abból mit oszt meg a multinacionalis vallalat.

Kínában pontosan ezért lehet csak vegyesvállalatok formájában piacra lépni, ott ugyanis kötelező bizonyos technológiákat megosztani a piaci hozzáférésért cserébe. Ez Kelet-Európában egyáltalán nem jellemző, bár Gerőcs szerint még ilyen feltételek mellett is nehéz a hazai cégeknek technológiai szintben feljebb lépnie."
 
  • Tetszik
Reactions: Albatros2020

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 706
4 260
113
Részben igazad van. Csakhogy pl. a németek ugyan ezt a protekcionalizmust csinálták, csinálják, csak egyrészt nem volt akkora törés gazdaságtörténetükben, másrészt sokkal korábban kezdték. Nyilván ennek az egész folyamatnak egy minőségbiztosítási rendszerrel kell párosulnia, anélkül nem megy. A hazai termelést IS! De fel kell dolgozni, el kell adni. Ez egy folyamat. A termelés felfuttatása nagyon kevés.
Milyen parazitákat? Szerintem az, hogy magyar emberek, cégek kerülnek pozícióba, akár előnybe, az nem parazitizmus. Nézd meg a 100 leggazdagabb magyar (amire az kerül fel, vagy le, akinek az érdek{e} úgy tartja) nem csak 1-2 Fidesz közeli ember van rajta, hanem sok olyan, akinek az egyszerű halandó nem is tudja, hogy milyen pártszimpátiája van, ha van egyáltalán. Németországban, Ausztriában is a nagy cégek sok esetben a mai napig tulajdonképen egy-egy családhoz köthetők. Akkor az mi? Azok is paraziták? Vagy Magyarországon a magyar ember az parazita, a pl. a német családi vállalkozások meg szimpatikus, filantróp, jótevők és karitatív szervezet? Vagy a németországi, francia, vagy angol milliárdosok -hogy a többiről szó se essék- meg ugyan ilyen filantropizmusból és alturizmusból gazdagodott meg oly' mértékben, hogy Csányi, vagy Mészáros labdaszedők se lehetnek azon a pályán, ahol ők játszanak. Hogy a francban van ez? Érdekes...
Nézzük egy példát:
Lidl- alapította Josepf Schwarz jelenleg: Dieter Schwarz elnök és vezérigazgató (Németország leggazdagabb embere) Günter Schwarz vezérigazgat. Ez a Schwartz Gruppe, ők a Kaufland alapítói és tulajdonosai is. Vagy az Aldi, ami az Albrecht család tulajdona, Németország sokáigleggazdagabb emberei.
Harmadik leggazdagabb német Wolfgang Porsche aPorsche AG járműgyártó felügyelőbizottságának az elnöke, valamint a Volkswagen AG, illetve az Audi AG felügyelőbizottságának a tagja, tulajdonképen -ha jól tudom- az egész Volkswagen csoport legmeghatározóbb embere.
További szegény alturisták közt ott találjuk a nácikkal is kollaboráló Quandt család, övék a BMW autógyár részvényeinek több mint a fele.
És hosszan lehetne sorolni még. Érdekes ezek senkit nem zavarnak, csak a Mészáros?
Picim, ők is állami megrendeléseken híznak, yachtos kurváztatják a politikai elitet, eleve túlárazott állami megrendeléseket nyernek el, amiket aztán még megemelnek húsz harminc százalékkal?

basszus, ilyen sztorik..Borat Kazahsztánja ehhez képest a törvény és rend országa.
 
  • Tetszik
Reactions: Negan and teglasi80

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 706
4 260
113
Már rég gyártó ország vagyunk útban a gyártó-fejlesztő ország irányába. Hol élt ez a fogalmatlan idióta az elmúlt tíz évben? A magyarországi autógyárakban összeszerelt járművekhez a döbbenetes léptékben fejlődő magyarországi alkatrészgyártás szállítja a részegységek jelenetős részét és emellett ez az alkatrészgyártás az autóipari exportunk tetemes hányadát is adja! A több mint 170 ezer autóipari foglalkoztatottnak is csak egy töredéke dolgozik a nagy autógyárakban!

Jóreggelt!
jóreggelt. Az előállított autóipari részegységek legalább 90 százaléka: -zalaegerszegi példa, fékvezérléstől az ülésmozgató motorokig: alkatrészek, a nyolcas csavar és a csomagoló karton kivételével külfüldről. Egyedül az SMT gépssor, a székek asztalok a cég tulajdona. Teszterek, sablonok, eszközök mind a megrendelőé-ergo ha akarja, kb 2-4 hét alatt áttelepíti a gyártást. A versenyképesség alapja az alulfizetett munkaerő -190-220E forint alap, négy műszakra. Egy csavart nem húzhat meg másként engedély nélkül a gyártó. A gépekhez a napi heti karbantartáson kívül nem nyúlhat, bizonyos hibákat, elakadás, ilyesmi elháríthat, meg nyomkodhatja a gombokat. A területeken a számolt létszám kb a nyugatról idehozott gyártósoron az ottanihoz képest kb 70 százalék, de a műszakonkénti elvárt legyártott mennyiség az ottaninak 120-130 százaléka...Hatalmas fluktáció, emiatt állandó csúszá, ukrán és szlovák munkások nélkül rég kitehették volna a ZÁRVA táblát, etc etc....Komolyan gondolod, hogy ezzel a kambodzsaI varrodákra hajazó iparral van jövője az országnak?
 
  • Tetszik
Reactions: Negan

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
42 286
81 263
113
jóreggelt. Az előállított autóipari részegységek legalább 90 százaléka: -zalaegerszegi példa, fékvezérléstől az ülésmozgató motorokig: alkatrészek, a nyolcas csavar és a csomagoló karton kivételével külfüldről. Egyedül az SMT gépssor, a székek asztalok a cég tulajdona. Teszterek, sablonok, eszközök mind a megrendelőé-ergo ha akarja, kb 2-4 hét alatt áttelepíti a gyártást. A versenyképesség alapja az alulfizetett munkaerő -190-220E forint alap, négy műszakra. Egy csavart nem húzhat meg másként engedély nélkül a gyártó. A gépekhez a napi heti karbantartáson kívül nem nyúlhat, bizonyos hibákat, elakadás, ilyesmi elháríthat, meg nyomkodhatja a gombokat. A területeken a számolt létszám kb a nyugatról idehozott gyártósoron az ottanihoz képest kb 70 százalék, de a műszakonkénti elvárt legyártott mennyiség az ottaninak 120-130 százaléka...Hatalmas fluktáció, emiatt állandó csúszá, ukrán és szlovák munkások nélkül rég kitehették volna a ZÁRVA táblát, etc etc....Komolyan gondolod, hogy ezzel a kambodzsaI varrodákra hajazó iparral van jövője az országnak?

Flex?
 

Shadow

Well-Known Member
2018. október 29.
1 327
4 534
113
jóreggelt. Az előállított autóipari részegységek legalább 90 százaléka: -zalaegerszegi példa, fékvezérléstől az ülésmozgató motorokig: alkatrészek, a nyolcas csavar és a csomagoló karton kivételével külfüldről. Egyedül az SMT gépssor, a székek asztalok a cég tulajdona. Teszterek, sablonok, eszközök mind a megrendelőé-ergo ha akarja, kb 2-4 hét alatt áttelepíti a gyártást. A versenyképesség alapja az alulfizetett munkaerő -190-220E forint alap, négy műszakra. Egy csavart nem húzhat meg másként engedély nélkül a gyártó. A gépekhez a napi heti karbantartáson kívül nem nyúlhat, bizonyos hibákat, elakadás, ilyesmi elháríthat, meg nyomkodhatja a gombokat. A területeken a számolt létszám kb a nyugatról idehozott gyártósoron az ottanihoz képest kb 70 százalék, de a műszakonkénti elvárt legyártott mennyiség az ottaninak 120-130 százaléka...Hatalmas fluktáció, emiatt állandó csúszá, ukrán és szlovák munkások nélkül rég kitehették volna a ZÁRVA táblát, etc etc....Komolyan gondolod, hogy ezzel a kambodzsaI varrodákra hajazó iparral van jövője az országnak?
Azért ne keverjük már a bérgyártókat meg a Tier 1-es autóipari beszállítókat. A különbség pont a k+f... az hogy mondjuk egy Bosch-nak nincs kapacitása és kiadja emiatt az alkatrészt bérgyártásba nem az átlag. Igen olyan is van, de ezt ráhúzni az egész iparágra nem kéne. Most nehogy már a Jászplasztik legyen már az etalon ha az autóiparról beszélünk Magyarországon... azt mondani hogy az alkatrészek 90%-át ezek a cégek adják durva ferdítés.
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero and fip7

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 706
4 260
113
Azért ne keverjük már a bérgyártókat meg a Tier 1-es autóipari beszállítókat. A különbség pont a k+f... az hogy mondjuk egy Bosch-nak nincs kapacitása és kiadja emiatt az alkatrészt bérgyártásba nem az átlag. Igen olyan is van, de ezt ráhúzni az egész iparágra nem kéne. Most nehogy már a Jászplasztik legyen már az etalon ha az autóiparról beszélünk Magyarországon... azt mondani hogy az alkatrészek 90%-át ezek a cégek adják durva ferdítés.
A hazai járműgyártáson belül az összeszerelő üzemek dominálnak, amelyek azonban alacsony hozzáadott értéket képviselnek.
Az iparág által előállított hozzáadott érték aránya a kibocsátásból mindössze 19 százalék volt 2018-ban.


 

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 706
4 260
113
A hazai járműgyártáson belül az összeszerelő üzemek dominálnak, amelyek azonban alacsony hozzáadott értéket képviselnek.
Az iparág által előállított hozzáadott érték aránya a kibocsátásból mindössze 19 százalék volt 2018-ban.


illetve: https://g7.hu/vallalat/20191025/hia...g-mindig-osszeszerelo-uzem-a-magyar-gazdasag/
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 855
29 108
113
Azért ne keverjük már a bérgyártókat meg a Tier 1-es autóipari beszállítókat. A különbség pont a k+f... az hogy mondjuk egy Bosch-nak nincs kapacitása és kiadja emiatt az alkatrészt bérgyártásba nem az átlag. Igen olyan is van, de ezt ráhúzni az egész iparágra nem kéne. Most nehogy már a Jászplasztik legyen már az etalon ha az autóiparról beszélünk Magyarországon... azt mondani hogy az alkatrészek 90%-át ezek a cégek adják durva ferdítés.
Már bocs, de éppen a Tier 1-ben húztunk el nagyon! Ez volt a helyzet 2018-ban:
aut-ipar.jpg

forrás: PricewaterhouseCoopers Magyarország
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 706
4 260
113
Már bocs, de éppen a Tier 1-ben húztunk el nagyon! Ez volt a helyzet 2018-ban:
aut-ipar.jpg

forrás: PricewaterhouseCoopers Magyarország

Sorry, de például az említett cég, amiről fentebb írtam, TIER 1, a javából, közvetlen gyártással. szóval gondolom nem az a lényeg hogy közvetlen kapcsolatban áll-e.. az még nem jelent automatikusan ugrásszerű eltérést. A autiopari rendelőnek is egyszerűbb ha azt a részegységet egy helyen állítja össze az alvállalkozó összeszerelő..