Részlet a cikkből.....
Tízezer éve nem láttunk ilyen átalakulást......
2022. 09. 01. 18:09
Mi köze az árvaszúnyogoknak a régészethez? Miről árulkodik a mamutok Kárpát-medencei eltűnése? Miért néptelenedtek el az újkőkor végén a régió települései? Mit állapíthatunk meg a mai globális felmelegedésről a múlt klímaváltozásainak tükrében? Dr. Magyari Enikővel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatójával beszélgettünk.
A történelemhez szorosan kapcsolódó, a múlt kultúráit vizsgáló régészetet Európában hagyományosan a bölcsészettudományok közé sorolják, ma azonban már a természettudományi megközelítés diktálja a terület irányát. A genetikai kutatásoktól a geofizikai felméréseken át az izotópanalízisekig rengeteg olyan vizsgálati módszer létezik, amely mára a régészet meghatározó részévé vált.
Dr. Magyari Enikő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének tanszékvezetője egyetemista korában kezdett el érdeklődni a régészet, elsősorban a biogeográfia, azaz a növény- és állatvilág változásainak, kölcsönhatásainak kutatása iránt. „Akkor már elég világos volt, hogy ezt az üledékekbe zárt pollenekkel lehet vizsgálni. Az ottani témavezetőm,
Sümegi Pál maga is régészeti érdeklődésű volt” – mondta a 24.hu-nak a szakértő, akinek már ekkor sikerült kapcsolatba kerülnie régészekkel, főként a neolitikum, azaz az újkőkorszak kutatóival.
Európa legjobb kutatói Magyarországon
Közel százötven év után rendeznek újra Budapesten nagyszabású nemzetközi régészeti konferenciát. Az Európai Régészek Szövetsége (European Association of Archaeologists, EAA) 28. éves találkozójának az ELTE ad otthont 2022. augusztus 31. és szeptember 3. között. A [RE]INTEGRATION mottóval rendezett tudományos programban 199 szekcióban közel 2000 előadás hangzik el. A rendkívül elismert kongresszusra a világ több mint 60 országából érkeznek résztvevők. Sorozatunk interjúalanyai a konferencia meghívott előadói.
„Doktoranduszként aztán bekapcsolódtam a Felső-Tisza Projektbe: az M3-as autópálya építésekor Polgár környékén nagy, neolitkori telepeket tártak fel, és őskörnyezeti rekonstrukciót kértek tőlünk. A régészek többek között arra voltak kíváncsiak, hogy mikor kezdődött meg a gabonatermesztés, mekkorák voltak a gabonatáblák, folyt-e erdőirtás az ártérben, ehhez pedig holtmeder-üledéket kellett vizsgálnunk” – nyilatkozta lapunknak. Angliában posztdoktorként is foglalkozott hasonló témakörrel Bulgária, Magyarország és Törökország esetében. A régészeti lelőhelyek egyébként gyakran környezetföldrajzi szempontból is értékesek, az itt esetlegesen fennmaradt növényi maradványok például sokat elárulhatnak a korabeli flóráról.
Farkas Norbert / 24.hu
A kutató szerint a régészet területén újat vagy pontosat mondani ma már túlnyomórészt természettudományos módszerek segítségével lehet.
A régészethez kapcsolódó legmeghatározóbb természettudományi megközelítések napjainkban a genetikai vizsgálatok, a stabilizotóp-elemzések, illetve a korabeli környezetnek és az abban lezajló változásoknak, például az éghajlati átalakulásoknak a felmérése.
Árulkodó árvaszúnyogok
Az egyik legismertebb technika a múlt klímájának rekonstrukciójára a jégmagok analízise, ezeket a hosszú idő alatt felgyülemlett, ősi légbuborékokat tartalmazó mintákat jellemzően az Antarktiszról, Grönlandról vagy gleccserekből gyűjtik be. Itthon állandó hó- és jégtakaró hiányában a szakértőknek egyéb módszereket kell alkalmazniuk – jégmagokat legfeljebb a régió jégbarlangjaiból szerezhetnek be.
Magyari Enikő és kollégái régészeti szempontból az elmúlt 11 ezer év, tehát az utolsó jégkorszak utáni időszakot tanulmányozzák, és biológiai maradványokon alapuló éghajlati rekonstrukcióval foglalkoznak. Az egyik megközelítés lényege, hogy egy-egy ismert korú üledékrétegben mérik fel a polleneket, majd az adatokat összevetik az eurázsiai felszíni pollenminta-hálózattal és az ahhoz rendelt klímaparaméterekkel. Ez a technika a nyári középhőmérsékletekre a leginkább megbízható, de a csapadék esetében is viszonylag pontos eredményeket hoz.
A másik módszer a hegyi tavakon és az azokban konzerválódott árvaszúnyog-maradványokon alapul – a legtöbb vonatkozó minta a Déli-Kárpátokhoz tartozó Retyezát-hegység gleccsertavaiból származik. Ezen megközelítés lényege, hogy az árvaszúnyogok lárvakorukat tavakban töltik, egy hegyi tóhoz hasonló tápanyagszegény környezetben pedig a fajok összetételét a nyári középhőmérséklet határozza meg. Éppen ezért a különböző árvaszúnyogok százalékos eloszlása jól leírja a júliusi középhőmérsékleteket. Egy hegyi tóban egy-egy köbcentiméternyi üledékben a lárvamaradványok koncentrációja jellemzően a több ezres nagyságrendet érik el, statisztikailag tehát megbízható technikáról van szó. Hasonló megközelítés a tavi üledékekben vagy talajban konzerválódott, baktériumok sejtfalából származó lipidmolekulák elemzése, ezek szerkezeti változásai szintén hőmérsékletfüggők.
A fentiek mellett a cseppkövek stabilizotóp-vizsgálata járulhat hozzá a múltbeli klíma megértéséhez, itt azonban nehézséget jelent, hogy Nyugat-Európával szemben Magyarországon nem fordíthatók le az oxigénizotóp-arányok hőmérséklet-változásokra. Ez a technika ezért főként a csapadékforrás megismerésében segíthet.
Dr. Magyari Enikővel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatójával beszélgettünk.
24.hu
www.idokep.hu
